Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-213

220' 213, országos ülés márczius 1. 1380. nak ott van meg, az autonomikus élet és szervezet ott virágzik, a hol meg tudnak felelni arra a két kérdésre, a mit én most teszek. (Halljuk! Halljuk!) Minél nagyobb befolyás van engedve azoknak az elemeknek, melyek nem hivatalnokok, tehát a kormányzottaknak, a közügyek intézésére, minél nagyobb befolyással, annál kevésbbé léte zik centralisatio. (Helyeslés balfelöl, zaj a jobbés szélső baloldalon.) Másodszor, minél inkább olyan az a befolyás, hogy nem marad a papíron írva. hanem megvalósítva életerős formához van kötve: annál nagyobb az önkormányzat, annál kisebb a centralisatio. Mert azt mondom, hogy ha azon irányokat, melyeket előadtam, — melyeket, megengedem, mert kénytelen, voltam általánosságok köztt mozogni, első hallásra nehéz felfogni, — de ha önök összehasonlítják azzal a befolyással, a mit ma bírnak a megyék. —• (Felkiáltások a, szélsőbalon: Erről ne beszéljünk!) Németh Albert (közbeszól): Ő maga védelmezte, mint ministeri tanácsos! Szilágyi Dezső : Ha önök uem a jelenlegi megyével akarják összehasonlítani, — mert én szeretném, ha még egy óra állana rendelkezésemre, hogy kifejthetném nézeteimet, — (Halljuk! Halljuk!) ha nem a jelenlegivel akarnák összehasonlítani, hanem valami képzeittel, (Felkiáltások: A mi volt!) valami valósíthatlannal .* (Felkiáltások: Csali a mi volt!) akkor önök egyet kénytelenek bevallani és ez az egy az, hogy azon irányokban ha reformáltatik az administratio, valóságos befolyást, valóságos joggyakorlatot nyernek a kormányzottak, hogy a kormány önkénnyé sokkal kisebb mértékben válik lehetővé, mint lehető a jelenlegi rendszer melleit, mint az lehető volt — jól vigyázzanak — a régi megyei kormányzat alatt. (Derültség a szélső bal- és jobboldalon. Halljuk ! Halljuk!) Azt kérdem, hogy ha el vannak tökélve a kormányzottak számára nyitni jogokat, kell-e íbntosabb jog annál, ha én a tisztviselő cselekvénye törvényszerű megítélése felett, mint egy itélő biró ott ülök, tehát jogszerűleg, hogy senki jogában sérelmet ne szenvedjen, én, uem a tisztviselő, hanem a megyei közönség által választott tag ? tehát a kik e jogot gyakorolni nem akarják, azok ne az intézményeket vádolják, hanem önmagukat, hogy elhanyagolják jogaikat, hogy nem teljesítik befolyásukat, Tovább megyek : kell-e erősebb jog, ha a kormányzottak ott ülnek a fegyelmi bíróságban és minden esetben együtt ítélnek és határoznak, hogy kellő érzéke legyen azon bíróságnak, necsak az iránt, hogy az állam érdeke ne sértessék, hameni az iránt is, hogy a kormányzottak, a nép érdeke ne esorbíífassék. Lehet ezt centrálisaimnak nevezni? (Felkiáltások balfelől: Nem! Zaj a szélső bal- és a jobboldalon.) Tovább megyek. Azon rendszer mellett, mely collegiumokat alkot a megyében, mely a közigazgatási ügyekben, — méltóztassék jól meggondolni, — nem azokban, a melyek tiszta kivitelben állanak, nem azokban, a melyek egyes eseteket eldöntőnek, hanem oly intézkedésekben, a melyek a viszonyok bizonyos körére vonatkoznak, együtt határozó befolyást enged az önkormányzati elemeknek és a kinevzetteknek: kérdem, nem sokkal hatályosabb e az ellenőrzés, mint ha az illetők utólag végnélkül panaszkodhatnak ? Ha az a tisztviselő ott ül a megyegyűlésen, tartozik felelni, tartozik felvilágosításokat adni, a megyegyülés elhatározhatja ellene a disciplinaris vizsgálatot és az elrendelés iránt megkeresheti a bíróságot, uem befolyás-e ez ? Ha önök tudják a formákat szaporítani, de azokat, melyek valóságos joggyakorlatot foglalnak magukban, nem a hatálytalan, irott jogokat: jó. De egy ilyen rendszerre nem szabad azt fogni, hogy megöli az önkormányzatot, nem szabad azt mondani, hogy az centralisatio, mert az uem egyéb, mint megtartva a jelen alapokat, kibékítése két érdeknek : az államgépezet javításának és az önkormányzat életerős szervezésének. (Tetszés a baloldalon. Ellenmondás a szélsőbalon,) Engedjék meg, hogy most erről többet nem szólok. Ugy is tudom és vágygyal nézek elébe, megtámadásoknak leszek kitéve: akkor majd bővebben meg fogok felelni. (Halljuk!Halljuk!) Hanem két dologra akarok reflectálni, a melyről bátran mondhatta volna Bacon, hogy az elmének bálványa, idolum mentis. Az egyik az, hogy némelyek azt hiszik, hogy a régi aviticus megyét, a maga vis inertisejével bármely alakban vissza lehet állítani. A másik tévedés pedig az, hogy Ausztriával való viszonyunkból azt a következtetést vonják, hogy közigazgatási szervezetünk lehető erősítését a kinevezési alapra fektetni nem kell. Méltóztassanak meghallgatni mindakettőt. (Halljuk!) Az aviticus megye, az a történeté. Az aviticus megyében fekvő vis iaertiae soha sem képezheti többé a szabadság biztosítékát, mert hogy azt képezze, ahhoz kellene a régi világ a régi viszonyokkal, kellene a megyének sártengere, a mely önmaga biztosította őt az erőszak ellen. (Ugy van! a báloldalon. Halljuk!) Kellene, hogy a társadalom ne kívánjon annyit, ne kívánjon rögtön, ne kívánjon minden nap, ne kívánjon folytonosan a közigazgatástól. Akkor az állami közigazgatás állott az államhatalom közeinek megszerzésében. A polgárok érdekeinek ápolását reájuk bízták. De ma azon társadalom, melynek a közigazgatás kell, hogy