Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-209
114 209. országos ilés febrmár 35.18S0. törvénybe iktatását, de miután most ők vannak a kormányon és az már törvényben van, szeretik a hatalmat érvényesíteni, használni akarják azt és azért nem indítványozzák annak eltörlését. {Derültség a szélső balon.) Ezen okoknál fogva t. ház, az administrativ reformok kérdését oly értelemben, a mint azt akár Grünwald Béla, akár pedig Apponyi Albert képviselő ur előadta, a magaménak elismerni nem fogom. (Helyeslés a szélső' balon.) Ezért én azon határozati javaslatot, a melyet Apponyi Albert gróf benyújtott, ámbár annak alapeszméjét a bizalmatlanságot illetőleg tökéletesen egy értelemben vagyok vele, még sem pártolhatom. (Helyeslés a szélső balon.) Nem pártolhatom pedig azért, mert úgy áll a dolog, hogy a kormány irányában bizalommal nem viseltethetvén, meg akarjuk azt buktatni, mert a közjogi alapon áll és helyébe nem segíthetünk oly kormányt, a mely először közjogi alapon áll, mint a Tisza-kormány, másodszor pedig centralista is akar lenni. (Helyeslés a szélső balfelol.) Legyünk tisztában t. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Igen helyesen mondotta Apponyi képviselő ur, hogy port hinteni a nemzet szemébe nem illik. Ke hintsünk tehát port a nemzet szemébe! (Halljuk .'Halljuk!) Önök uraim a centralisátiót akarják, (Ellemnondások balfelol) kisebb-nagyobb mértékben, habár meglehet, hogy nem mennek odáig, mint Francziaországban. Meglehet, hogy erre talán az is veheti önöket, hogy nehéz a szükséges eszközöket előteremteni. De legyen ennek egyébiránt akármi az oka, önök mindenesetre oly irányban akarják, Ítélve azon magyarázat után, a melyet Apponyi Albert és Grünwald Béla képviselő ur adtak, az administrativ reformot keresztül vinni, a mely nem tágítaná a szabadságot, nem bővítené a népek szabadságát és kormányzati jogát. (Ellenraondások bal/elöl.) A megyéknek egyik sarkalatos joguk az, hogy szabadon választott tisztviselőik által hajtják végre a kormány törvényes rendeleteit. (Ugy van! a szélső balon.) Ha tehát a tisztviselők kineveztetnek, ez magától elesik. Pedig éppen ebben van a főgarantia, mert ez a pont képezi azt a sarkalatos jogot, hogy Magyarországon tulaj doidí épen törvény szerint, az exeeutiv hatalom a nemzet kezében van. Más államokban a törvényhozó hatalom meg van osztva, a nemzet és a fejedelem köztt; de az exeeutiv hatalom mindig a fejedelemnél van. Nálunk azonban gyakorlatilag úgy van a dolog, hogy elődeink tanulva és okulva a multakon, ágy rendelték, hogy az executiva is a nemzet kezében legyen. Mert a megyei közgyűlésnek határozata és utasítása nélkül, semminemű Ítéletet végrehajtani, semminemű határozatot foganatosítani nem lehetett. Ebben fekszik a megyei önkormányzatnak nagy elve, a mint az a régi időkben létezett s ebben fekszik az, a mit önök, uraim, tapasztalásból nem látván, könyvekből nem ismervén, mert nem ismerhetvén, iránta természetesen vonzalommal nem viseltethetnek. Hiszen azok, kiknek az a nézetök, hogy mindent a kormányhatalom kezében kell összpontosítani, természetesen máskép gondolkoznak; de én azt mondom, hogy az állam jóléte megkívánja azt, hogy mennél többet buszunk a népre. (Helyeslés a szélső balon?) Megengedem, hogy történt és történni fog ezentúl is a megyében rósz és helytelen dolog, akár hogy legyen az szervezve, de ha a népképviselet alapján van szervezve, akkor a megye minden egyes tagja érzi, hogy én is voltam hibás, mert én is részt vettem ezen hiba elkövetésében s mindenki fogja érezni magában az ösztönt, hogy ezen hiba orvoslására törekedjék. De hogyha azt mondják, ezt a kormány tette, akkor aztán zsémbelnek a kormány ellen, lehordják a kormányt, kényök - kedvök szerint, de arról, hogy a hibát orvosolja, hogy a kormánynak fuserolását jóvá tegye, ezt a világon bizonyára senki nem fogja tenni. (Helyeslés a szélső balon.) Az uraim, igen nagyfontosságú dolog, midőn az országnak majdnem minden gondolkozni tudó embere azt mondhatja: „én is részese vagyok ezen államban minden állami intézménynek, minden állami intézkedés behozatalának, hogy valamely törvény alkotására én nekem is volt, — babár csak csekély részem is, de volt részem." Holott önök azt akarják, hogy a polgárnak semmi része ne legyen, mert a kormány majd intézkedik. Ha ily szervezetet akarnak, akkor azután gondoljanak arra is, hogy ez a nemzet, akkor mindent a kormánytól vár. Ennek a nemzetnek csakugyan szüksége van arra, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy a fehérvári congressus határozatai foganatosíttassanak és hogy mindenki kielégíttessék. Legjobb lesz tehát, ha az állam minden polgárnak jószágot vesz, kisebbet-uagyobbat, azt jól berendezi, sőt még egy kis capitálist is ad neki, hogy ne legyen megszorulva. (Igaz! Ugy van! a szélső balon) Ha az állam képes ezt tenni, ez kétség kívül igen sok embert ki fog elégíteni, de hogy erre az állam képes legyen, kötve hiszem. Azonban, ha minden embert meg akarnak fosztani minden befolyástól, a közügyek iránti érdekeltség tekintetében, akkor csakugyan kell, hogy magukra vegyék a gondoskodást arra nézve, hogy minden ember jólétéről az állam gondoskodjék, mert hiszen ő nem gondoskodhatik, őt megfosztották annak a lehetőségétől, hogy azt tegye; hát ha ő nem teheti, kell, hogy valaki tegye: tegye az állam, tegye a kormány. Hogy képes lesz-e, azt én nem tudom.
