Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-205

205 országos ülés febrnár 20. 1880. 2-3 október 28-án tartott esposéjával. És ha netalán akkori álláspontja és mostani álláspontja között a pénzügyminister urnák, igen nevezetes ellentételeket fogok konstatálni, melyekre a magyarázatot megadni nem tudom: azt annak tulajdonítsa a pénzügyminister ur, hogy azokra nézve felvilágosításokat nem adott. Nekem nem mai meggyőződésem az, hogy államháztartásunk egyoldalú fiskális rendszabályokkal nem rendezhető, ahogy deficitet a leggeniálisabb, a legproductivebb pénzügyministör sem lesz képes eltüntetni, ha az összes döntő tényezők támogatásában nem fog részesülni. De a háztartás rendezésében, a vezérszerep a pénzügyministert illeti meg és a hol a pénzügyministert intentióiban, ministertársainak vállvetett közreműködése és az összes kabinet határozott iránya nem támogatja, a hol a törvényhozás többsége, a pénzügymmister által hozott javaslatokat legnagyobbrészt kiforgatja, vagy elveti, ott — azt hiszem — sikeres működésre kilátás nem lehet és azon kormánynak actióképessége megszűnt. {Ugy van! balfelöl.) Már pedig az nem szenved kétséget, hogy a pénzügyminister ur javaslatai sem a kabinet tagjai, sem a ház többsége részéről nem részesültek abban a támogatásban, melyre egy sikeres actió esetében okvetetlenül szükség van. A múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyminister ur arra hivatkozott, hogy ő mindössze egy hónapja, hogy pénzügyminister, hogy nincs kellőleg tájékozva azon teendőkről, melyek az államháztartás rendezése szempontjából szükségesek volnának ; hogy azonban már a jövő — már mint az idei — költségvetés tárgyalása alkalmával elő fogja terjeszteni mindazon javaslatokat, melyeket államháztartásunk rendezése szempontjából szükségeseknek tart. Mi, az ellenzék, ugyan már akkor azon nézetben voltunk, hogy a nemzetnek nincs egy évi vesztegetni való ideje és hogy, a mire a kormány saját bevallása szerint képtelen, keresse meg a pénzügyi bajokból való kibontakozás •eszközeit maga a parlament. Erre vonatkozó indítványunk azonban a ház többsége által elvettetett. Az év eltelt, a pénzügyminister ur megtartotta exposéját és mint egy évi tanulmánya eredményét, több pénzügyi javaslatot terjesztett elő. Ezen pénzügyi javaslatok együtt véve, képezik a kormány pénzügyi programmját. Nem fogok azokról egyenkint részletesen szólni, azok tartalma ismeretes. Csupán konstatálni kívánom .azt, hogy mi lett tshát a kormánynak pénzügyi programmjából? {Halljuk balfelöl.) Múlt évi expo.séjában a pénzügyminister ur, mindenek előtt az indirect adójövedelmek fokozását hangsúlyozta. Ha azonban megnézzük azon javaslatokat, melyek KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. X. KÖTET. pénzügyi programmjának részeit képezik, azt látjuk, hogy azokban a legcsekélyebb súly esik az indirect adójövedelmek fokozására; azokban a két főmomentum: az állam kötelezettségeinek hitelezőivel szemben részbeni megszegése és direct adók felemelése, vagy új direct adók behozatala. Eddig még csak a nyeremény-adóról szóló törvényjavaslat emelkedett törvényerőre, a hadmentességi díjról és a kőolaj-vámról szóló törvényjavaslatokat a képviselőház elfogadta ugyan, de ugy látszik, ezek további sorsa attól függ, hogy mi történik a hasonló javaslatokkal Ausztriában? Egyébiránt azon bevételi többlet, mely a kő-olaj vám felemeléséből, a pénzügyminister ur által költségvetésünkben külön előirányoztatott, mint már érintettem, teljesen illusorius, mert hisz a delegátiók, a határvámnak 5 millióban előirányzott netto-bevételét csakis azon föltevésben fogadták el, hogy a kő olaj-vám felemeléséből származható többletet már abba beleszámították. A földtehermentesítési és a szőlő-dézsmaváltsági kötvények törlesztéséről szóló törvényjavaslatokat a kormány visszavonta. Rögtön, a mint azok beterjesztettek, az ellenzék részéről Bujanovics t. képviselőtársam figyelmeztette volt a kormányt azon javaslatok nagy horderejére és azon káros befolyásra, melyet azok pénzügyi politikánk megitélésére gyakorolni fognának, felhívta a kormányt, hogy nem tartaná-e czélszerünek azon javaslatok visszavonását. Akkor a pénzügyminister ur azt válaszolta, hogy a kormány el volt készülve ezen rázkódtatásra, hogy a kormány azon javaslatokat jól megfontolta, azon javaslatokat öntudatosan terjesztette elő. Ámde a javaslatoknak ezen öntudatosan, alaposan megfontolt előterjesztése nem akadályozta a kormányt abban, hogy azokat rövid idő múlva mégis visszavonta. {Derültség a baloldalon.) A kereseti adóról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság elfogadta s elfogadásra ajánlja ugyan, a kormány azonban ugy látszik, annyira tájékozta magát a t. ház és talán különösen a horvát képviselők hangulatáról, hogy mint a pénzügyminister ur magát kifejezte „ezen törvényjavaslatnak még ez évben való tárgyalására, többé súlyt nem fektet." {Derültség balfelöl.) Az utvámokról szóló törvényjavaslatot a közlekedésügyi bizottság nem fogadta ugyan el, de hisz ez a kormányt igen kevéssé genirozná; de nagyobb baj az, hogy a mint tudom, körülbelül 30-uál több erdélyi kormánypárti képviselő egy ivet irt alá, melyben kijelentik, hogy az utvámokat, a melynek áldásos voltát Bach idejéből eléggé ismerik, semmi szin alatt sem hajlandók elfogadni. Hátramarad a szállítási adó. Ennek sorsa is az, hogy annak ez évben való tárgyalására súlyt fektet-e, vagy nem a kormány? ugy látszik, í