Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-213

21S. orsiágos ülés márMios 1. 18S0. J-fg tői kell félni. (Halljuk! Halljuk!) Félni kell attól, hogy &z administratió gépezetét politikai czélokra és félni kell attól, hogy azt a pártkormányzat [érdekében fogjuk felhasználni. Erről is akarok nyilatkozni, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik biztosíték abban áll, hogy határozottan meg kell tiltani a közigazgatási tisztviselőnek a politikai választásokba való avatkozást (Helyeslés halfelöí) és pedig nemcsak átalánosságban, hanem részletesen és szigorúan szabályozva, úgy, a mint ez analóg esetekben más személyekre nézve Angliában történt, mert csak ez biztosítja azt, hogy a közigazgatási tisztviselő erős támasza marad a magyar államnak és hogy politikai kortessé az administratiónak és polgári szabadságnak kárára nem aljasítbató. (Helyeslés baljelöl.) Szükséges t. báz annak kimondása is, hogy az igy kinevezett közigazgatási tisztviselő abban a megyebeli, a melyben alkalmazva van, mindaddig, mig hivatalt visel, képviselő-jelöltképen nem léphet fel (Helyeslés balfelöl) és hogy csak akkor lehet képviselő-jelölt, ha hivatalát odahagyja. {Helyeslés bal/elől.) Komolyan megfontolandó az, hogy vájjon nem szükséges-e ettől a háztól a kormánybefolyásnak azon csalétkét, a mely a hivatalra való kinevezésben van, lehetőleg távol tartani. (Helyeslés balfelöl.) Minthogy pedig, t. ház, ez két oldalú dolog, ennélfogva komolyan megfontolandó az is, hogy nem szükséges-e oly tilalmat, a melyhez hasonló Belgiumban már vagy 30 év óta áll fenn sikerrel, felállítani, mely szerint képviselő kormányhivatalra ki nem nevezhető addig, mig mandátuma van és annak megszűnte után is csak akkor, ha azóta legalább egy év telt el. (Helyeslés balfelöl.) A főispánoknak a felsőházból való kimaradása folytán, t. ház, a felsőház rendezése kikerülhetetlen és én ebben egy biztosítékot látok a kinevezési rendszer behozatala után a visszaélések ellen; és pedig minő biztosítékot ? A képviselőtársaim, különösen Eötvös Károly képviselő ur, elismerik ugyan, hogy jó volna szervezni a magyar államnak administrativ ereiét, de attól félnek, hogy ha szervezik és megnövesztik, nem biztosít benőnket senki, hogy annak élére nemzetellenes kormány nem áll és a magyar államnak ezen szervezett és megnövesztett erejét, az állam ellenében nem használja. Ez az ő félelmök. Erről majd később szólok, most csak méltóztassék megjegyezni azt, hogy a felsőház újjá szervezése, akár vannak benne a főispánok, akár nem, kikerülhetetlen. Ez is a jelenlegi kormánynak ígért és nem teljesített programm-pontjai közé tartozik, (ügy van! balfelöl.) Én sokat gondolkoztam ezen probléma felett, sőt csináltam is egy időben egy tervet, melyet azonban, megvallom, miután utasításom egyik főpontjával nem voltam akkor sem egy véleményben, hogy ma változatlanul nem fogadnék el: de egyről meg vagyok győződve, arról, hogy egy oly felsőházat szervezni, a mely az alsóház ellenében ellensúlyt képezzen, nem lehet, nem is kívánatos. A népképviseleti alapon nyugvó első kamarának hadd maradjon meg természetes politikai túlhatalma. De a mit el lehet érni — és ebben fekszik a garaatia — az abban áll, hogy lehet e

gy oly felsőházat szervezni, mely annak, hogy ez az állam olyan magyar legyen, mint a minő és alkotmányos legyen, törhetetlen bástyáját fogja képezni. Ezt el lehet érni. Radicalis irányú reformokat az ily felsőház — lehet — nem fog pártolni; lehetséges az is, hogy engedékenyebb lesz a korona iránya, függetlenebb a közvélemény hullámzása iránt, de a nagy nemzeti és állami érdekeknek erős oszlopát csinálhatjuk belőle. (Helyeslés balfelöl.) íme, uraim, ha önök igy minden vonalon úgy az administratió teljes kiépítésében, mint az önkormányzat reorganisatiójában , mint ezen politikia biztosítékokban megteremtik az ellensúlyokat a kinevezési rendszer behozatalának, akkor azt hiszem, hogy azok a veszélyek, melyek ahhoz kapcsoltatnak, nagyrészt képzelt veszélyek. Es BZj El mit én kifejtettem, t. ház, nem centralisatio; (Felkiáltása- szélsőbalon: Hát mi?!) a mit én kifejtettem, t. ház, nem is veszélyezteti Magyarország alkotmányát és nem szüntet meg semmi biztosítékot, a mely a megyei rendszerben megvan ezen alkotmány biztosítására. Hát én megmondom, hogy mért nem centralisatio. Centralisatio alatt lehett kettőt érteni: vagy azt, hogy minden közigazgatási teendő államilag kinevezett, felülről függő, tisztán állami közegekben összpontosíttassók : ez centralisatio. Azután van egy másik neme a centralisationak: midőn az intézkedési hatalom a központon kívüli hatóságoktól elvonatik és a központi hatóságnak teljes mértékben adatik meg. Ez is centralisatio. De ezen utóbbi értelemben az a terv, melyet előterjesztek, az az irány nem centralisticus, mert ellenkezőleg, ez lehetővé teszi —• és ez is czélpontunk és törekvésünk — hogy a mínisterium teendői közül, a teendők egész köre decentralizáltassék és elintézés végett ezen megyei forumokra tétessék át. És nem centralisatio az első tekintetben sem. Mert jól vigyázzanak önök: nem attól függ valamely önkormányzatnak becse, hogy választjuk-e a tisztviselőket vagy nem; hanem a becse az önkormányzat28*