Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-205

u. 205. országos ülés február 23. 1839. elő, a mire pedig az a pénzügyi bizottság tárgyalásaira kikerült, megnőtt 30.800,000 frtra. 1880-ra ismét előterjesztette a költségvetést 18 millió frt deficittel, a pénzügyi bizottság jelentése pedig a deficitet 27 millióra teszi. Azt hiszem t. ház, hogy ezen eljárás nem komoly, nem méltó egy ily tárgyhoz, mely sem tréfát, sem játékot nem tűr. {Elénk hely estés bal/dől.) Az nagyon valószínű", hogy ha a t. pénzügy minister ur, exposéjának tartása alkalmával előterjesztette volna a költségvetést szárazon, ugy a mint van s a deficitet egész összegében, kerülve a mesterséges hozzáadásokat és leszámításokat, talán kevesebb tetszésbe részesült volna, de legalább eljárása a helyzetnek megfelelő komoly lett volna. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az exposéban is, a költségvetéssel űzött e játéknak van rósz következménye és ez az, hogy félrevezeti a közvéleményt ugy e házban, mint e házon kivül; (Igaz! Ugy van! balfelöl) mert hát kevés ember van, a ki költségvetés részleteivel foglalkoznék, a ki megvizsgálná a péuzügyminister által előterjesztett s a kormánypárti hírlapok által hűségesen utánmondott számokat, a ki megvizsgálná, vájjon az előtérjesztésbeu foglalt számok megfelelnek-é a positivitásnak és valóságnak, hanem legnagyobb része kikap bizonyos nagy számokat, melyek figyelmét leginkább megragadják. Ilyen például az, hogy a 1880-iki deficit a pénzügyminister exposéja szerint kitesz 18 millió forintot. Az természetesen kikerüli aztán az emberek figyelmét, hogy igen számos kiadásra a pénzügyminister budgetjében nem volt tekintettel, ellenben már meglévő készpénz gyanánt vett számításában oly eredményeket, számításba vette oly javaslatok eredményeit, melyeket ő maga sem vett komolyan és a melyeknek előbb a törvényhozás rostáin keresztül kell menni, hogy végrehajtathassanak és még akkor is nagyon kétséges az eredményük. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azonban a pénzügyi bizottság által 27 millióban felmutatott deficit is provocál még némi rectificatiót. Részben utal erre a pénzügyi bizottság jelentése, midőnconstatálja, hogy ezen összegben még nincsenek felvéve némely kiadások, melyek minden valószínűség szerint, még ez év folyamán elő fognak fordulni. Ily kiadások például a Tiszaszabályozás — igen jelentékenyköltségei, melyekre nézve még az előterjesztések nincsenek előttünk, melyek azonban, a tanulmányozás stádiumában vaunak; ilyenek a Dunaszabályozási igen jelentékeny költségek, melyek közül a soroksári gátnak átvágása magában, a pénzügyminister előterjesztése szerint, körülbelül 1 millió forintba fog kerülni. Még erre nézve is hiányzik az előterjesztés, ez is a tanulmányozás stádiumában van a ministeriumnál. Ilyenek a Szeged rdconstructiójára szükséges igen jelentékeny kiadások, melyekre nézve a tervezetek szintén a tanulmányozás stádiumában vannak. (Igaz! Igaz! balfelöl.) Nem szabad ezeken kivül figyelmen kivül hagyni azon kiadásokat sem, melyek az ínséges vidékek segélyezése folytán váltak szükségesekké, melyekre nézve a törvényhozás már megszavazta a törvényt; mert hiszen, midőn arról van szó, hogy mtily kiadások fedezésére lesz szükség ezen év folyamában ? akkor ezen kiadásokat sem lehet számításon kivül hagyni. Következni fognak ezután még a tapasztalás és a gyakorlat szerint, a különbféle póthitelek. Hát t. ház, mindezekre, t. i. a Duna-, Tiszaszabályozás, Szeged reconstruetiója és az Ínséges vidékek segélyezésére én csak 3 milliót, a póthitelekre csak V» millió forintot veszek fel, a mi azt hiszem, nem sok. E szerint a deficit tenni fog már 31 millió forintot. De ne feledjük azt, hogy csak ugy 31 millió, hogy már a budgetben benne szerepel a hadmentességi díjról szóló törvényjavaslatnak, mely még szentesítve nincsen, 2 millió forintnál nagyobb összegben előirányzott tiszta bevétele és hogy ugyancsak benne van eg3

r-két millió tétel, az államvagyon eladásából. Ezeknek tekintetbe vételével 35.000,000-t tesz azon összeg, — nem mondom azon deficit, de azon összag, mely a jelen év folyamán részint az adó felemelésével, részint az államvagyon eladásával, részint az állam hitelének igénybevételével lesz fedezendő. Az a kérdés már most, hogy az ilyképen megállapított deficit miképon fedeztessék? Ugy látszik, hogy ezen kérdés magának a kormánynak is okozott egy kis gondot, legalább a pénzügyminister ur kezdetben előterjesztett egy pár javaslatot, a melyeknek — ugy látszik — az volt czéljuk, hogy ne az egész deficit fedeztessék kölcsön utján. Ezekre a javaslatokra visszafogok még térni, most csak általánosságban kívánom megjegyezni, hogy, amint a dolgok ma állanak, a kormány pénzügyi programmjának csak egyetlenegy tétele vehető komolyan számításba és ez a kölcsön. Ugy látszik, hogy a kormány csak ennek fenntartására van elhatározva. Ettől azonban nem hajlandó tágítani. Szörnyű furcsán vagyunk a pénzügyminister programmjával. Én igen óhajtottam volna, ha a pénzügyminister ur megadta volna az alkalmat és a pénzügyi programmjára vonatkozó némely aggodalmakat és homályokat a költségvetés általános tárgyalásának megkezdése alkalmával tartott felszólalásában igyekezett volna eloszlatni. Minthogy azonban a pénzügyminister ur szükségtelennek tartotta ma felszólalni, én kénytelen vagyok foglalkozni azon nyilatkozataival, melyeket eddig tett a házban, nevezetesen a múlt évi