Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-219

219. országos ülés márezius S. 1880. 357 fokozása s új adóbevételek teremtése. Az nem szenved kétséget, hugy a direct-adók tovább nem fokozhatok. Minden adóemelés a direct-adók terén tulajdonkép az adóhátralék jellegével bir. Egy tér van még, hol próbát lehet tenni s ez a közvetett-adók tere. Es itt kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni Wahrmanu képviselő ur egy állítására, melynek helyességét elismerni képes nem vagyok. Talán nagyított is, midőn azt mondotta, hogy a közvetett adók nálunk semmit sem jövedelmeznek, mely részben ő is csak a czukoradóra és némileg a szeszadóra hivatkozott. En ezen állítását egész terjedelmében, a magam részé röl el nem fogadhatom. A magam részéről is lehetségesnek tartom a közvetett adók jövedelmének fokozását, de nem az adókulcs emelése és nem a fogyasztóknak még nagyobb megterheltetése folytán, hanem a jelenlegi abnormis helyzet javítása által. Hiszen csak egyre hivatkozom, a mit egyébiránt Wahrmann képviselő ur is említett, a czukoradónál létező obnormis állapot olyan, hogy a fogyai ztási adó restitutiója, a határvámnak csakne.u egész jövedelmét absorbeálja. Ezen segíteni lehet és kell is a nélkül, hogy a fogyasztók terhe emeltetnék. Ezen szempontból kiindulva, miután én a kormány tájékozatlanságát tekintve, szükségesnek tartom azt, hogy legalább a képviselőház jelöljön meg egy bizonyos iráuyt; és miután a deficit kevesbítésére ma alig van más forrás, mint a közvetett adók rendszerének reetificatiója, revisiója és módosítása: én a határozati javaslatot elfogadom, hanem határozottan tiltakozom az ellen, hogy ennek oly értelem tulajdonittassék, hogy ezzel a kormány utasittatik az adóemelésre. Én is ugy, mint Wahrmann képviselő ur. ezenfelül azon esetre, ha a kormány positiv javaslatokkal lép elő, fenntartom magamnak a bírálat jogát. Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, az általános vitát berekesztem. Szó illeti az előadó urat. Hegedűs Sándor előadó: Azok után, a miket Wahrmann és Lukács képviselő nrak elmondottak, nékem kevés megjegyezni valóm van. Helfy Ignáez t. képviselő ur azt az ellenvetést hozta fel a pénzügyi bizottság jelentése ellen, hogy nem szokás az, hogy a pénzügyi bizottság kezdeményezzen pénzügyi reformokat. Azok után, a miket Wahrmann képviselő ur mondott, csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a képviselő urat, hogy ők azon külön véleményben, a melyet 1875-ben a költségvetéshez beadtak, igen sok részletes és fontos pénzügyi javaslattal léptek elő és igy maguk is illetékesnek tartották e tekintetben a pénzügyi bizottságot. Sőt éppen az ő részükrő Uettek legtöbbször hangsúlyozva — gondolom Irányi Dániel képviselő ur volt az első — a fényűzési adók. A mostani j tárgyalás alkalmával Simonyi Ernő képviselőtársam, midőn a nyeremény-adóról szólott a pénzügyi bizottságban, maga is oda nyilatkozott, hogy vannak fényűzési adók, a melyeket fenntartani és a melyeket behozni lehet. Tehát a t. képviselő urak ugy fontosabb, mint aprólékos rendszabályok kezdeményezésére illetékesnek tartották a pénzügyi bizottságot. A mi pedig Szederkényi ur nyilatkozatát illeti, ez félremagyarázta a pénzügyi bizottság javaslatának az értelmét, mig ellenben azt a magyarázatot, melyet Lukács képviselő ur a határozati javaslatnak adott, én részemről e tekintetben elfogadom. Ez, t. ház, egyáltalában nem felhívás az adósróf alkalmazására, hanem felszólítás már ez ülésszak folyamában is több igen érdekes adat által megvilágított hiányoknak, illetőleg magának az egész rendszernek átalakítására. A mi pedig azt illeti, hogy ez tisztán egyoldalú fisealitás szempontjából indul ki, ezt maga a jelentés czáfolja meg, mert a jelentésnek két pontjában hangsúlyozva van, hogy a fogyasztási adó azon foka, a mely most a czukor-, sör- és szeszgyárakat terheli, nagy és terhes és hogy, nem pedig mint Helfy képviselő ur monda, hogy a mo,stani adórendszert egész érintetlenül kivárnia hagyni a bizottság. (Helyeslés jobbfelöl.) Továbbá magában a határozati javaslatban benne foglaltatik annak hangsúlyozása, hogy esetleg az adórendszer módosítása, utján is javítandók a hiányok, tehát egyáltalában nem nevezhető egyoldalúnak azon eljárás, melyet a pénzügyi bizottság e tekintetben követ. A mi pedig Szederkényi képviselő ur azon állítását illeti, hogy ez a kérdés csak fiscalis szempontból odadobva, egyoldalúlag tárgyalva lenne és igy el nem fogadható, erre csak azt jegyzem meg, hogy ha itt positiv javaslatról volna szó, melyben utasíttatnék a kormány, ezt és ezt az adót hozni be, hogy ezt és azt a %> állapítsa meg, akkor igenis, tökéletes igazsága volna a t. képviselő urnák. De nem arról van itt szó. Itt általában az Összes fogyasztási adórendszer hiányaira való utalás mellett, jövedelmi ágaink e téren való lehető fokozása van hangsúlyozva, de egyáltalán nincs positiv kezdeményezés, mert parlamentaris szokás szerint — a mint helyesen kiemelte Wahrmann képviselő ur — a kormányt illeti meg a kezdeményezés. Angliában is akárhányszor nem csak bizottságtól, hanem egyes képviselőktől is a legfontosabb kérdésekre nézve tétetett meg ugyan a kezdeményezés, de annak részletes kidolgozása, a ház elé terjesztése, az már a kormányt illeti meg. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt tehát nincs egyoldalú fiscalis utasítás, itt nincs positiv utasítás az adóemelésre, hanem egyszerűen a kérdés tanulmányozására, még pediglen mielőbbi tanulmányo-