Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-203

203. országos ülés hanem csak körülbelül 10. A házszabályok illető szakasza azt mondja, hogy a ki engedély nélkül, vagy engedélyivel, de 15 napon túl távol van, erre nézve alkalmazandó az illető szakasz. Ha tehát néhány képviselő engedélyt kapott, ezeket nagyon könnyen lehet evideníiában tartani és kell is, mert máskép illusorius a házszabály rendelkezése. Én ugy fogom fel a dolgot, hogy ha elutaztak, kötelességüknek tartják visszajöveteliiket az elnökségnél bejelenteni. Én tehát azt tartom, hogy nem lett volna oly nehéz az elnökségnek ezen 5—10 esetet evidentiában tartani. Sajnálom, hogy nem történt. A minapi vita alkalmával hangsúlyozva lett a kormány részéről, hogy a biztosi kiküldetés nobiíe officium, mely nagyobb fizetéssel nem jár. Ha azonban az illeti! képviselő napidíjat és egyszersmind biztosi díjat is kap, akkor valóban jövedelme fokozva van. Ha mi fennakarjuk tartani azon elvet, hogy a biztosi kiküldetés nobiíe officium, hogy ez által a konnáiiy nem nyújthat az ő kedvenczeinek valami előnyt propter fidelia servitia, akkor őrködni kell a felett, hogy a házszabályok ezen szakasza s az 1875: I. t.-cz. hí yen és pontosan alkalmaztassák. Az említett törvénynek eolorariuma, a házszabályok 191. §-a és ennek pontos és lelkiismeretes alkalmazása nélkül, kijátszatik a törvény egész rendelkezése és czélja. Ezt akartam coiistatálni. — A mi most azon jegyzéket illeti, melyet az elnök ur előterjesztett, ezen megállapodás szerint, mely Madarász felszólamlása értelmében történt, csak két eset, tudniillik a 8 és 11. számú az, a melyben két képviselő hivatalos tudomásunk szerint, még' az 1878-ik évben, az egyik február 21-én, a másik deezember 29-én vette a megbízatást. Az elsőre, Kende Kanuth képviselőre nézve tehát tiszta dolog, hogy csaknem két éven át tartott megbízatása és igen sajnálom, hogy a ház összeférhetlenségi bizottsága nem tartotta kötelességének ezen úrral szemben, a törvényt és házszabályokat eddig is alkalmazni. Hogy minek köszönhetjük ezt, azt talán mindenki mondhatja magában, de azt itt felsorolni nem-akarom. — Hogy a törvény és házszabályok ezen úrra nézve alkalmaztassanak. utasítsuk az összeférhetlenségi bizottságot, miszerint Kende Kanuth képviselő úrral szemben járjon el a törvény és a házszabályok értelmében. Ugyanez áll Dárday Sándor képviselőre nézve, a ki nem ugyan két egész éven át, de mégis a törvényes egy évi maximumon túl tartotta megbízatását. /' Bátor volnék tehát ezen jegyzék elintézése czéljából a következő indítványt előterjeszteni: „Utasittassék az összeférhetlenségi bizottság, hogy a 320. számú jegyzékben 8. és 11. szám alatt előforduló engedélyt nem nyert képviselő urakfebruár 7. 1880. 375 kai szemben járjon el az 1875: I. törvényezikk 1. §-ának g) pontja értelmében." B. Mednyánszky Árpád jegyző' (olvassa az Indítványt). Elnök: Mielőtt a t. ház határozna, bátorkodom csak azt megjegyezni, hogy éppenséggel nem kívántam nevezetségessé tenni, a mit a képviselő ur mondóit, hanem egyszerűen előadtam. hogy hogyan áll a dolog ; (ügy van!) s ismételten hivatkozom arra, hogy az elnököt semmiféle házszabály nem kötelezi, hogy ő ily jegyzéket vigyen a távollevő képviselőkről, (ügy van!) Tudtommal ez eddig sem történt. — Ha a t. ház ez iránt intézkedni méltóztatik, az elnöknek kötelessége lesz magát a határozathoz tartani. A mi magát a képviselő ur indítványát illeti, csak arra vagyok bátor a képviselő urat és a t. házat figyelmeztetni, hogy ezen kifejezés „engedélyt nem nyert képviselők" talán nem egészen helyes, mert hogy a képviselő urak nem nyertek engedélyt, annak nem ők az okai. Tudva vau a t. ház előtt, hogy mindkét képviselő ur kérte már az engedélyt a t. háztól és a t. ház, Kende Kanuth képviselő úrra nézve 1879. októberi 6-án hozott határozatával elhalasztotta a határozatot a felett, hogy megadatik-e neki engedély vagy nem, azon időpontra, a mikor tárgyaltatni fogott majd azon jelentés, mely az összeférhetetlenségi bizottságtól váratott; s hasonló történt október 7-dikén Dárday Sándor képviselő úrra nézve is. Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy már most, ha inconsenquentiába nem akar esni, szükséges vagy határozni a fölött, megadatik-e nekik az engedély, Ysgy az ügyet az összeférhetetlenségi bizottsághoz utasítani; de azt nem lehet mondani, hogy ők engedélyt nem nyert képviselők, mert ők annak, hogy a t. ház még nem határozott, nem okai. (Helyeslés.) Madarász József: A házszabályokra hivatkozva kérek szót. Ä házszabályok 124. §-a szerint világos, hogy, a mint összeférhetlenségi eset jelentetik be bármelyik képviselő, vagy a ház elnöke által, minden vita nélkül kötelessége a háznak e bejelentett összeférhetlenségi esetet az összeférhetlenségi bizottsághoz utasítani. Én tehát csak annyiban voltam bátor a házszabályok érteimében szót kérni, hogy mivel mára volt kitűzve az, vájjon a ház az engedélyt megadja-e azon képviselőknek, a kiknek elsejére október 6-ikán, másodikára pedig október 7-én volt elhalasztva az engedélymegadás, vagy meg nem adásának ideje: a természetes logikai következetesség parancsolja most már, miután ma előbb, mintsem hogy ez ügyet tárgyalta volna a ház, összeférhetlenségi eset van bejelentve, az engedély megadásának kérdése függesztessék fel azon időre, midőn az összeférhetlenségi bizottság jelentését megteendi. ***