Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-211

211. országos ülés febrn^r 27. 1880. 165 becsületesen, tisztességesen kezelheti azon száz milliókat, melyek kezén keresztül mennek. De bármennyire javuljon is az állapot e tekintetben, én t. ház elkerü illetlenül szükségesnek tartom {Ralijuk! Halljuk!) hogy valamint a peres ügyek felülvizsgálására felső törvényszékek ugy a közigazgatási ügyek megbirálására egy felsőbb közigazgatási törvényszék állittas&ék. {Helyeslés). A mi pedig a vesztegetéseket és egyéb visszaéléseket illeti, melyeket a választások körül tapasztalunk, tapasztaluuk pedig a tiltó törvények meghozatala óta is és a melyek a nép erkölcseit megmételyezik, s a nemzeti képviseletet meghamisítják, {ügy van! Ügy van! a szélső balon), ezen visszaélések e vesztegetések ellen nem ajánlhatok hathatósabb eszközt, mint azt, hogy a kormány a maga közegeit határozottan és szigorúan utasítsa, hogy e bűnösöket kérlelhetetlenül üldözzék {ügy van ! a hal és a szélső baloldalon.) maga pedig ne ismételje azt, a mit a múlt országgyűlés vége felé tett, t. i. hogy a vesztegetéssel vádoltak ellen folyó vizsgálatokat királyi kegyelem utján megszűntesse, {Elénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) és ez által mintegy bűnös felbátorítást adjon azoknak jövőre. T. ház! Nem volt szándékom elsorolni mindazon erkölcsi gyarlóságokat, melyekkel a közélet mezején találkozunk s sem kimeríteni az orvosszereket, melyek azok ellen alkalmazandók: csak érinteni akartam azokat és megemlíteni némelyeket ezek közül. Nem ócsárlási szándék vezetett; hiszen az ily erkölcsi betegségek felderítése lehetetlen hogy minden hazafi kebelben fajdalmát ne idézzen elő, hanem a gyógyítás előmozdításának szándéka, és ime önökhez fordulok, önökhöz azon kérelemmel, segítsenek uraim, hogy ezen fekélyt mielőbb kiirtsuk hazánkból. {Helyeslés.) Vannak, kik a nemzet jövője iránt kétségbe esnek, én nem esem. Más nemzetek is voltak hasonló körülmények között, részint a mi a pénzügyi helyzetet, részint a mi az erkölcsi romlást illeti, a nélkül, hogy elvesztek volna; sőt inkább megerősödtek, megifjodtak és újra fel is virágoztak. Csak erős, szilárd akarat kell hozzá, a czélszeru eszközöknek bátor megragadása és hajthatatlan alkalmazása és a mi hazánk is újult erővel fog haladni tovább a polgárisodat utján. T. ház! Maholnap ezredik éve lesz, hogy őseink e hazát megszerezték, tőlünk függ, hogy azt egy uj évezredre biztosítsuk utódainknak. Nem fogadom el a költségvetést. {Hosszan tartó, élénk helyeslés és éljenzés a szélső balon.) Kaczviuszky Egyed: T. ház! Mielőtt szavazatomat a költségvetésre nézve adnám: kötelességemnek tartom kül- és belpolitikánk tekintetéből állásfoglalásomat jelezni, a nélkül, hogy valami polemikus szóáradat, vagy valamely nagy szabású politikai vagy finanezialis elvek fejtegetésébe, melyeknek már eddig is több elismert országos capacitás kifejezést adott, belebocsátkoznám. T. ház! Monarchiánk állásának létfeltétele Európa államai és népei köztt tért szerezni, melyen állami főtényezőink egyértelmüleg működhetnek. A múltban történtek igazolják, hogy államéletünk sem kelet, sem nyugat, sem dél, sem éjszak felül nem izolálható, határaink el uem zárhatók. Ebből ránk nézve jogok és kötelességek keletkeznek. Jogunk vau szavunkat hathatósan hallatni mindennél, mi Európában történik. Nincsen európai kérdés, mely minket nem érdekelne. De kötelességünk is befolyásunkat szilárd nemzetközi államszervezetben érvényesíteni. Állam, mely bennt erős, mely mind azon eszközökkel rendelkezik, melyeket egyedül egy erőteljes belpolitika képes megteremteni, mindenkor barátokra talál. Ellenben oly állam, mely intézvényeinél fogva sorvad, melyben a pártok küzdelme végletekig űzetik, hol a szakadások átbidalhatlanok, hol egyik a másika megdöntésén — talán nem is másból, mint személyes érdekből — fáradozik, legfelebb szánalomra talál. Hála Istennek, hogy monarchiánk állása azon közjogi alapnál fogva, melyre helyezkedett, megerősödvén, befolyását kifelé érdekeink megóvására érvényesíthette és a keleti bonyodalmak fulánkját, Bosznia és Herczegovina elfoglalásával, reményűiétőleg mindenkorra megsemmisítette. T. ház! Ez a szó Bosznia és Herczegovina, már itt e helyen is sok ellenszenvvel találkozott, meddő, de elkeseredett pártvitákra alkalmat nyújtott; pedig szomszédunk házában elharapódzott tüzveszedelemnek—mely felénk láthatólag közelgett, sőt sziporkáit házunk felett lebegni láttuk — oltással kellett elejét venni, méltóztassék csak visszaemlékezni a hírhedt kártyamarkok idejére. T. ház! Ha mi ezen ügyet közelebbről vizsgáljuk, akaratlanul is észre kell vennünk, hogy az államok életében is vannak pillanatok, melyekben a jobb meggyőződés utat tör magáuak — daczára a mesterkélt és természetellenes dulakodás és akadályoknak —- és a fenségesebb kötelességteljesítés érzetét előidézi. Ily kötelesség teljesítése, nemcsak önfenntartásunk és monarchiánk hatalmi állásának tekintetéből kifelé, de vallás erkölcsi szempontból is kell Bosznia Herczegovina occupatióját helyeselni. Nem akarom vitatni, váljon ily indokok idézték-e elő a bevonulást; de tény, hogy az parlamentáris akadályok daczára, a közvélemény megnyugvásával végrehajtatott; eltekintve a berlini congressuson elvállalt megbízási kötelességteljesítéstől, — mert nem ta-