Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-219

358 219. országos ülés márczius 8. 1880. zására való sürgetés. A mi Szederkényi képviselő ur azon ellenvetését illeti, hogy elég nagy már nálunk különben is a fogyasztási adó és felhozza e tekintetben Budapest esetét, bocsánatot kérek, az igaz, hogy Budapest fővárosban .ibnormis magas bizonyos fogyasztási adók terhe, de ez egyáltalán nem hozható fel a fogyasztási adók rendszere ellen, mert ez tisztán a várost illető dolog, mely ezzel az államadó-rendszerrel absolute semmi összefüggésben sincs. Mi reformálhatjuk e rendszert, természetesen tekintettel arra is, sőt okvetlenül szükséges, hogy a városokra is figyelmünket kiterjeszszük, akkor, ha az egész rendszert reformálni akarjuk, mert mellesleg mondva, abban tökéletes igazsága van, hogy egyoldalú terheltetésben részesülnek az ország némely lakosai és némely fogyasztási czikkei és arra tekintettel, figyelemmel lenni okvetlenül szükséges; de abból nem következik az, hogy az állami adórendszer változatlanul hagyassék, hogy a fogyasztási adó terén a jövedelmek egyáltalában nem lennének fokozhatok. És minthogy a pénzügyi bizottság csak ebből a szempontból indult ki, minthogy positiv fiscalismustól egyáltalán, nem vezettette magát, ajánlom a határozati javaslatnak elfogadását. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Nem kivánok refleetálni a pénzügyi kormányzat rendszertelenségének themájára, mely a most már hetek óta folytatott budgetvita alkalmával, pro et contra eléggé tárgyaltatott. Csak tisztán a szőnyegen lévő kérdésre nézve kivánok nyilatkozni. Azt mondta előttem szóló t. képviselő ur, Lukács Béla, hogy szokatlan eljárás az, a melyet a pénzügyi bizottság most ezen határozati javaslat által indítványoz. Én, t. ház, a parlamentáris praxisból ellenkezőleg vagyok meggyőződve, méltóztassék a pénzügyi bizottságnak akár hány éven keresztül gyakorolt praxisát tekintetbe venni, azok bármelyikénél méltóztatik azt feltalálni. [Helyeslés jobbfelöl.) Nem járulhatna a kormány ezen javaslathoz akkor, ha az a kormány nézeteivel ellenkeznék és a pénzügyi bizottságban ugy, mint a t. házban, kétségkívül kötelessége volna ellennézeteit elmondani. Minthogy azonban a pénzügyi bizottság határozata teljesen megegyez azzal, a mi a múlt évben felszólalásomban mondatott és a kormány irányzatára nézve ugyanaz, részemről semmi nehézséget nem látok abban, hogy a pénzügyi bizottság javaslata fogadtassák el és azért kérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadni. {Helyeslés.) Elnök: A vita be lévén fejezve, felteszem a kérdést: Méltóztatik a t. ház a jegyző ur által felolvasandó határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? Baross Gábor jegyző {olvassa a pénzügyi bizottság határozati javaslatát). Elnök : Méltóztassanak azok, kik ezen határozati javaslatot elfogadják, felállani. {Megtörténik) A többség elfogadta. Antal Gyula jegyző {olvassa a pénzügyi bizottság általános jelentésében foglalt következő' határozati javaslatát): „A költségvetés tárgyalása közben, részben korábbi határozataival kapcsolatban, a bizottság több reformkérdésre is kiterjeszté figyelmét. A múlt évi határozatok közül: a nyugdíjtörvény elkészítésére vonatkozóra, a pénzügyminister ur, a kormány nevében kijelenté, hogy az készülőben van; de a kormány még nincs azon helyzetben, hogy azt a képviselőház elé terjeszthesse. Ennek folytán, a bizottság fenntartja korábbi, a képviselőháznak megfelelő határozatát." Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni? {Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző {olvas): „Az állam számvitelre és számvevőszék szervezetére vonatkozó, már több év óta megújított határozatra nézve kijelenté a pénzügyminister ur, hogy az „államszámvevőszék" szervezetére vonatkozó törvényjavaslat már elkészült és azt a kormány némely, a főszámszék és ministerium köztti függő kérdés elintézésével, rövid időn benyújtja a t. háznak. A mi pedig az állami számvitel kérdését illeti; e tárgyban is készült egy javaslat; de az még átdolgozást igényel. A bizottság e válaszokat tudomásul vette." Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a pénzügyi bizottság jelentésének imént felolvasott pontjait tudomásul venni? Simonyi Ernő: T. ház! Megvallom, nem látok semmiféle czélt elérve ez által, hogy ha a t. ház azon jelentést, vagy nem tudom, minek nevezzem, a mi a pénzügyi bizottság általános jelentésében foglaltatik, tudomásul veszi. Már a múlt évben elhatároztatott, hogy a számvevőszék szervezete iránt törvényjavaslat terjesztessék be. Azon törvényben, mely a számvevőszék felállítását rendeli el, az van mondva, hogy a számvevőség mi módon való viteléről, az állami főszámszék felállítása után, legkésőbben két évvel törvényjavaslatot terjeszszen elő. A főszámszék már évek előtt beterjesztette ezt a törvényjavaslatot, de az a kormánynál, a ministeriumnál van s onnan nem tud kiszabadulni. Tehát az által, ha a pénzügyi bizottság által javasolt ezen pontot tudomásul veszszük, mit sem érünk el. {Helyeslés a szélső' baloldalon) Én azt gondolnám, hogy a kormány utasítandó volna, hogy az államszámvevőszékre vonatkozó törvényjavaslatot mindenesetre még ezen ülésszak alatt terjeszsze be. {Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert hiszen lehetetlen, hogy