Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-218

"218, országos Ülés márczins 6. 1880. 345 sőt bizonyos megkülönböztetésekkel, a hol a j törvényesség kérdése fennforog, ott is elismerem a közigazgatási bíróság szükséges voltát. De engedelmet kérek, ha önök közigazgatási bíró­sághoz utasítják az administrátiót tisztán adminis­trátionális ügyekben is, ha a jegyzőt függetlenné teszik az alispántól és a szolgabirótól, az alis­pánt és a szolgabírót meg a ministertől; (Fel­kiáltások a baloldalon: Nem mondotta senki!) tes­sék elhinni , akkor Magyarországon állami administrátióról beszélni nem lehet, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Élénk ellenmondások a baloldalon.) De hová lesz akkor az administrátió feletti felelősség? Hogy fog felelni saját hatáskörében a szolgabíró és az alispán, ha a községi jegyzőt tőle függetlenné teszik? Hogy fog felelni a minister? Ha az nem felelhet, hogy fog ellen­őrködni a parlament, ha a közigazgatás felett a ministertől független, nem felelős testület intéz­kedik? {Felkiáltások a haloldalon: Nem mondot­tuk!) Méltóztassanak beszédeiket átolvasni — nem mondottam, hogy ez az egyik, vagy a má­sik képviselő urnák a nézete, — de egész határo­zottan állítom, hogy annyira igyekeztem az egy irányban felmerülő hátrányokat, a másik irány­ban nyújtott előnyökkel mérlegelni, hogy mond­hatom, hogy a vezérfonal, a mely beszédeiken átvonul, az, a mit én állítok. (Ugy van! jobb­felöl. Ellenmondás balfelöl.) Azokra, a miket Gulner Gyula t. képviselő ur a jelen vita folyamán a szellemi proletariátus­ról és a választásoknál kifejtendő clique uralmi befolyásokról mondott, csak pár szóval kívánok reflectálni. (Ralijuk! Halljuk!) Először is meg­jegyzem azt, hogy Magyarországnak municipiumai, valamint Magyarország municipalís hivatalnokai — a mint a vita folyamán történt — úgy áhí­tassanak oda, mint a eorruptiónak és minden rosznak ősi fészkei, bizony nyal meg nem érde­melték és ezt én a magam részéről visszautasí­tom. (Élénk ellenmondás balfelöl.) Gulner Gyula (közbeszól): Nem mondtam! Tisza Kálmán ministerelnök : Engedel­met kérek, igen nehéz helyzetben vagyok. Ha a 12 napi vita folyamán valami felmerült s arra hivatkozom, a képviselő urak egyike másika közbeszól, hogy ő nem mondotta. Én egy kép­viselőt sem nevezek meg, hogy éppen ő mondta, valamint Gulner képviselő úrról sem állítom, hogy corruptióval vádolta volna a munieipiumokat. Gulner képviselő ur hivatkozott a szellemi prole­tariátus szempontjából arra, hogy azért is meg kell szüntetni a választásokat, hogy ne szaporí­tassék a szellemi proletariátus és hogy a clique­befolyás ez által ne gyakoroltassák úgy, mint eddig. KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. X. KÖTET. A mi az elsőt illeti, meggyőződésem szerint mentől állandóbbakká lesznek téve a hivatalok, mentől inkább lesznek életpályává, annál több ember fog azok után sóvárogni, annál többen fognak a szellemi proletariátus tagjaivá lenni. (Igaz! a jobb- és szélső baloldalon. Ellenmondás a baloldalon.) Ezt lehet mosolygással fogadni, de nézzék Francziaországnak, vagy bármely más országnak, hol választás nincs, példáját, A szellemi prole­tariátust ott még sokkal nagyobb mértékben fogják találni, mint nálunk. A mi a clique-befolyást illeti, elismerem, történtek oly dolgok, miknek történni szabad nem volna. De vájjon csak az uralkodó családok kevésbé fogják-e megfeszíteni erejöket akkor, hogy valakit bejuttassanak a család tagjai közül a hivatalba, ha annak ez által állandó kenyeret biztosítanak? És kevésbé akkor, midőn talán a megválasztott segéd-szolgabiró, főjegyző, vagy al­ispán akar lenni teljes életében? Azt hiszem, hogy ez esetben sokkal nagyobb erőfeszítésre és sokkal több mindennemű áldozatra készek lesznek, hogy életpályát szerezzenek az illetők számára, mintha csak rövidebb időre történik a választás. (Ugy van ! jobbfelöl.) Én a magam részéről elismerem, hogy az administrátió terén sok javítni való van, bár ta­gadom annak oly rósz voltát, minőnek önök állí­tották. Hogy tisztviselői qualificátió kell, hogy közigazgatási biróságok kellenek, hogy a rend­őrséget ixjra kell szervezni, ezt kimondottam és ismétlem most is. A qualificátió és a rendőrség kérdése már ma komoly tanácskozás tárgyát ké­pezi a belügyministerium kebelében s az első egyúttal a cultusmiuisteriumban is. A mi pedig a többi kérdéseket illeti, ha nem vagyok is, mint Apponyi gróf mondotta, az ősmegye legjobb incarnatiója, kifejezője, — a mit csodálkozva hallottam, minthogy évek óta nem hallottam egyebet, minthogy az ősmegyének gyilkosa va­gyok, — de hiában, változnak az idők képviselő ur, mint ügyes parlamenti szónok, vál­toztatja fegyvereit. De mondom, ha az nem va­gyok is, nem tagadom, hogy én nagyon meg­fontolandónak tartom mindig, midőn egy ország­ban, a mindenkit egyformán érdeklő ügyekben, az ősi, történelmi fejieménynyel szakítani akarunk. (Helyeslés jobbfeló'l.) Pedig a nemzeti közigazgatási hagyomány­nya], egy a legtöbbek által szívesen hallgatag elmellőzött, de némelyek által még is megneve­zett kérdésben, ha az önök nézetére akar az ország térni, — az állandó kinevezett hivatal­nokokra, — ezzel a hagyománnyal csakugyan szakítani kell; mert e kettőt összeköthetni nem hiszem, hogy még boscói ügyességnek is sike­rüljön. 44

Next

/
Thumbnails
Contents