Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

180. országos ülés deczember 2. 1879. 29 eltérni, és ime, mi következett belőle: Egyrészt az ártalmas vadaknak rendkivüli elszaporodása; másrészt az erkölcsrontó csempészet és orvvadászat és harmadszor, azt gondolom, a kincstárnak is csekélyebb jövedelme. (Igaz! a szélső halon.) A mi azonban a fegyveradót illeti, a mit Orbán Balázs t. képviselőtársam le szállíttatni indítványoz, én azt valamint akkor, úgy most is határozottan ellenzem és eltöröltetni kérem. Magyarországon a fegyverviselés nem luxus, sőt a személy- és vagyonbátorságnak is eszköze, különösen az alvidéken, a hol a rablók garázdálkodásai mai napig tartanak. Csatár Zsigmond (közbeszól): De még a fővárosban is! (Elénk derültség. Egy hang: A pipa !) Irányi Dániel: Az, a ki fegyvert tart, nemcsak hogy adóval nem rovandó meg, sőt inkább arra ösztönzendő, mert ő az által az államnak, illetőleg a törvényhatóságnak egy kötelességét pótolja. A személy- és vagyonbátorság fentartása ugyanis a törvényhatóságnak s az államnak kötelessége, s a mennyiben ezek nem teljesítik, vagy nem teljesíthetik azt kellő mértékben, annyiban ki fegyverrel védi magát, az állam kötelességét teljesíti. Ennyit kívántam megjegyezni. Egyébiránt az előterjesztett törvényjavaslatot illetőleg, mint már előbb említem, hogy a kocsi-, ló- és cselédtartási adónemek eltörléséhez én is hozzájárulok. (Helyeslés.) Wahrmanm Mór: T. képviselőház! Én a magam részéről is inkább óhaj tartam volna, hogy azon helyzetben legyünk, hogy előbb tárgyalhassuk a költségvetést és csak ennek tárgyalása után vegyük tanácskozás alá az adótörvényeket. Ezt a sorrendet sokkal eorrectebbnek és logikaibbnak tartottam volna. De belenyugodtam a pénzügyi bizottságban abba is, hogy viszonyaink között, midőn előre is tudjuk, hogy az a deficit, mely előttünk áll, semmi esetre sem fog nagy mértékben leapadni s hogy ennélfogva már most is okvetetlenül gondoskodnunk kell arról, hogy a ránk nehezedő terhek egy részét megbírjuk, belenyugodtam, mondom abba, hogy a költségvetés előtt tárgyaljuk az adótörvényeket, mint a melyek nélkülözhetlen volta mindenki előtt tisztán áll. Az előttünk fekvő törvényjavaslatra, azaz a fényűzési adók eltörlésére, szívesen szavazok. Hozzájárultam azon határozathoz, melyet a t. ház e részben ez év kezdetén hozott, ámbár ki kell mondanom, hogy a fényűzési adók eszméjét annak egészében, elvetendőnek nem tartom. (Helyeslés.) Csak azt látom, hogy mi gyakorlatilag a fényűzési adók tekintetében, nem épen azon az úton jártunk, mely a leghelyesebb volt és nem épen azon intézkedéseket tetttik. a melyek czélszerüek lettek volna. Abból sem meritek indokot a fényűzési adók eltörlésére, a mi erre nézve a kormány törvényjavaslata indokolásában felhozatik, mert az én véleményem szerint, a létezett fényűzési adókból befolyt jövedelmeket sem kellett volna oly nagy mértékben apasztani, ha az eljárás mind az összeírás, mind az ellenőrzés szigora tekintetében megfelelőbb lett volna. Csak azért tartom szükségesnek részemről annak kijelentését, hogy a fényűzési adók eszméjét egészében elvetendőnek nem tartom, nehogy következetlenségbe látszassam esni akkor, ha esetleg más természetű fényűzési adók fognak szükségesekké válni és a házban előterjesztetni és én azok elfogadása mellett fogom szavazatomat adni. Az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadom azért, mert a kocsiipar, a melyről itt szó van, az adónem behozatala óta tényleg nagy mértékben apadt, ámbár én a csökkenést nem egyedül e törvény kifolyásának tartom. 1873. óta, a mióta a kocsi-ipar nagy mértékben apadt, különböző tényezők működtek közre ez ipar hanyatlására, a melyek e törvénynyel semmiféle kapcsolatban nincsenek. Elismerem teljes jogosultságát azon követelésnek is, mely a háznak általam már idézett határozatában is kifejezést nyert, hogy gondoskodjék a kormány és a törvényhozás arról, hogy a megszüntetendő adók következtében beálló jövedelmi hiány más utón pótoltassék, de ágy vélem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatok complexusában megtaláljuk a fényűzési adók eltörlésének conpensatióját, a memryiben mindezen újabb törvények alapján sokkal nagyobb összegfog befolyni, mint a mennyi a fényűzési adók megszüntetése által elesik. De nem érthetek tökéletesen egyet a pénzügyi bizottság t. előadójával és a bizottság többségével a tekintetben, hogy a megszűntetés csakis a kocsi- és a ló- és cselédtartásra terjesztessék ki. Nem érthetek pedig egyet azért, mert a háznak azon határozata, mely mai tárgyalásainknak kiindulási pontját képezi, azt mondja, hogy a megszüntetés egyszersmind a tekeasztalpkra és a játékszobákra is kiterjesztessék. Én következetlenséget látnék abban, ha ugyanaz a ház, mely néhány hónappal ezelőtt határozatot hozta és ennek foganatosításával a kormányt megbízta, most egyszerre minden újabb indokolás, minden újabb incidens nélkül ezen határozatát megváltoztatná. Az ugyanis, a mit a pénzügyi bizottság előadója e részben indokul felhoz, nem új. Hiszen az általa szóba hozott körülményt akkor is tudta a pénzügyi bizottság, midőn idézett határozatát hozta és tudta a ház is, midőn