Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-181
g*, 181. országos ülés deczember 3. 1879. kétfelől fog oly gabonával versenyezni, melylyel szemben a versenyt kiállani nem képes, hanem okvetlen elpusztul. Itt gyors intézkedés és a birtokviszonyoknak minél előbb rendezése szükséges, szükséges, hogy e részben törvény alkottassák, mert ha évekig elhúzódik a dolog, akkor késő lesz a birtokrendezésre vonatkozó javaslatot beadni, mert akkor a birtokok legnagyobb része egészen idegen kezekre kerül, Ennélfogva a következő interpellatiót vagyok bátor a kereskedelmi miuister urhoz intézni. (Olvassa.) „Interpellatió, a kereskedelmi, ipar- és földmívelési miuister urhoz: Minthogy az erdélyi részek földmíveláse a birtokviszonyok rendezetlensége miatt a világforgalomban nem versenyképes s ezen rendezetlenség megszüntetése előtt versenyképessé nem is fejlődhetik; minthogy a világforgalmi konkurrentia által provokált krizis gazdasági életünket alapjaiban rendítette meg; minthogy az erdélyrészi lakosok e sérelme évek óta a kormány által orvosolni igértetik és a t. kereskedelmi, ipar- és földmívelési minister ur a folyó év első felében enquétte-t is tartott, melynek a birtokviszonyok rendezését czélzó megállapodásait, figyelemre méltatni kilátásba helyezte; minthogy e többszörös ígéreteket sem a minister ur, sem elődei be nem váltották, hanem a baj_, a valóság orvoslását évről-évre elodázták; minthogy a megnyitandó plojest-predeali, vasútvonal által az erdélyi földmívelés ezután nem csupán egy, hanem két oldalról vonatván a világforgalomba, a már évek óta dúló válság még ennek utánna fog egész erejével pusztítani, tehát a növekedve közelgő veszély sürgős védintézkedést kivan meg; miért is kérdem a t. kereskededelmi, iparés földmívelési minister urat: szándékozik-e az erdélyrészi birtokviszonyok rendezéséről valahára törvényjavaslatot beterjeszteni s ha igen, mikor fogja azt a ház asztalára letenni ? szándékozik-e a megtartott enquétte által megállapított elveket a törvényjavaslat alapjául elfogadni s ha nem szándékoznék, melyek azon elvek, melyeken törvényjavaslata nyugodni fog? Beadják : Ugrón Gábor, Kun István, Orbán Balázs, Bereczky Sándor, Kaisér János, Graffius Károly, Kästner Henrik, Ugrón Ákos, Lázár Mihály, Zay Adolf, Bothos Kálmán, Jenéi József." Elnök: Közöltetni fog a földmívelés-, iparés kereskedelmi minister úrral. Széli György: Tisztelt képviselőház ! Ez évi márezius 7-én, tehát Szeged rombadülése és megsemmisülése előtt 5 nappal előterjesztettem a tisztelt képviselőháznak a Tisza-vidék azon élethalál harczát, melyet a Tisza és mellékfolyóival szemben évenként megküzdeni kell. És miután a közlekedésügyi ministerium feladata a Tisza és mellékfolyói szabályozása keretébe illeszthető műveletek sorrendje [megállapítása, a hydrographikus tervezetnek miként lett végrehajtása felett őrködni és végül a szabályozási társulatok körében tapasztalt minden hiány pótlása és visszaélések megszüntetése végett netán szükségessé vált törvényjavaslatot előlterjeszteni: következő határozati javaslatot terjesztettem a t. kspviselőház elé, •— ugyanis : „Tekintve, hogy a Tisza-szabályozás nagy munkája, mint ezt az épen most beállott nagy veszedelem, de különben is az utóbbi évek szomorú tapasztalatai bizonyítják, hiányosnak és elégtelennek mutatkozik, ugy, hogy az ország közönségében kételyek merültek fel az iránt, vájjon elérhető-e ama nagy ezél, mely a szabályozás által kitűzve volt; tekintve, hogy a még szükségesnek mutatkozó szabályzati munkálatok mindinkább olyanoknak bizonyulnak be, miszerint meghaladják az egyesek, községek és társulatok anyagi erejét; tekintve végül, hogy mindinbább előtérbe lép azon körülmény, miszerint egyes községek, sőt vidékek — mások érdekében is működvén, tulterheltetésükért kárpótlásban, vagy segítségben nem részesülnek: Utasítsa a képviselőház a közmunka- és közlekedési ministeriumot, hogy a Tisza-szabályozás eddigi eredményéről, a szabályozás sikerére való kilátások miben létéről, a már történt munkálatok körül tapasztalt hiányok okai és következéseiről s a jövőben követendő eljárásról terjeszszen a ház elébe oly jelentést, mely ugy a szabályozásnál érdekelt vidéknek, mint az országgyűlésnek tájékozásul szolgáljon arra nézve, miként lehessen az országnak ezen egyik nagyfontosságú részét, a folytonosan megújuló veszedelemtől megmenteni s természeti kincseinek a közhaza javára gyümölcsözőkké tételét biztosítani." Ezen ünnepélyesen tett ígérete óta 9 hó múlt el, szavát s kötelezettségét még sem váltotta be. De t. ház, hogy interpellatióm jogosultságát igazoljam s vádoljam a minister urat vétkes és kiszámíthatlan kárt okozott mulasztással, fel kell idéznem ugyancsak e házban 1877. évi jun. 14-én Szluha Ágoston, akkoron volt szegedi képviselő s barátomnak szintén a Tiszaszabábv ozás ellen történt felszólalását és erre adott miiűsteri választ; ugyanis: Még június 14-én történt, hogy Szluha xígoston képviselőnk, az országgyűlésen interpellatiót intézett a közmunka-közlekedésügyi ministerhez
