Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-218

218. országos ülés märczius 6. 1880. 339 t. ház! Ha a képviselő ur azt mondja, hogy Kaufcz Gyula t. barátom a közgazdasági téren nálam hivatottabb. Nem ez elkn tiltakozom tehát, de meg kell jegyeznem, hogy egy jó hitelű ház, oly egészen hitelnélküli embernek a váltóját, mint a minőnek a képviselő^ ur engem odaállított, sohasem szokta girálni. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Különben, t. ház, mind az, a mit a t. képviselő ur közgazdasági programmjára nézve elmondott, engem tökéletesen megnyugtat. Miért? Mert a „vastag ferdítés" szóba beleszeretvén és ismételvén azt minduntalan, igen tetemes részét visszamagyarázta annak, a mit első beszédében mondott, (ügy van! Igaz! a jobboldalon. Ellenmondások balfelöl) más részét pedig kimagyarázta s a kimagyarázás által más színben állította elő, mint első beszédében, (ügy van! jobbfelől.) így van ez mindazzal, mit a takarékpénztárakra, mindazzal, mit a vasutakra, mindazzal, mit a gyáriparra nézve elmondott. Én részemről nem hiszem, hogy e tekintetben a discussió íoyalitása ellen, akár én, akár más ez oldalról hibázott volna. S ha volna kedvem ez iránt kétséget támasztani, tehát én támaszthatnék kétséget arra vonatkozólag, mit a talajjavítási bankra tett nyilatkozatomról mondani méltóztatott. Mert én sem azt nem tagadom, —• mert tudom, hogy vannak — hogy vannak ilyen bankok a világon, sem azt nem mondtam, hogy ilyet itt bizonyos modalitások mellett létesíteni nem lehet és nem lehet czélszerüen létesíteni. De megtámadtam a t. képviselő ur által felállított modalitást és különösen tagadásban vettem azt, hogy Magyarország összes államgazdászati és pénzügyi viszonyai rendezésének, ez valami oly rendkívüli eszköze lenne, mint a minőnek azt a képviselő urnák mondani méltóztatott. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) Ezt ma is határozottan fenntartom. A t. képviselő ur a kereskedelmi térre menve át, azt mondja, hogy ő sohasem mondta, hogy a keleti piaezot nem kell tekintetbe venni, de azt nem fogadhatja el, hogy a fődolog a keleti piaez legyen s annak kedvéért elhanyagoljuk a nyugatot. De hát ki volt az, ki ezt állította? Én legalább nem hallottam sem Kautz képviselőtársamtól, sem mástól, sem én magam nem mondottam, hogy a nyugoti piaezot el kell hanyagolni. Sőt a magam részéről is hangsúlyoztam, hogy mindent meg kell tenni, a mi lehető, a nyugati piacz megtartására s csak az ellen tiltakoztam, mintha a keleti piacz csak oly csekély, vagy éppen semmi fontossággal nem birna ráuk nézve. És itt engedjen meg a t. képviselő ur, a keleti piaezot illetőleg csak azt kívánom megjegyezni, hogy nem osztozom azon nézetében, mintha éppen a mi gyöngébb, a mi fejlődő iparunk érdekében ne volna a keleti piacz biztosítása, sőt azt tartom, hogy a mi viszonyaink köztt iparunk, mint gyöngébb, csak ugy fejlődhetik, ha a kelet felé nyitunk neki piaezokat, mert a nyugoti piaezokon a versenyt nem fogja kibírni igen hosszú ideig, nem fogja kibírni mindaddig, mig neki kedvező piaezok kinyílván, az évek folyamán meg nem erősödik. (Élénk tetszés jobbfelöl) Nagyon fontos tehát a keleti piacz éppen Magyarország iparának fejlődhetésére nézve. A képviselő ur is beszélt a közigazgatási , reformokról — és itt mindenekelőtt szükségesnek tartok egyet megjegyezni. A t. képviselő ur a közigazgatási reform fontosságát fejtegetvén, azt mondja: mig ez meg nem történik, sem közgazdasági, sem pénzügyi, sem semmiféle más irányban a sikeres reform nem létesíthető. Szilágyi Dezső képviselő ur ezen reform keresztül vihetését előfeltételektől teszi függővé, melyeknek bekövetkezésére okvetetlenül hosszabb idő kell. Maga a képviselő ur azt mondja: azért vegyük kezünkbe a reformokat, mert az új választási korszakig hátralevő négy év, nem nagyon hosszú idő arra, hogy létesítsük. Mit jelent ez ? Ha arra, hogy a közigazgatási reformot létesítsük, négy év kell; ha addig, mig ez nem létesül, semmi téren reformot eszközölni s előhaladni nem lehet, akkor ez azt teszi, hogy négy évi stagnatióra ítéltetik a nemzet. Szilágyi Dezső : Nem mondta! Tisza Kálmán ministerelnök: A t. képviselő ur azt mondja, hogy gr. Appouyi Albert ezt nem mondotta. (Halljuk! Halljuk!) De miután ő azt mondotta, hogy mig a közigazgatási reform nem létesül, addig mást nem lehet létesíteni; miután ő maga mondotta, hogy négj^ év enuek létesítésére még csak nem is sok: ha nem mondotta is ezt gr. Apponyi, de mondja az egészséges logica. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnák beszédjére, ki egész határozottsággal nyilvánítja a közigazgatásra vonatkozó nézeteit, {Halljuk!) a melyekre különben kapcsolatosan az itt hallottakkal együtt még reflectálni fogok, csak egy pár megjegyzésem van. (Halljuk! Halljuk !) A t. képviselő ur fölötte sötét színekkel festi a mostani közigazgatási rendszernek demoralizáló hatását és ellentétbe állítja mindezt azzal, a miaző rendszere szerint be fog következni. Minden félreértések kikerülése végett, csak ismétlem azt, a mit az ellenzéki padokról és ezen padokról is többször mondottam, (Halljuk! Halljuk!) hogy ugy az egyik rendszernek, mint a másiknak, megvannak a maga rósz és jó oldalai; ismétlem, a mit máskor is mondottam, hogy ha a demoralizátió hatását a clique uralomnak, a hatalmasak befolyásának szempontjából vesszük, mindegyiknél feltalálha43*