Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-203

374 308. országos ülés fcbrHár 7. 1880. laltatik, a kik királyi biztosi, kormánybiztosi és királyi biztossági tanácsbeli minőségben működnek. Minthogy én adtam be ezen jelentést, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy azt rövid észrevételemmel kísérjem. (Halljuk!) A mint ezen jegyzékből méltóztatnak látni, az első hét képviselő, t. i. Tisza Lajos, Bakay Nándor, Horváth Gyula, Jankovieh Miklós, Komjáthy Béla, Szemző Gyula és Végh Aurél urak az 1879. évi XX. t.-cz. alapján neveztetett ki, az első 1879. május 3l-én, az utóbbi hat 1879. július 4-én királyi biztosnak, illetőleg királyi biztossági tanácstagnak és a ház ezen képviselőknek, a távozásra az engedélyt 1879. október 2-án méltóztatott megadni. Ezekről tehát úgy hiszem, tárgyalás nem folyhat, mert ügyök el van intézve. (Helyeslés .) Hasonló eset forog fenn Miklós Gyula képviselő úrra nézve, ki 1879. évi augusztus 30 án neveztetett ki és múlt évi október 2-án kapott távozási engedélyt a t. háztól. Fenn marad tehát még három képviselő urnák: Kende Kanuth, Meczner Gyula és Dárday Sándor uraknak esete. Ezekre nézve van a t. ház hivatva, a távozási engedély iránt határozni. Madarász József: Bocsánatot kérek, de közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy miután a t. elnök ur azt mondja, hogy csak ezen három képviselőről van szó az iránt, vájjon megadható-e nekik a távozási engedély vagy nem, mondom, meg kell jegyeznem, hogy Meczner Gyula képviselő ur ügye nem sorolható azok közé, a melyek most vannak tárgyalás alatt, mert Meczner képviselő ur ellen, összeférhetlenségi eset van bejelentve, A mig tehát ezen ügyben a bizottság által jelentés nem tétetik, addig az én véleményem szerint, a t. ház a távozás iránti határozatát kell, hogy függőben tartsa; (Helyeslés a szélsőbalon) és most tisztán csak Kende Kamuik- és Dárday Sándor esete volna az, melyekre nézve a ház határozna, hogy megadja-e nekik az engedélyt vagy nem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház e fölfogáshoz hozzá járulni? (Helyeslés.) E szerint a t. ház Meczner Gyula képviselő úrra nézve a távozási engedély iránt akkor fog határozni, midőn az összeférhetlenségi bizottság beadja jelentését. — Maradna Kende Kamuth és Dárday Sándor urak esete. (Helyeslés.) Zay Adolf: T. képviselőházi Mielőtt ezen jegyzék érdeméhez hozzá szólani kívánnék, csak a t. elnök úrral szemben volnék bátor kijelenteni, hogy engemet a mai jelentése nem elégített ki egészen, a mennyiben csak az engedély elnyerésének ideje iránt volt szives tenni jelentést és nem adott felvilágosítást az iránt is, hogy az ezen ügy gyei összefüggő 191. §fc

a a házszabályoknak lett-e alkalmazva ezen képviselő urakra nézve, vagy nem? Mielőtt ezen ügyet tárgyalnék, méltóztassék részben fölvilágosítást adni. Elnök: A 191. §. ezt mondja: Beöthy Algernon jegyző (olvassa): „A képviselők napdíjai, csak az ő (elnök) ellenjegyzése mellett adatnak ki. Azon képviselőket, kik Budapesten engedély nélkül, vagy engedélyijei ugyan, de 15 napnál hosszabb időre vannak távol, távoliétök idejére, ba a ház, az országgyűlés szünetelésének alkalmára másként nem rendelkezik, napidíj nem illeti, kivéve a bejelentett betegség miatt, vagy a háztól vett kiküldetésben távollevőket. Azoknak, kik a képviselőknek a 188. §. értelmében történt felolvasásánál a házban jelen nem voltak, ezen naptól kezdve napidíj nem jár, mig jelenlétöket a ház elnökénél személyesen nem jelentik be. E szabály nem alkalmazható azokra, kik ezen szakasz mágodik pontjának értelmében kiveendők." Elnök: Há a t. képviselő ur fölszólalása ezeu szakaszra vonatkozik, bátor vagyok neki a következőket felelni. Már a múltkori vita alkalmával megemlittetett, hogy azon képviselő urak működése, kik ilyen királyi-, vagy kormánybiztosi kiküldetésben részesülnek, nem olyan, hogy a ház tanácskozásaitól yaló folytonos távollétet igényelne. Mint méltóztatnak tudni és mint a múltkor itt fel is emlittetett, a. királyi és kormány-^ biztosok közül többen ismételve megjelentek a házban, szavaztak és igen sokszor több napot itt töltvén, egy időre ismét eltávoztak. Megvallom, arról nincs tudomásom, vájjon 15 napnál tovább voltak-e távol, vagy nem. Tudtommal a házszabályok nem is teszik kötelességemmé, hogy folytonosan őrködjem a felett, hogy egyik-másik képviselő jelen van-e, vagy nincs: (Elénk helyeslés és fölkiáltások jobbjelöl: Nem gyermekiskolában vagyunk!) Hogy ezt megtudjam, naponkint fel kellene olvastatnom a képviselők névlajstromot és jegyzeteket kellene készítenem a czélból, vájjon elmult-e már a távozásra engedélyezett 15 nap. (Derültség és tetszés.) Ha egyik-másik esetben hivatalos tudomásom lesz róla, hogy valaki 15 napnál tovább van távol, kötelességemnek fogom tartari a házszabályokat alkalmazni. (Elénk helyeslés.) Zay Adolf: Én ugy látom, hogy az elnök ur azon dolgot, melyet én komolyan veszek s komolyan is fogok venni, nevetségessé akarja tenni, de ez talán nem fog sikerülni. A t. elnök ur azt mondotta, hogy neki nem lehet tiszte, hogy minden egyes képviselő jelenléte iránt tudakozódjék. Igenis, de ha valaki engedélylyel távozott, ezt evidentiában lehet tartani, minthogy nem 2—3 száz képviselő van engedélylyel távol