Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-202

302. országos ülés február 5. 1880. 361 ügyvédi oklevéllel birnak, viszont az ügyvédi teendőket is végezhetnék. Ez által, t. ház, elérnők először is azt, hogy a közjegyzők nem levén tisztán közjegyzői teendőkre, s az ezek után járó díjakra szorítva, a díjak sokkal alacsonyabb tételekre volnának leszállíthatok. Másodszor sokkal nagyobb számmal lévén a közjegyzők, illetőleg ügyvéd-közjegyzők, a közönség könnyebben férhetne hozzájuk, nem lévén kényszerülve gyakran messze földre utazni, hogy közjegyzőhöz juthassou. Ez által tehát, t. ház, mig egyrészt azon czél éretnék el, hogy az okiratok a dologhoz értő és tisztességes, becsületes emberek által szerkesztetnének, természetesen ugyanoly felelősség mellett , mint a minő mellett a mostani közjegyzők, azonkívül a közönségnek terhei is apasztatnának. Nem valami rendkívüli új eszme, t. ház, a mit megpendítettem. A t. igazságügyminister ur bizonyosan tudja, hogy az 1840-ben hozott törvény értelmében a váítójegyzők nem voltak önálló, külön közegek, hanem az elsőbiróságú váltótörvényszékek ajánlatára nevezett ki a váltófeltörvényszék bizonyos számú ügyvédeket, a váltó-óvások, illetőleg a váltójegyzői teendők megtételére. Ugyanez az, a mit én most javaslok, csakhogy természetesen több teendőre nézve, a mi a közjegyzői intézménynyel együtt jár; és nem a kir. tábla, illetőleg a váltófeltörvényszék, hanem a legfőbb ítélőszék nevezné ki az ügyvédeket közjegyzőknek. Ez az én véleményem, t. ház, ezt voltam bátor előterjeszteni, és mintán az előttünk fekvő törvényjavaslat attól lényegesen elüt, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azt a rész] etes tárgy alapjául el nem fogadom. {Helyeslés a szélső halon.) Szederkényi Nándor: Kérdés, t. ház, váljon azon határozati javaslat, mely ezen törvényjavaslattal együtt beterjesztetett, továbbá is fennmarad-e a tárgyalás alapjául, vagy talán az igazságügyi bizottság t, előadója azok után, miket itt az igazságügyminister ur kijelentett, visszavonja-e? Mert ha ez a tárgyalás alapjául megmarad, akkor — természetesen sok szó férvén ahhoz, arra kérném tehát a t. házat, méltóztassék elhatározni, vájjon ezen határozati javaslatot most előzetesen óhajtja-e eldönteni, vagy pedig a törvényjavaslat letárgyalása után? Eramer Kornél előadó: T. ház! Nekem az a nézetem, hogy miután most arról van értesülve az igazságügyi bizottság, hogy a határozati javaslatban sürgetett törvényjavaslat már elkészült és legközelebb elő fog terjesztetni, függőben kérném továbbra hagyatni először a határozati javaslatnak tárgyalását, másodszor pedig a törvényjavaslat 22. §-ának tárgyalását, mely a határozati javaslat értelmében előterjesztendő törvényjavaslat elfogadása, vagy el nem fogadása szerint, talán vagy módosulni fog, vagy pedig továbbra is fennáll. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En ugy látom, hogy a t. képviselő ur azon kérdést kívánta intézni, hogy a jogügyi bizottság által beterjesztett határozati javaslat felett most, az átalános vitánál fog-e a ház határozni, vagy sem? Én azt gondolom, de a t. előadó ur is azon óhajnak adott kifejezést, hogy leghelyesebb az, hogy ne határozzon most a t. ház; hanem midőn a tárgyalás folyamán előkerül a 22. §., hol a hagyatéki ügyekről van szó, akkor lesz szerencsém előadni, hogy mi az főbb vonalaiban, a mit én contemplálok és kérni fogom a 22. §-t, az általam benyújtandó törvényjavaslattal együtt, az igazságügyi bizottsághoz visszautasítani. Azt hiszem, hogy maga a határozati javaslat felett, kapcsolatosan azokkal lesz legczélszerűbb dönteni : vagy egésze.-! mellőztetik, mert a törvényjavaslat beadatott, vagy külön vita tárgyává tétethetik. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve ; a vitát berekesztem. Szó illeti még a minister és az előadó urat. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Előttem szólott irányi Dániel t. képviselő ur, magára a közjegyzői intézmény lényegére több rendű észrevételt tett. En jelenleg ezen kérdést nem tartom a tanácskozás tárgyának. Hogy és miként fog novella által a közjegyzői törvény, illetőleg intézmény módosíttatni, az annak idején fogja a mi tanácskozásain!;nak anyagát képezni: itt csak azon egyet vagyok bátor megjegyezni, hogy a közjegyzők birói megbízottakként bizonyos ügyekben majdnem mindenütt, hol az intézmény fennáll, szerepelnek és hogy én a közjegyzők hivatalának és állásának természetével igen nehezen tudnám összeegyeztetni azt, hogy ők egyszersmind a feleknek ügyvédeikként működjenek, akkor, mikor ők teljes hitelességű, végrehajthatósággal ellátott okmányokat szerkesztenek. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi már a díjtételeket illeti, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy az én tudtammal csakis a hagyatékok tárgyalása alkalmával felszámított díjak miatt fordultak elő nagyobb panaszok, hogy a közjegyzői intézmény még nálunk nem kötelező és igy kevés eset kivételével mindig a felektől függ, hogy a közjegyző közbejöttével, vagy pedig a nélkül intézik-e el ügyeiket; és hogy végre, ha nem is kötelessége a törvényhozásnak gondoskodni bizonyos osztályok életmódjáról, de ha személyeket az állam nevében teljesítendő jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel és oly jogokkal ruház fel, melyeknek használatától a feleknek igazai és jogai nagyrészben feltételeztetnek: akkor egyszersmind csakugyan hivatása oly intézkedésekről gondos-