Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-214
228 21 ** országos ülés márezins 2. 1880. nak iskolája nemcsak a politikának, ha..eta a közszolgálatnak, mert azok, a kik odajártak a megyegyülésekre, az administratiónak nagyban és kicsinyben minden részleteivel megismerkedtek és abban magoknak gyakorlottságot szereztek. Most már ilyenben igen kevesen részesülnek, mindössze is azok, kik a közigazgatási bizottságnak tagjai. De tudjuk, hogy ez a közigazgatási bizottság nagyon desolált intézmény, mert, hogy abban az unalmas functiókban részt vegyen, bizony azért igen kevés ember fárad a megye központjába. A megyei intézmény nem az többé, a mi előbb volt, ez többé nem védbástyája az alkotmánynak. (Igaz! ügy van! a szélső balon,) Ez, a mint most fennáll voltaképen csak arra való, hogy compromittálja azon intézményt, a melynek nevét viseli. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezzé tette a megyei önkormányzatot a ministerelnök ur, a ki pedig most az egyesült ellenzéknek eljárása következtében úgy van odaállítva, mintha híve volna az önkormányzatnak. Pedig a dologtökéletesen ellenkezőleg áll, mertmindaz, a mit előszámláltam, minélfogva a megyei önkormányzat az utolsó időkbea mindig szűkebb körbe szoríttatott, az a ministerelnök ur műve. (Igaz! ügy van! a szélső balon.) És ha erre nézve még valami kétség foroghatna fenn, azt tökéletesen eloszlatja az, hogy a kormánypárt tagjai mikép nyilatkoznak e tárgyban. Igaz, hogy bizonyos tartózkodással tették, ez alkalommal kevesebb nyíltsággal, mint máskor. így pl. Dárday képviselő ur azt mondotta, hogy 8 fenn akarja tartani a municipalis rendszert, 8 barátja a megyei önkormányzatnak; a mit o sikár, az reformja akar lenni a megyének s ez a reform az, hogy el akarja venni a megyétől az administratiót. (Közbeszólás a, szélső balon: Szép reform!) No hát, t, ház, a viszonyok hatalma következtében 1848-ban a megye elesett a politikai döntő szereptol ; 1869-ben elvétetett tőle a törvénykezés és most Dárday t. képviselőtársam el akarja tőle venni az administratiót. Kérdem, mi marad hát még fenn ? Azt hiszem, hogy ez már nem reformer, hanem valóságos nihilista eljárás. (Helyeslés a szélső bah oldalon) De a kormánypárt egy másik tagja hasonló meggyőződésre hozhatott bennünket, t. i. Tibád képviselő ur, ki határozottan kijelentette, hogy ő kinevezett tisztviselőket akar. Én sokkal jobban ismerem a t. képviselőtársamat, mint a ministerelnök urnák, mint pártvezérének hívét és mint buzgó pártembert, hogy sem tehetett volna ilyen nyilatkozatot, ha nem lett volna meggyőződve, a felől, hogy az által nem fogja kellemetlenül érinteni a t. ministerelnök ur szivének leglegtitkosabb húrjait. De ha ez igy van, t. ház, akkor megvallom, nem értem, hogy Grünwald t. képviselő ur, méltóztassék megbocsátani, kénytelen vagyok én is a jelen vita ezea Szent Sebestyénjének előadására reflectálni, nem értem, mondom, hogy Grünwald t képviselő ur miért öltözött oly nehéz fegyverbe és miért vív oly ádáz harczot az önkormányzat még fennlevő maradványai ellen. És pedig a t. képviselő ur e tekintetben annyira megy, oly nagy fontosságúnak tartja e tárgyat, hogy e mellett e budgetre, pénzügyi viszonyainkra egyáltalában semmi súlyt nem fektet. Tanúsította ezt jelen alkalommal tartott beszédében is, melyben csak átfutott a budget kérdése felett, de különösen tavali emlékezetes beszédében, midőn azt mondja, hogy nem arról van most szó, a budget tárgyalás alkalmával, hogy deficit van-e, vagy plus, hogy milyen a pénzügyi helyzet, az neki mindegy, akár deficit, akár plus, az egyedüli kérdés az, miként rendezik be közigazgatásunkat; állami közigazgatás az egyedüli dolog, a mire szükség van. Méltóztassék megengedni, én ezen eljárását a t. képviselő urnák valóságos Don Quixotte-féle szélmalom - harcznak tartom, [méltóztassék megbocsátani a kifejezésért. Azt méltóztatik mondani a képviselő ur mindig, hogy nekünk mindenek felett egy erősen szervezett államhatalomra van szükségünk. Hát ugyan mi kívánni valója van e tekintetben? Méltóztassék megmondani, hogy miben akadályozza a mostani önkormányzat és municipalis rendszer azt, hogy az állam legteljesebben gyakorolhassa a maga hatalmát? Méltóztassék megkérdeni a belügyminister urat, vagy a ministeri tanácsosokat, meggyült-e valaha a bajuk az önkormányzattal? A felirati jog, a mi még megvan akár a megyénél, akár az alispánnál, az semmivel sem több, a mivel birt a legutolsó GomitatsVorstand a Bach-korszakban, mert az is remonstrált, ha látta, hogy a minister tévedésben van, vagy szabály-ellencsséget követel. Láttuk a boszniai fuvar kérdésnél, hogy mily könnyedén tud a minister elbánni a megye resistentionalis jogával, láttuk, hogy azon municipalis rendszernél valami engedékenyebbet, espeditivebbet képzelni sem lehet. És hát tudjuk, hogy a kormány által centralisticusan kezeltetnek a legfontosabb^ügyek. A katonai ügyekben a megye nem egyéb, mint posta-expeditio; az adó kivetését, az adók behajtását a kormány tökéletesen a maga közegei által kezelteti; az ut csinálást szintén magához ragadja, hisz már is elvette a megyéktől a mérnököket; a közoktatás ügyeiben pedig a tanfelügyelő jár el. Hát kérdem, mi kívánni valója van még a t. képviselő urnák a tekintet-
