Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-202

302. országos ülés február 5. 1880. 361 ügyvédi oklevéllel birnak, viszont az ügyvédi teendőket is végezhetnék. Ez által, t. ház, elérnők először is azt, hogy a közjegyzők nem levén tisztán közjegyzői teendőkre, s az ezek után járó díjakra szorítva, a díjak sokkal alacsonyabb tételekre volnának leszállíthatok. Másodszor sokkal nagyobb szám­mal lévén a közjegyzők, illetőleg ügyvéd-köz­jegyzők, a közönség könnyebben férhetne hozzá­juk, nem lévén kényszerülve gyakran messze földre utazni, hogy közjegyzőhöz juthassou. Ez által tehát, t. ház, mig egyrészt azon czél éretnék el, hogy az okiratok a dologhoz értő és tisztességes, becsületes emberek által szerkesztetnének, természetesen ugyanoly felelős­ség mellett , mint a minő mellett a mostani közjegyzők, azonkívül a közönségnek terhei is apasztatnának. Nem valami rendkívüli új eszme, t. ház, a mit megpendítettem. A t. igazságügyminister ur bizonyosan tudja, hogy az 1840-ben hozott törvény értelmében a váítójegyzők nem voltak önálló, külön közegek, hanem az elsőbiróságú váltótörvényszékek ajánlatára nevezett ki a váltó­feltörvényszék bizonyos számú ügyvédeket, a váltó-óvások, illetőleg a váltójegyzői teendők megtételére. Ugyanez az, a mit én most javaslok, csakhogy természetesen több teendőre nézve, a mi a közjegyzői intézménynyel együtt jár; és nem a kir. tábla, illetőleg a váltófeltörvényszék, hanem a legfőbb ítélőszék nevezné ki az ügy­védeket közjegyzőknek. Ez az én véleményem, t. ház, ezt voltam bátor előterjeszteni, és mintán az előttünk fekvő törvényjavaslat attól lényegesen elüt, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azt a rész] etes tárgy alapjául el nem fogadom. {Helyeslés a szélső halon.) Szederkényi Nándor: Kérdés, t. ház, váljon azon határozati javaslat, mely ezen tör­vényjavaslattal együtt beterjesztetett, továbbá is fennmarad-e a tárgyalás alapjául, vagy talán az igazságügyi bizottság t, előadója azok után, miket itt az igazságügyminister ur kijelentett, visszavonja-e? Mert ha ez a tárgyalás alapjául megmarad, akkor — természetesen sok szó férvén ahhoz, arra kérném tehát a t. házat, méltóztassék elhatározni, vájjon ezen határozati javaslatot most előzetesen óhajtja-e eldönteni, vagy pedig a törvényjavaslat letárgyalása után? Eramer Kornél előadó: T. ház! Nekem az a nézetem, hogy miután most arról van érte­sülve az igazságügyi bizottság, hogy a határo­zati javaslatban sürgetett törvényjavaslat már elkészült és legközelebb elő fog terjesztetni, függőben kérném továbbra hagyatni először a határozati javaslatnak tárgyalását, másodszor pedig a törvényjavaslat 22. §-ának tárgyalását, mely a határozati javaslat értelmében előterjesz­tendő törvényjavaslat elfogadása, vagy el nem fogadása szerint, talán vagy módosulni fog, vagy pedig továbbra is fennáll. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En ugy látom, hogy a t. képviselő ur azon kérdést kívánta intézni, hogy a jogügyi bizottság által beterjesztett határozati javaslat felett most, az átalános vitánál fog-e a ház határozni, vagy sem? Én azt gondolom, de a t. előadó ur is azon óhajnak adott kifejezést, hogy leghelyesebb az, hogy ne határozzon most a t. ház; hanem midőn a tárgyalás folyamán előkerül a 22. §., hol a hagyatéki ügyekről van szó, akkor lesz szeren­csém előadni, hogy mi az főbb vonalaiban, a mit én contemplálok és kérni fogom a 22. §-t, az általam benyújtandó törvényjavaslattal együtt, az igazságügyi bizottsághoz visszautasítani. Azt hiszem, hogy maga a határozati javaslat felett, kapcsolatosan azokkal lesz legczélszerűbb dön­teni : vagy egésze.-! mellőztetik, mert a törvény­javaslat beadatott, vagy külön vita tárgyává tétethetik. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve ; a vitát berekesztem. Szó illeti még a minister és az előadó urat. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Előttem szólott irányi Dániel t. kép­viselő ur, magára a közjegyzői intézmény lénye­gére több rendű észrevételt tett. En jelenleg ezen kérdést nem tartom a tanácskozás tárgyának. Hogy és miként fog novella által a közjegyzői törvény, illetőleg intézmény módosíttatni, az annak idején fogja a mi tanácskozásain!;nak anyagát képezni: itt csak azon egyet vagyok bátor megjegyezni, hogy a közjegyzők birói meg­bízottakként bizonyos ügyekben majdnem min­denütt, hol az intézmény fennáll, szerepelnek és hogy én a közjegyzők hivatalának és állásának természetével igen nehezen tudnám összeegyez­tetni azt, hogy ők egyszersmind a feleknek ügyvédeikként működjenek, akkor, mikor ők teljes hitelességű, végrehajthatósággal ellátott okmányokat szerkesztenek. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi már a díjtételeket illeti, méltóztassa­nak tekintetbe venni, hogy az én tudtammal csakis a hagyatékok tárgyalása alkalmával fel­számított díjak miatt fordultak elő nagyobb panaszok, hogy a közjegyzői intézmény még nálunk nem kötelező és igy kevés eset kivéte­lével mindig a felektől függ, hogy a közjegyző közbejöttével, vagy pedig a nélkül intézik-e el ügyeiket; és hogy végre, ha nem is kötelessége a törvényhozásnak gondoskodni bizonyos osz­tályok életmódjáról, de ha személyeket az állam nevében teljesítendő jogokkal és kötelezettségek­kel ruház fel és oly jogokkal ruház fel, melyek­nek használatától a feleknek igazai és jogai nagyrészben feltételeztetnek: akkor egyszersmind csakugyan hivatása oly intézkedésekről gondos-

Next

/
Thumbnails
Contents