Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

30 180. országos ülés deezember 2. 1879. e határozathoz hozzájárult, hogy tudniilik az ez adónem után befolyó jövedelem 70,000 forintot tesz, valamint tudtuk azt is, hogy ez adó az illetőknek csekélyebb vexájáA^al és pontosabban hajtható be, mint a többi. De mégis hozzájárultunk e határozathoz és igy az előadó ur által felhozott nem új körülmény nem olyan, hogy most a hozott határozattól eltérjük. Evek óta azt tapasztaljuk, t. ház, hogy a no határozataink nagy erővel nem igen birnak. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Határozataink erejét nagymértékben csökkentjük, ha magunk, bárha csak apróbb tárgyakban is, oly következetlenségbe esünk, hogy eltérünk valamitől, a miben hónapokkal ezelőtt megállapodtunk. De méltányosnak sem tartom azt, hogy miután azt a hitet ébresztettük, hogy a tekeasztal után és a játékhelyiségekért fizetendő adó el fog töröltetni, hogy ez adó megszüntetése csak idő kérdése, mert hisz ez értelemben a ház már nyilatkozott, sőt erre utasította is a kormányt: mert egyszerre kiragadjuk az eltörültetni javasolt adók közül ezt az egyet s azt mondjuk, hogy fenntartassék a ház határozata a többire nézve, csak erre az egyre nem! Igazságtalannak is tartom ezen adót, mert tökéletesen helyes a kávéiparosok kérvényében felhozott két érv. Egyik érvök az, hogy ez nem fényűzési adó, hanem üzleti adó. T. barátom, az előadó ur, ezt csak megemlítette, de nem ezáfolta meg. Ezen adót úgy értelmezni, hogy a ki azt teszi, a mire ezen adó ki vau vetve, az fényűzést űz, azt hiszem, nem helyes. Mert ha állna az, hogy, mert a tekejáték fényűzés, tehát külön fényűzési adót kell rá kivetni, akkor száz meg száz más üzletre, a mely szintén az igy értelmezhető fényűzés körébe vág, ki lehetne vetni ezen adót. (Helyeslés.) Ilyen például a czukrász-üzlet s ugyanezzel az okoskodással azt lehetne mondani, a ki fagylaltozik, az fényűzést űz; ilyen a fodrász-üzlet. Rám nézve pL a legnagyobb fényűzés fodrászhoz menni. (Élénk derültség.) S igy száz meg száz üzlet van, mely csak az egyesek ilyetén fényűzése folytán képes fennállani és emelkedni. A fényűzési adó igy alkalmazva nem egyéb, mint megadóztatása azon üzletnek, mely már is meg van adóztatva kereseti adó által. (Helyeslés.) Mi képezi ezen kereseti adónak alapját törvényünk szerint? A törvény szerint az üzlet tulajdonosa által fizetett házbér bizonyos scála szerint képezi az egyes üzleteknél azon minimalis összeget, melyhez képest adót kell fizetnie. A tekeasztallal biró üzletember, üzletének ezen minősége folytán kel], hogy játékszobát tartson; nagy helyiségre van tehát szüksége, hogy a tekeasztalt benne elhelyezze, ennek következtében nagy házbért fizet s ennek folytán kereseti adója sokkal nagyobb, mint a mily adó más hasonló nyereséges üzlet után fizettetik. S most egyszerre külön adónak vetik alá a tekeasztalt, pedig ez az eszköze az ő keresetének, mely után a kereseti adóval már megrovatott. Ha ezt elfogadjuk, azt is lehetne mondani, hogy pl. a fürdő-etablissement tulajdonosa minden egyes kádért fizessen külön adót; a kádak ép úgy eszközei az ő keresetének, mint a teke asztal a kávéház-tulajdonos keresetének. A kávé iparosoknak ezen érvét a t. előadó ur nem ezáfolta meg. Nem ellenezhetném, ha különböző üzletekre kiterjesztetnék a törvény; de igazságtalannak tartom, hogy csak ezen egyet ragadjuk ki a többiek közül és ezt sújtsuk; Bismarck elve szerint: ott vesszük az adót, a hol találjuk ! Ez nézetem szerint nem helyes adópolitika. Kém áll az, a mit a t. előadó úr mond, hogy a kávé-iparosok a tekeasztalok után csak 40,000 frtot fizettek, a többit magánemberek fizették. Megengedem, hogy a pesti iparosok kérvényében ez állíttatik; de ezek nem terjeszkedtek ki az egész országra s azt talán csak nem lehet állítani, hogy magán házaknál lévő teke-asztalok után 30,000 frt fizettetik. Sajnos, még csak kevés háznál találunk tekeasztalt, mert a jólét nálunk nincs azon fokon, hogy sok család tarthatna tekeasztalt. Elfogadom a törvényjavaslatot és annak consequcntiáit, t. i. bizonyos adók felemelését, illetőleg újak behozatalát; de kérem a t. házat, legyen méltányos azok iránt, kikben a fényűzési adók eltörlése iránt hozott határozatunkkal azon reményt ébresztettük föl, hogy az őket sújtó tekeasztal-adó is el fog töröltetni. Ajánlom tehát, hogy a tekeasztal-adó is eltörültessék s ha a t. ház ezt méltóztatik elfogadni, ennek kifejezés lesz adandó a törvényjavaslat czímében és az egyes szakaszoknál. (Helyeslés.) Hegedűs Sándor előadó: Részben szavaim, illetőleg álláspontom megmagyarázására, részben a tárgyalás érdekében bátor vagyok néhány szót szólani. (Halljuk!) "Wahrman t. képviselőtársam némi tekintetben félreértette azon álláspontot, melyet én azon adónemekkel szemben elfoglalok, melyeknek eltörlését ő indítványozza. Egész tárgyilagosan és röviden előadva emiek az ügynek előzményeit, kénytelen vagyok a t. háznak jelezni, hogy mint előadó előzetes tanulmányozás után, a pénzügyi bizottságnak alternatív javaslatot tettem, azt t. i., hogy részben, de csak részben méltányosnak tartom a kávé-iparosok kérvényét — hogy mely részben, äzt később röviden idézni fogom — de. egyszersmind gondoskodni kellvén az igy eles^' jövedelem fedezetéről, azon esetben okvetlenül szükséges más, pl. a nyereményadónak a terve-