Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-182

76 182. országos ülés deezember 4. 1879. tésben áll, de tényleg így van. A vidéken az asti késő órákban lámpafényt csakis ott látni, a hol korcsma, vagy kávéház van. [Zajos ellenmondás és mozgás a szélső haloldalon. Halljuk!) De feltéve és meg nem engedve, hogy a viszonyok tényleg ugy vannak, a mint azok itt festettek, első sorban kötelességünk, hogy ha munkaeszköznek tekintjük a világítást: számokban világítsuk meg araiak értékéi és hogy az itt tervezett adófelemelés hatását szintén elemezzük számokban. {Halljuk ! Halljuk !) Leskó István képviselő ur általánosságban odavetett számokat s azt mondta, hogy az eddigi világítás, egy szegényebb családnak most kerül naponkint kétkrajczárjába; e törvényjavaslat elfogadása esetében pedig négy krajczárjába fog kerülni és hogy ennek folytán az ily család által esti munkájával elért nyereség, a mely eddig 8 krajczárt tett, el fog enyészni. Én a számításnak ezen módját nem értem; ele általánosságban számokban szólni, egyátalában nem is szeretek. Hegedűs Sándor képviselő ur, a ki Leskó urnák ezt a számítását ni egezáfolta, felfogásom szerint nem tette ezt elegendőképen, mert ő ugyan az ide vonatkozó érvelést leszorította a kellő mértékre, de a számokat illetőleg, ő is csak átalánosságban mozgott. Én gyermekkoromtól fogva ott, a hol a concre számokat kipuhatolni lehet, mindig iparkodtam ezt tenni és ez alkalommal is meg van adva a módja annak, hogy a fönnforgó kérdésre nézve a helyes számok kipuhatoltathassanak. (Halljuk! Halijuk!) Meg fogja engedni a t. ház s azt hiszem, hogy az eszmék tisztázását e kérdésben elő fogja mozdítani, ha ezt megteszem. (Halljuk!) Dittmar ismert nagy gyáros mérési adatai és kiszámításai alapján, egy három milliméternyi, úgynevezett Flachbrenner „laposan égő" egy egész esztendőben 12.21 kilogramm kőolajat fogyaszt, feltéve, hogy igénybe vétetik az esztendőnek négy hónapjában 5 órára, annak 2 hónapjában 4 órára, 3 hónapjában 2 órára és a fennmaradó 3 hónapban 1 — 1 órára. Ezen 12.21 kilogramm kőolaj áremelése a jelen törvényjavaslat folytán körülbelől 80 krt fog tenni. így tehát az oly iparos, vagy az oly szegény család, a mely az említett mértékben használja a kőolaj-világítást, 80 krral többet fog kiadni egy esztendőben, mint eddigelé. De kérdem most a t. ház tagjait, vájjon sok olyan iparost, sok olyan szegény családot ismerünk-e az országban, a mely június, július és augusztus havában egy-egy óra hosszat dolgozik, vagy munkálkodik lámpafénynél? Én nem hiszem, hogy sok ilyen volna. így tehát a legrosszabb esetben is 80 krral emelkedik az ily család adóterhe, a mi, a mi viszonyaink közti egy jóravaló iparos napikeresményének körülbelől 7* részét teszi. Ily I körülmények köztt a munka sújtásáról, a szegé- 1 nyék zaklatásáról és tönkretevéséről beszólni, azt hiszem, nem egészen indokolt. (Helyeslés a jobboldalon.) És felfogásom szerint kár volt ily körülmények között gr. Apponyi Albert t. képviselőtársamnak, a Standard of life módosításáról beszélni, de még inkább kár volt az ellenzék egy másik kitűnő szónokának, a szegények ellen intézett attentatumról szólni, a mely frázis azután több oldalról ismételtetett és a mely, ha e ház falain kivül is felkapatnék és jelszó gyanánt használtatnék, alkalmatos volna esetleg oly mozgalomnak előidézésére, a mire — hála az égnek — ez országban talaj és égalj sem létezik (Zaj a szélső baloldalon) és a melyre e törvényhozásnak intézkedései eddigelé indokot bizonyára nem szolgáltattak, legkevésbbé szolgáltat pedig okot reá e törvényjavaslat. (Elénk helyeslés jobbfelöl) Áttérek egy másik észrevételre, a mely elől szőr szintén Bujanovics t. képviselő ur általi ozatott fel és azután majdnem az egész vita folyamában többszörösen előkerült. Megtámadták t. i. azt az összehasonlítást, a mely e tárgyat illetőleg más államokkal tétetett volna. Engedje meg Bujanovics t. barátom, ha ez alkalommal figyelmeztetem arra, hogy szavaimat bizonyos tekintetben félreértette. Mert én egyáltalában nem indokoltam e törvényjavaslatot azzal, hogy be kell hozni ezt a magasabb kőolajvámot nálunk azért, mert Franczia- és Olaszországban is létezik. Én két alkalommal hivatkoztam Francziaországra. Egyszer, midőn azt akartam kimutatni, hogy bizonyos körülmények köztt inkább kell a közvetett adókhoz folyamodni, mint a közvetlenekhez : azt hoztam fel, hogy ma Európának legvagyonosabb és legkultiváltabb országai is ezt tették és ha valamely államnak kötelessége a közvetlen megadóztatás idealistikus irányát követni, ez bizonyára a leggazdagabb államok hivatása volna. Hivatkoztam továbbá Fraucziaországra, midőn a kőolaj adótételéről beszéltem és azt mondottam, hogy ezen tétel e törvényjavaslatban igen is magas, de másutt, például Francziaországban még magasabb tétel követeltetik, a mi csak azt bizonyítja, hogy e tétel magassága a fogyasztást nem fogja megsemmisíteni. Én részemről nem vagyok és nem is leszek soha vaktában követője azon intézményeknek, a melyek más országokban fenn állanak és főleg az adópolitikát illetőleg azon nézetben vagyok, hogy adópolitikánkat az ország viszonyaihoz kell alkalmazni. (Felkiáltások baljelöl: Hát itt alkalmazva van?) De ez nem zárhatja ki soha azt, hogy a komoly adópolitikus mégis, midőn valamely tétel hatását bírálni akarja, midőn valamely intézmény eredményét, mintegy tükörben szemlélni kívánja: figyelmét összehasonlítás kedvéért más országokra is, a hol ezen tételek szintén léteznek, a hol ezen