Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-214

526 214. országos ülés márezins 2. 1880. gálnia az összeférhetlenségi bizottságnak a tényeket; először: vájjon egy év előtt lemondottak-e az illetők a kormánybiztosságról, igen-e vagy nem? Ha ennélfogva önök lelkiismeretes véleményt mondanak s azt mondják: érdemleg tárgyalván a kérdést, nem találtunk összeférhetlenségi esetet, én meghajlok a bizottság lelkiismerete előtt. De okvetlenül kivan om, mert az 1875-ki törvény világosan követeli, hogy amint az összeférhetlenségi eset bejelentve van, a bizottság összeül s megvizsgálja az esetet és ha összeférhetlenségi eset fennforog stb. akképen teljesíti teendőit. Ismétlem tehát, teljes meggyőződésem az, hogy az összeférhetlenségi bizottságnak érdemleg kell véleményt adnia és mert a jelentésben maga mondja, hogy a képviselők lemondván a kormánybiztosságról, érdemleg nem megy bele a bizottság a tárgyalásba, erre az a nézetem, hogy ez a törvény követelményével ellenkezik. (Uyy van! a szélső baloldalon.) Kérem tehát a t. házat, méltóztassék az ügyet érdemleges tárgyalás végett a bízottsághoz visszautasítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szeniczey Ödön: T. képviselőház! Madarász József képviselő urnák mostani felszólalása abban reasummálható, hogy a bizottság eljárása ellenkezik a törvénynyel. Azonban a t. képviselő ur megfeledkezik arról, hogy az, a mit ő csinál., a házszabályokkal ellenkezik, mivel a házszabályok 126. §-a azt mondja, hogy „a ház a jelentést tudomásul veszi". E szerint tehát világos, hogy az Összeférhetlenségi bizottság jelentése vita tárgyát nem képezheti. Ezen kivül bátor vagyok a t. képviselő ur figyelmét magára a törvényre felhívni. A törvénynek ugyanis egyik szakasza azt mondj a, hogy ha a bizottság meggyőződik arról, hogy gátló akadályok forognak-e fenn. A bizottság pedig meggyőződött arról, hogy ily akadályok nem léteznek, mert a nevezett képviselő urak kormánybiztosi állásukról lemondottak s igy a bizottság a törvény ezen szakasza értelmében helyesen járt el. Ezek után bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy a házszabályok megtartásával a bizottság jelentését tudomásul venni méltóztassék. Elnök: A jelentés érdeméhez természetesen nem szólhatok, bátor vagyok azonban felolvasni a házszabályoknak 126. és 127. §-ait. így szólnak : „126. §. A bizottság bevégezvén tárgyalását, az elnök a határozat megállapítására szolgáló vitatkozás és határozathozatal idejére a hallgatóságot távozásra szólítja fel. Határozaiot a bizottság a jelenlevők általános többsége szerint hoz s azt az elnök nyilt ajtóknál, az indokokkal együtt élő szóval kihirdeti és mindig Írásban és indokolva terjeszti a ház elé. 127. §. A ház a jelentést tudomásul veszi." Előttünk fekszik a bizottság jelentése. Minő az, minő nem, e fölött vitatkozni a házszabályok szerint nem lehet, hanem „a ház a jelentést tudomásul veszi." (Helyeslés.) Ennélfogva a ház szabályaínak értelmében kénytelen kimondani, hogy a felolvasott jelentést tudomásul veszi. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa az Összeférhetlenségi bizottság jelentését Meczner Gyula összeférhetlenségi esetére vonatkozólag): „A képviselőház Összeférhetlenségi bizottságának 1880. évi február hó 28-án délelőtt fél tiz órakor az I. osztály helyiségében tartott üléséről veztetett Jegyzőkönyve. Jelenlévők: Szeniczey Ödön, bizottsági elnök, gr. Osáky László, Jászay Antal, Dacsó Pál, Szikszay Lajos és Ragályi Aladár biz. tagok, Tibád Antal biz. jegyző. Elnök az ülést megnyitván, felvétetik a Meczner Gyula orsz. képviselő, mint a felsőbodrogi vízszabályozási társulatnál alkalmazott kormánybiztos ellen, Madarász József országgy. képviselő bejelentése folytán felmerült összeférhetlenségi eset. Az ügy a bizottság által a képviselőház 1879. évi november 19-én tartott 170-ik ülése jegyzőkönyvi kivonatának, továbbá a közmunkaés közlekedésügyi m. kir. minister 1879. évi deczember 7-ről kelt 4084. eln. számú válasziratához mellékelt megbízási okirat és utasításnak s végül az érdekelt képviselő által 1879. évi október hó 8-ról a képviselőház elnökéhez intézett nyilatkozatnak felolvasása s Meczner Gyula képviselő önvédelmi nyilatkozatának meghallgatása után a szokott módon tanácskozás tárgyává tétetvén, a következő határozat hozatott: Tekintettel arra, hogy Meczner Gyula országgyűlési képviselő a felolvasott megbízó levél tanúsítása szerint 1879. évi július hó 7-én egy évi időtartamra lett a felső-bodrogi folyamszabályozási társulathoz kormánybiztosnak kinevezve, tehát megbízása ideiglenes jellegű; tekintettel továbbá arra, hogy a megbízó levélhez csatolt utasítás értelmében nevezett képviselő részére biztosi minőségében székhelyén kivül eltöltött minden napra 10 frt napi díj s megfelelő nti járulék lett biztosítva, tehát megbízása rendszeres fizetéssel összekötve nincs; minthogy a megbízás keletkezése idejében a képviselőház szünetelt s a többször nevezett képviselő a ház működésének folytatólagos megkezdését követő hatodik napon már is benyújtotta jelentését az elnökhöz s igy tudva semmiféle törvényellenes mulasztást el nem követett, tehát nem oka annak, hogy a képviselőház távozási engedélyezési kérését még el nem intézte: Meczner Gyula képviselő ellen ezen feljelentés-