Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-213
213. országos ülés melyet a szaktudomány megszerez, ma már lényeges és elkerülhetlen feltétele annak, hogy azon feladatokat, azon szabatossággal és azon helyességgel vezethesse, mint az állam megkívánja. De a ki a szakképzettséget akarja, mint a ministerelnök ur is akarja, legalább papíron, annak ebből folyólag akarnia kell kettőt. Először akarnia kell azt, hogy az illetőnek biztosított életállása legyen, melyet nem érhetni el máskép, mint életfogytiglani alkalmazás által. {Helyeslés balfelöl. Mozgás.) Valamint el kell fogadni ennek másik következményét is, t. i. azt, liogy a ki az állam szolgálatába lép és egy élet tevékenységét szenteli oda, a ki ennek fejében az államtól biztosított gazdasági állást, egy életjáradékot nyer, annak szolgálati viszonyai az állam irányában a kormány önkényén ne nyugodjanak, hanem kell, hogy törvényes szabályozás alá vehetők legyenek. (Élénk helyeslés balfelöl.) Azon természetes függőség mellett, melyben a politikai tisztviselőnek a kormánytól mindig állania kell, azok önérzetét emeli, a servilismusba való süly édestől őket meglehetősen óvja, ha törvény által biztosított viszonyok mellett, egyre nézve a kormány önkénye alól feltétlenül ki vannak véve s ez az egy az, hogy a kormány önkényétől és határozatától ne függjön az állami szolgálatból valakit végleg elbocsátani. Ha Németországban, hol nagyon erős bureaukratia van, a bureaukratiának nagy fegyelme, összefér a kormánynak, jogának e részben való megszorításával, összefér nálunk is. De hát, t. ház, az életfogytig alkalmazás, a szakképzettség mellett, azután felmerül az alkalmazás módja iránti kérdés. (Halljuk!) Mi módon történjék az életfogytig való alkalmazás? Számos módot emlegetnek itt. Lehet választás, lehet kinevezés, de egyet azután önöknek kétségtelenül el kell ismerniök, t. i. azt, hogy ha életfogytig alkalmaztatik valaki állami teendők vitelére, állami szolgálatban, arra, hogy ki legyen ez a személy, az államnak döntő befolyást kell engedni, hogy az elől egyetlen egy rendszer sem térhet ki és minden rendszert képtelenségnek tartok ezen hatályos biztosíték nélkül. (Helyeslés baljelöl) Most uraim, hadd mondjam én meg, hogy azon reform mellett, a mely a közigazgatásban kívánatos, nem oly első rendíí fontosságú a betöltés kérdése, de én megmondom önöknek egyéni nézetemet, azt, a mely igen számosak által, talán a többség által osztatik, t. i. a legmegfelelőbb módnak én a kinevezést tartom, (Élénk helyeslés balfelöl.) De midőn ezt kimondom, óvni akarok mindenkit azon félreértésétől, (Halljuk!) mintha én a kinevezési rendszernek egyszerű behozatalát ebben az életben valaha elfogadnám. (Halljuk!) A kinevezési rendszer egyszerű behozatala annyit jelent, mint szerKÉPTH. NAPLÓ 1878—81. X. KÖTET. márczius 1. 1880. ^17 vezése, erőben megnövelése annak az egyetlen egy hatalomnak, a mely hatalom nyomásának senki sem állhat ellen, t. i. a kormányhatalomnak. Ha tehát én a közigazgatás javítása érdekében nem egyetlen ugyan, — bevallom — de legmegfelelőbb módnak a kinevezés rendszerét tartom, azt mindig értsék önök ugy, hogy csakis elválaszthatlan kapcsolatban administratióuk teljes reformjával és az önkormányzat újra szervezésével. Ezen administrativ és politikai biztosítékokkal kívánom és ezt akarom Önöknek bővebben kifejteni. (Halljuk!) Jól tudom én, hogy minő veszélyekkel jár a kinevezési rendszer egyszerű elfogadása. Ennélfogva az első integrális része a közigazgatás teljes reformjának volna, a mely elválaszthatlan ennek a behozatalától: a közigazgatási bíráskodásnak, azaz a jogi ellenőrzésnek hatályos behozatala. A törvény szerinti közigazga^s azonban feltételezi az anyagi közigazgatási törvénynek behozatalát, de feltételez azután kettőt: először azt, hogy az administratió minden egyes cselekményének jogszerűsége és törvényszerűsége egy tőle független szervezet által megbírálható legyen; kell, hogy független bíróságok adjanak biztosítékot az állampolgárnak az iránt, hogy mikor ennek a hatalmas administratiónak cselekményei az ő magánjogkörével érintkezésbe jönnek, nem a rendelkező hatóságok felebbvalóiboz, nem ultimo foro, a minlsterhez keli orvoslásért folyamodni, hanem független, tőle elválasztott közigazgatási biróság jogvédelme alatt áll az állampolgár. (Helyeslés balfelöl.) És ennek megvalósítását még a ministerium érdeke is kívánja; mert semmi a világon nem oly bizonyos vészéi)", mint a képviseleti kormánytól elválaszthatlan hajlam, pártérdekben kormányozni és másrészről, mert azon apró panaszok és ügyek, melyek az illetőkre nézve nagyon fontosak, csak elrabolják a kormány idejét a nélkül, hogy pártatlan bírót biztosítanának benne. A szervezésre nézve tehát két elvet állítottunk fel. (Halljuk!) Az egyik elvéíele a kormánytól a contntiosas ügyekben való birói hatalomnak és ezeknek a legfőbb fórumban egy közigazgatási bíróságra, egy független administrativ bíróságra való átruházása. A másik az, hogy egy megyében való szervezése a második és esetleg első fórumnak, mely a jogi ellenőrzést gyakorolja, történjék a megye választottjainak részvétével, még pedig üljenek ezen bíróságban a megye választottai túlnyomó számban. A másik a mit feltételnek tekintek, áll a kormányzottak befolyásának szervezésében. Mi részünkről kellő ellenőrzést nem tudunk képzelni, ha életerős formák nincsenek arra, hogy a kormányzottak is az administratió elíenőrizésében részt vegyenek, nemcsak az által, hogy a közigazgatási biróság forumokban ott 28