Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-214

214, országos ülés márczins 2. 1880. S27 bői kifolyólag összeférhetlenségi eset fenn nem forog. Mely határozat Meczner Gyula képviselőnek nyilvánosan kihirdettetvén, a bizottság elnöke felkéretett, hogy az eljárás eredményéről a kép­viselőháznak szokott módon jelentést tegyen. Ezzel, más tárgy nem lévén, elnök az ülést befejezettnek nyilvánította." Elnök: A ház a felolvasott jelentést tudo­másul veszi. Méltóztatik a t. ház emlékezni, hogy a mikor a kormánybiztosokra vonatkozó elnöki jelentés tárgyaltatott, a t. ház az összeférhetlenségi bizottság jelentésének beérkeztéig e két esetet függőben hagyta. A jelentés most előterjesztetvén, s a t. ház által tudomásul vétetvén, az elnöki jelentés már most végleg el van intézve. [Helyeslés.) Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: Van szerencsém az állandó pénzügyi bizottság jelentését bemutatni az osztrák-magyar bank 1878. évi XXV. t. cz.-hez mellékelt alap­szabályainak 89. §-ában foglalt, a bankjegyeknél alkalmazandó czímerre vonatkozó rendelkezésének függőben tartásáról szóló törvényjavaslat tárgyá­ban. Kérem ezen jelentés kinyomatását s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, a ház t. tagjai köztt szétosztatni s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. T. ház ! Bocsánatot kérek figyelmetlenségemért, de vissza kell térnem az előbbi tárgyra. Az igaz, hogy azon jelentés, melyet a kormánybiztosok iránt beadtam, el van intézve, de Meczner Gyula kép­viselő úrra nézve a t. ház annak idejében kimondta, hogy az engedélyt a távozásra az összeférhetlenségi bizottság jelentésétől tételezi fel. Most tehát a t. háznak határoznia kell a felett, ho gy a képviselő urnák megadja-e a távozási engedélyt, igen vagy nem? (Megadjuk!) A t. ház méltóztatott az engedélyt megadni. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság által tárgyalt kérvényeknek 29. sorjegyzékét ezennel bemutatni. Kérem, hogy azt kinyomatni s annak idején napirendre tűzni méltóztassék, a kérvényeket pedig a ház irodájában letétetni kérem. Elnök: Ki fog nyomatni s annak idejében napirendre tűzetni, a kérvények pedig le fognak tétetni a ház irodájában. Következik a napirend, a tegnap félbe­szakadt tárgyalás folytatása. Mocsáry Lajos: T. ház! Bocsánatot kérek, ha az általános vita befejezését akadályozni kény­telen vagyok; azt hiszem, a ház kegyes elnézés­sel fog viseltetni irántam, már csak azért is, mert méltóztatik belátni, hogy azon nagy fontos- I ságú nyilatkozatot, programmot, melyet tegnap Szilágyi Dezső képviselő úrtól hallottunk, saját nézeteink és elveink érdekében nem tartom lehet­ségesnek, hogy minden megjegyzés és commentár nélkül bocsássuk útjára a közönség köreibe. Én a t. képviselő ur által előadott program­mot, azon nézeteket, melyeket alapul vett, részem­ről nem fogadom el; én határozottan a régi, ősi magyar muiiicipalis önkormányzat híve vagyok. (Helyeslés a szélső balon.) Reformálni akarom éu is a közigazgatást, de egészen ellenkező irány­ban, mint a t. képviselő ur és elvtársai. Én t. i. nem akarom eldobni azt, a mi a régi önkormány­zatból még fennáll, a mit itt foszlányoknak nevez­nek, hanem vissza akarom szerezni azt, a mi belőle^ az idők folyamán elveszett. És itt Szilágyi Dezső képviselő urnák égy cardinalis tévedését szükséges helyreigazítanom, midőn kijelentem, hogy én is azt hiszem, teljes joggal mondhatom elvtársaim is, megyei rend­szerért, ugy mint most fennáll, egyáltalán nem rajongunk. (Helyeslés a szélső balon.) Megvan még a megye külső kerete, meg van a régi geográfiai megye, habár ezen keret is meglehe­tősen meg lett zavarva az időközben létre jött kikekekítés által. Megvannak a régi megyeházak is, de ha ezeknek kapuin betekintünk, azt látjuk, hogy a régi világ nincs meg többé. Ott látunk a régi várta helyett egy szál cserepárt, a ki ott fel és alá jár, megvannak a régi hivatalok elnevezései is, látok még szolgabírót is, hajdúval a bakon, hanem csak nagyon ritkán, mert a szolgabíró most inkább benn ül a bureauban. Hallom, hogy vannak megyei gyűlések is, habár megvallom, hogy azoknak feléje sem megyek, mert fáj a lelkemnek látni, hogy mivé zsugoro­dott e gyönyörű institutió. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Tudom, hogy vannak válasz­tások is, de csak hat évről hat évre, a mely hosszú idő a választás természetét, jó oldalait nagy mértékben megsemmisítette. Ezen intézmény nem az többé, a mi volt; ebbe — mondhatni — hogy már csak hálni jár a lélek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A megyétől elvétetett 1869-ben ennek hasonfele, a törvénykezés. Azóta folytonosan, mint az articsóka, fosztogattatott. Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) A kegyelem­döfést megadta neki a közigazgatási bizottság, mely megsemmisítette, nagy részbea megsemmi­sítette, miként helyesen mondotta Simonyi Ernő t. képviselőtársam, a leglényegesebb jogát a régi megyei autonómiának, mely szerint a közgyűlés, illetőleg a közönség maga administrálta a megyét, maga hajtotta végre a maga tisztviselői által a kormány rendeleteit. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Továbbá ez által megszűnt a megye azon nagyfontosságú iskolája lenni a közszabadság­29*

Next

/
Thumbnails
Contents