Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-212

194 212- országos tlés febrnár 38.1880. irányban nyilvánított véleménye is ; sőt mellőztetett ugyancsak a külföldi szakértők többsége által ajánlott nagyobb méretben s közelebb húzandó külső körtöltés eszméje is; s e helyett egy, az azok kisebbsége által javalt távolabbi körgát, mely az ismételt bonyolodásokra okot adott alföldi vasút indóházát védi s kisebb méretben fogadtatott el — s a körutak a város belsejébe estek; tekintettel meg arra is, hogy : a mély talajra építendő épületek, az ez által s a belső körutak tervelése, illetve azoknak a mélység fölött, téglából, a legmagasb vizszín vonalig emeltetése, ezen tervet mégis nagyszabásúvá s költségessé tették; ugy annyira, hogy az ezen terv szerinti legszükségesebb építkezések 40 millió forintnyi kiadást igényelnek. Tekintettel végül arra, hogy: Ezen terv egy szakértői független testület által felül nem vizsgáltatott; kérdem az igen tisztelt ministerelnök urat: 1. "Van-e szándoka a rövid időhöz képest ezen tervet egy szakértő független testület, pl. az országos építész- és mérnök-egylet által sürgősen felülvizsgáltatni ? 2. Gondoskodott-e a ministerelnök ur, hogy a költséges és nagyszabású terv keresztül viteléhez szükséges lmegfelelő pénzerő olcsó és előnyös építkezési kölcsön utján beszerezhető legyen ? Budapest, 1880. évi február 28-án. Bakay Nándor." T. képviselőház! Ugyan ezzel kapcsolatosan, a mint már az imént érintettem, a lapokból ugy értesültem, hogy a t. pénzügyminister ur már gondoskodik egy Szegedre vonatkozó építkezési költségről és ezt a Tiszaszabályozási költségekre vonatkozó hitelművelettel combinálva iparkodik megoldani. Nem tartom nagyfontosságúnak, de mégis okvetlenül súlyt kell rá helyeznem, hogy ezen kérdésben Szegedváros kebelében az ilynemű megoldás ellen meglehetős ellenszenv uralkodik, olyannyira t. ház, hogy a kérdés ilynemű megoldása kényszerített —- ugy szólván — egy részben arra, hogy polgártársaim bizalmát tisztán e téreu érdemeljem ki, t. i. a képviselői elfoglaltság terén; mondom, igen nagy aggodalom uralkodik arra nézve — habár —• a katastropha indokait véve, némileg összetartozandónak látszik a Tiszaszabályozás ügye és Szeged reconstructiójának kérdése, de mégis mindamellett, ha a dolgot, mélyebben vizsgáljuk, itt a Tiszaszabályozásáról van szó, amott pedig építkezésekről; de különben is, ha vesszük majd az adandó biztosítékok különböző nemeit, mi szegediek s igy én, részemről nem látom ezen ügyet indokoltan, alaposan és ezélszerűen összecomplicálhatónak. Ez egy. Másrészt pedig mind annak daczára, de talán éppen azért, minthogy ezen ügy úgy össze kuszáltatik, azt is tapasztaljuk mi, hogy ezen módon, én nem akarom ugyan lejebb szállítani a tiszaszabályozási kölcsön biztosítékainak értékét, de mondom, mégis taláu éppen azért, mert a tiszaszabályozási kölcsön összecombiuáltatott, ezen kölcsön Szeged újraépítésére nézve igen drága. 50 éves hitelműveletről és 6°/°-os teherről van szó. Szeged polgárai, hogy készek az újra alakítás terheit viselni, annak a katastropha óta többször adták tanúságát; én, mint Szeged képviselője, soha abba beleegyezésemet nem adhatom, hogy Szeged polgárai olynemű megterheltetést vegyenek vállaikra, mely alatt Szeged népe leroskad és ezen hazafias magyar faj a vándorbotot legyen kénytelen kezeibe venni és helyébe új faj álljon, tán idegenek. De, t. ház, mint előbbi interpellátióimban is kifejtettem, egyébképen sem tartom elégnek azon kombinátiót, mely a lapok utján a közönség közé szivárgott s a melyet ismerek a pénzügyminister ur kölcsöntervére vonatkozólag. Nem tartom elégségesnek. Ha olcsóbb lesz a kölcsön, akkor kevés az az 5 millió, mely Szeged újjáépítésére van tervezve; ha drága lesz, akkor az 5 millió is sok. Azon kamatláb szerint, a mely közzé tétetett, biztosíthatom a házat, hogy nem kell az 5 millió, sőt nem kell egy millió sem, mert nem hihetem azt, hogy 90-es árfolyam mellett kibocsátott, vagy 6%-os teherrel járó kölcsönnel, valaki Szegeden építeni merjen, az újonnan megállapított építési rendszer mellett. En tehát, t. ház, interpellátiómat azért vagyok bátor a pénzügyminister úrhoz intézni, hogy világosítson fel bennünket, különösen engem, arra nézve, hogy csakugyan igaz-e a lapokban megjelent azon közlemény, hogy a Tisza szabályozására és Szeged újraépítésére vonatkozó kölcsön össze complicáltatik ; és igaz-e, hogy 50 évre 6%-os kamattal terveltetik ; és igaz-e azon legújabb értesülés, melyet a lapokból olvasok, hogy 90-es árfolyammal remélik kibocsátani. Ismerem némileg azt a tért, melyen a t. pénzügyminister úr forog, midőn hitelműveleteket eszközöl. Azt is tudom, hogy hitelműveleteknél előlegesen nem szoktak bizonyos dolgok alaposan a nyilvánosság elé kerülni; hanem ismerem azt a diplomatíát is, melyet a kormányférfiak követni szoktak és azt — fájdalom — az utóbbi időben nagyon tapasztaltam, hogy ha valami, egy kissé a méltányossággal, egy kissé a közvélemény józan belátásával meg nem egyeztethető dolgaik vannak, akkor egy bizonyos módon előre bocsátják egyes journalisták által a