Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-211

211. országos ülés február 27. 18S0. 151 211. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1880. évi február hó 27-én. Szlávy József elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyvhitelesités. Az 1880-ik évi állami költségvetés általános tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál­mán, Pauler Tivadar, Bedekovich Kálmán, Trefort Ágoston, gr. Szapáry Gyula, b. Kemény Gábor, Szende Béla, Péchy Tamás, b. Orczy Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Baross Gábor jegyző ur fogja vezetni; a szólók neveit egy­részről Antal Gyula, másrészről b. Mednyánszky Árpád jegyző urak fogják jegyezni. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyző­könyve. Baross Gábor jegyző (olvassa aj. hő 26-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem lévén, az hitelesíttetik. Előterjesztésem nem lévén, következik a napirend: A tegnap félbeszakadt tárgyalás foly­tatása. Degré Alajos: T. képviselőház! (Halljuk!) A költségvetési vita folyamában az ellenzék padjairól több nagyszabású beszéd mondatott. Mindegyik a kormány iránti bizalmatlanságot fejezte ki. így Széli Kálmán t. képviselő ur, ki huzamosabb ideig pénzügyi előadó, később pénzügyminister volt, roppant szakavatottsággal és kérlelhetlen szigorral itélt a helyzet felett. O utána nekem számokról, pénzügyi viszonyokról beszélni annyi volna, mint egy gondosan meg­szüretelt szőllőben böngészni. Ha Széli Kálmán képviselő ur az ő hatalmas érveivel és indokai­val ad be egy határozati javaslatot, mely a kormánynak bizalmatlanságot szavaz, készséggel hozzájárultam volna megszavazásához; ez azon­ban nem zárja ki, hogy Ivánka képviselő urnák azon megjegyzését, hogy Széli Kálmán szavai nálunk mindenben hitelre találnak, helyre ne igazítsam. A jelen helyzetre és a mostani pénz­ügyi viszonyra vonatkozó szavainak, én részem­ről teljes hitelt adok, először, mert Széli Kálmán­nak módja vau és módja volt ezeknek titkaiba belepillantani; másodszor, mert Széli Kálmánt nem tartom szédelgőnek és harmadszor, mert igen ért a dologhoz. A mi a kiegyezésre vonat­kozó szavait illeti, azt mondom, hogy Széli Kálmán szavainak egy hajszállal sem adok több hitelt, mint Tisza Kálmán ministerelnök ur sza­vaínak ; együtt csinálták, egyenlő részük van benne, egyenlően áldja őket érte a haza. Gr. Apponyi Albert nagyszerű beszéde nem szülte azt a hatást, melyet vártunk. Pártjá­nál nem talált lelkesedésre, oda át nem döbben­tett meg senkit, vagy igen keveseket, nálunk nem talált visszhangra. Hogy miért nem lelke­sedett a t. egyesült ellenzék, azt vizsgálja meg 8, hogy nem döbbent meg a kormánypárt, vizs­gálják meg ők maguk; dehogy mért nem talált nálunk visszhangra, azt majd elmondom. Az ő indokolása, maga a határozati javaslat, a mi álláspontunkkal, a mi meggyőződésünkkel, a mi elveinkkel homlokegyenest ellenkezik. (ügy van ! a szélsőbalon.) Én megszavazom kész­séggel a kormánynak a bizalmatlanságot meg­győződésem szerint, de ugyanazon egy lélekzetre megszavazom azt kétszerezve, az egyesült ellen­zéknek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Meg-

Next

/
Thumbnails
Contents