Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-213

213. országos ülés márczius 1. 1880. 221 naponként szolgálatot tegyen, az nem tűrheti azon vis inertiát, mely egyedüli politikai erejét képezte a régi megyének. (Helyeslés a baloldalon.) Külömben éppen itt látom Németh Albert t. képviselő urat, a minek nagyon örvendek. Német Albert (közbeszól): Alázatos szolgája ! (Nagy derültség.} Szilágyi Dezső: Ő megmondta itt a képviselőházban , hogy hát miből állott azon tulajdouképeni elléntállás. Igaz, nem voltak telegraphok, mint ma, nem voltak vasútok, mint ma, nem volt számos osztály, melyből regrutálhaíott a kormány, mint ma, hanem volt sártenger, voltak avitikus viszouyok, egyszerű szükségletek. És ha mégis a megye ellenszegült, — azt mondta Német Albert képviselő úr, — akkor a a eancelláriától először jött a dorgatorium, arra nem hederítettek. Azután jött a fulminatorium, arra ellenszegültek. Azután jött a királyi biztos, feltette a kalpagját, végrehajtotta a dolgot s aztán — amint ő kifejezte magát — maradt a megye közönsége ő Felségének éppen olyan kedvelt híve, mint volt azelőtt. (Nagy derültség.) Tehát uraim az avatieus megyében fekvő vis inertiae felélesí:theflen. S én egyre kérem önöket, mitől Bacon óvja az okoskodókat, ne keressenek garantiát lehetetlen dolgok felkeresésében, mert ez által elhanyagolják azt, a mit lehet feltalálni. (Elí'nk helyeslés a baloldalon.) Azt mondják önök továbbá, hogy Ausztriával való viszonyunk ez, mely miatt a kinevezési rendszert kell, hogy ellenezzék. Felelek erre önöknek nyíltan. (Ralijuk!) Mi az önök véleménye ? Nem akarják szervezni Magyarország erejét, Magyarország kormányhatalmát, mert félnek, hogy nem hazafias érdekben, nem magyar kormány által fog alkalmaztatni. De kérem, vájjon akármit csinálnak önök a közigazgatási gépezettel? kizárhatják-e lehetőségét annak, hogy azzal nem magyar kormány, vagy magyarellenes kormány rendelkezzék ? Nézzék meg a fegyelmi törvényt, mely 1876-ban hozatott; mi van abban ? A főispának hiába szegül ellen a tisztviselő, végrehajtatja a dolgot s akármelyik tisztviselő engedelmeskedett a főispánnak, azt a megye gyűlése felelősségre nem vonhatja, hanem panaszkodbatik a t. házhoz. Ha önök abból indulnak ki, hogy egy a nemzeti érdekek iránt hideg házat lehet létrehozni, hogy itt a politikai ellenőrzés hatálytalan lesz, ugyan mit állítanak a kormányhatalom ellenében ? Nézzék meg azon szervezetet, azon irányokat, melyeket én javasoltam. Ott valahányszor tisztviselők eselekvényeiről van szó, az önkormányzati elemek mindenütt beleszólnak; ha bíráskodni kell, hogy törvényesen jártak-e el, ha fegyelmiben kell felettük it Ini, mindenütt ott vaunak ellenőrzőleg és akadályul a választott elemek. Ebben van az igazi biztosíték. S külömben csak egyre figyelmeztetem önöket. Ausztriával való viszonyunk engem az ellenkező véleményre visz. A mai idő, uraim, a viszonylagos erők korszakát képezi. Hiába lépnénk azon térre, hogy nem javítjuk közigazgatásunkat politikai félelemből, mert körülöttünk mindenki megjavítja magát és a mi súlyunk megcsökken, a mi erőnk lehanyatlik, (ügy vanl a baloldalon!) A világ halad, ha mi nem akarunk is ; az államok erősödnek, ha mi nem erősödünk is. S nézzék azon viszonyunkat, melyben Ausztriával állunk. Ott van a dualismus mérlege, de a biztosíték abban van , hogy tudjunk azon mérlegbe valódi erőt vetni. ^ Ez az egyetlen biztosíték Ausztria irányában. 0 nagyobb terjedelmű, nagyobb népességű, gazdagabb, de mi egységesebbek vagyunk. Ha mi ezt az egységet nem akarjuk kihasználni, ha nem akarjuk magunkat eró'sebben szervezni, mint vagyunk, ha nem akarjuk magunkat minden biztosíték megszerzésével erősíteni, akkor a legbiztosabb módot elveszítjük arra, hogy Ausztria irányában erősítsük viszonyainkat. (Elénk helyeslés a haloldalon.) S most, t. ház, beszédem végére érkeztem és csak az általános bizalmi kérdéshez kívánok szólni, ha megméltóztatnak hallgatni. (Halljukl) Az általános bizalmi kérdéshez, melyet a ministerelnök úr felvetett. Ez az áta^nos bizalmi kérdés nem motiváltátott a túloldal részéről, legalább a vita elején nem. S az igen sajátságos, hogy a ki legelőször felállott és megmagyarázta a háznak, miért kell bízni a jelenlegi kormányban, az a minisíerelnök ur volt. Addig senki sem motiválta a bizalmat a párt részéről, legalább én nem hallottam ; ő állott fel és azt mondta, hogy a mi politikai baj van, azt okozták a keleti események, a mi közgazdasági baj van, azt okozták a rósz termések és a keleti események. 0 azonban egy érdemet vindikál magának, azt, hogy közé állott a veszély és az ország közé, hogy a maga hasznát nem hajhászta és hogy alatta az ország hajója rázkódás nélkül haladt. Hát, t. ház, ha ez a jogczíme a ministerelnök urnák a bizalomra, akkor én azt kérdem, hogy miért buktak meg minden megelőző kormányok? Volt-e ^egyetlenegy kormány is előtte, melynek adatott oly nagy hatalom cselekedni, mint neki és volt-e egyetlen egy kormány előtte, melynek működése meddőbb volt eredményekben, pedig az állam hajója egyik alatt sem rendült meg. Az 1875. évben kigúnyolta az akkori kormányt, hogy a viszonyok kényszerűségére hivatkozik, tréfásan a népdalt emlegette, hogy „nem vagyok én oka semminek." Jelenlegi kollegái