Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-212

192 212. országos ülés február 28. 1880. kezébe venné, meg ne hallgassa a praeticus életnek az ország különböző részein levő embereit. Kern azt teszi ez, hogy megvessük a könyvet és theoriát, hanem azt, hogy a könyv éstheoria tanulmányait a történelmi fejlődéssel és a perezilegesen magát igazoló szükséggel összeegyeztessük. Éppen a közigazgatási reformnál szükséges ez; mert az egész közigazgatásra vonatkozó elhibázott reformlépés az, a mi az általános elégedetlenséget nagyobbá teheti, mint bármi egyéb hiba, [filénk helyeslés jobbjelöl.) A másik különbség pedig a t. képviselő ur köztt és közttem abban áll, hogy ő azt mondja, hogy ő megmondotta már 1869-ben— egyébiránt ugy gondolom 1870-ben volt, mert a megyerendezés akkor jött létre — ő megmondta maiakkor, hogy abból jó eredmény nem lesz, hogy azon alapon administrátió nem lehet és most örömmel constatálja, hogy igaza volt. (Derültség jobbjelöl.) Hát t. képviselő ur, én részben negálom, hogy a közigazgatás annyira rósz, mint őállítja; azt pedig constatálom, hogy ha én bármely törvény létrejöttekor azt jósolom, hogy annak a közügyre nézve rósz következménye lesz, nem akkor szoktam örülni, ha beteljesedik, a mit jósoltam, hanem akkor, ha én voltain az, a ki csalódott. (Elénk helyeslés jobb/elől.) Ezek után, hogy ne f arasz szám tovább a í. ház figyelmét, ismételve kérem a költségvetésnek általánosságban való elfogadását, a t. ház bölcsességére bízván és teljes nyugalommal bevárván a bizalom kérdése fölötti döntést. (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.') Hoffmann Pál: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy személyes kérdésben egy rövid kijelentést tegyek. (Halljak') Igazat adok a t. ministerelnök uraak abban hogy ezen szó „örömmel" ott nem volt helyén; de bocsánatot kérek, hogy ha kijelentem, hogy egy óráig tartó beszédben, melyet nem olvastam le, mint az előttem szólók, ilyen nyelvbotlás megtörténhetik és megbocsátható. (Helyeslés a baloldalon. Derültség a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Még többen lévén szólásra feljegyezve és három interpellatió lévén az interpellatiós-könyvbe bejegyezve, azt hiszem, a vita ma félbeszakítandó és folytatása következni fog a holnapután 10 órakor tartandó ülésben. (Helyeslés.) Most pedig Bakay képviselő ur fogja megtenni interpellatióját. Bakay Nándor: T. ház! Mindenekelőtt bocsánatot kérek, hogy a nagyfontosságú költségvetési vita folyamában bátor vagyok szerencsétlen sorsú városom ügyében s mindjárt nem is agy, hanem három interpellatiót az igen t. ház elé terjeszteni. Egy hosszú, nehéz esztendeje, innen-onnan annak, hogy városomat a Tisza hullámai elborították. A t. képviselőház nem j hozhatja fel ellenem, hogy ez ügyben azóta sokat alkalmatlankodtam, de különben is, mint eddigi tagja a biztosi tanácsnak, közvetlen közelről és főleg a szegedi dolgok körül lévén elfoglalva, nem volt alkalmam és nem is láttam szüksségét annak, hogy a t. házat ilynemű felszólalásokkal háborgassam. Azonban t. ház, mindinkább közeledik az idő, a melyben Szeged ügyeinek legfőbb fontosságú része a képviselőház elé kerüljön. (Halljuk!) A királyi biztoság elvégezte mindazon előmunkálatokat, a melyek a törvényhozásnak arra nézve szükségesek, hogy Szeged ügyére nézve döntőleg határozzon. Én nemcsak a törvényhozásban nem, de egyebütt sem panaszkodtam a kormány ellen, hogy Szeged ügyei körül hanyagságot, vagy mulasztást követett volna el, hogy azt kellően, lelkesen és hazafiasán nem ápolta volna; azonban, t. képviselőház, a mint az idő előre haladt, különösen múlt évi deczember óta, azt kellett fájdalmasan tapasztalnom, hogy Szeged városa ügyei körül bizonyos zsibbadtsäg, hogy ne mondjam, mulasztás állt be a kormánykörökben. Még a múlt évben készen volt a királyi biztosi tanács, a Szeged városa újjáalkotására vonatkozó tervekkel és mindekkoráig, ezen tervek érdemleges elintézésére nézve döntő lépések a t. kormány részéről nem történtek; hova-tóvább közeleg az idő, újra kitavaszodik. Ha addig az új rendszabályok és azon intézkedések, melyek annak keresztülvitelét lehetővé teszik, meg nem állapittatnak, Szeged egy új nehéz év elé néz, egy valóságos provisorium előtt áll. Ezen provisoriumbau magában kénytelen lenne Szeged egy egész éven át szenvedni. Ha közelebbről ismerné a t, ház Szeged helyzetét, nem találná túlságosnak azon kifejezésemet, ha azt mondom, hogy az új provisorium felér egy új catastrophával. A szegény lakosság azon nedves kalodákban van most is, melyekben a télen át még azon megmentett ingóságait is elvesztette s úgyszólván lerohadtak róla ruhája, házi holmija, a mit a eatastrophából nagy nehezen sikerült megmentenie. De különben is az egész polgári közélet I mindamellett, hogy nem tüntet fel oly nagyobb mérvű dolgokat, melyek közmegbotránkozást szülnének, mégis, a ki azok mélyébe belepillant, láthatja, hogy a polgári közélet a legnagyobb mértékben abnonnis. Azért mondom, ha ezen állapot tovább is húzódnék, úgy hogy a tél előtt Szeged lakosságának egy tetemes része állandó lakást nem építhet, akkor nem csak attól aggódik az én hazafiúi lelkem, hogy Szeged polgárai egy második katasíropha elé néznek, hanem attól is, hogy mindazon nagymérvű előmunkálatok, melyek részint az állam nevében a biztosság által, részint Szeged polgárai által