Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

179 országos ülés deczember 1. 1S79. 21 nullán felül 12 .lábig le kellene menni a munkáltatással, nem lehet télvíz idején kezdeni. Megtörténik nyáron is nálunk, hogy 13—14-es vizünk is van; télben pedig alig múlik el egy év, legalább tudtommal a 70-es évek óta nem múlt el egyetlen egy sem^ hogy ennél magasabb ne lett volna a viz, tehát oly munkálatokat, melyeket minden télen a viz meg szokott akadályozni, télen keresztülvinni teljes lehetetlen. De én megcsináltattam e részben a terveket, régen készen is volnának, de az a fátum történt velem, hogy a kire e kényes természetű és nagy fontosságú tervek elkészítését biztam, azt úgyszólván éppen •munkálata közepén, a múlt heteken egészségi állapotában egy nagy csapás érte, ugy hogy annak általa befejeztethetésére kilátásom nincs s jgy kénytelen voltam munkálatát másra bizni. De már e tervezetet nagy vonásokban ez is előterjesztette s ebből tudom, hogy a munka könynyen keresztül vihető a nyári időszakon át, ha kora tavaszszal minden tekintetben előkészíttetik, ha az anyagok beszereztetnek és hogy a külföldi szakértők által erre vonatkozólag kilátásba helyezett költség annak keresztülvitelére elégséges lesz. De az, hogy e munka a jövő tavaszig keresztül nem vitethetik, miután már az elv, melyen az ez előtti Duna-szabályozás állott, lényeges módosítást szenvedett, nem okozhat a fővárosnak semmi aggodalmat, mert ha már a í. ház méltóztatik az általain is jelzett okok következtében azon meggyőződésre jutni, hogy a soroksári zárgát fenntartása nem oly mulhatlanul szükséges, mint a hogy az ez előtti tervekben mindig foglaltatott, vagy, hogy most már módosítani kell azon és nem olyan zárgátat kell fenntartani, minő most vau, hanem bukó gátat, melyen a 16 lábon felüli viz keresztül mehessen, a mi csak moderálása a soroksári víznek; — mondom, miután e meggyőződésre jutottunk, ha e nézetet a t. ház is elfogadni méltóztatik, nincs semmi ok arra többé, hogy veszély esetén, a soroksári zárgát fenntartassák és igy nincs ok arra, hogy azon zárgáton arra az esetre, ha a viz veszélyessé válhatnék, már előre olyan nyilasok ne készíttessenek, melyek azon ventillt, melyre a víznek szüksége van, rögtön megadhassák. Ott, hol a zárgát van, annak a Duna ugy neki dől, hogy igen kevés kell arra, hogy ott magának medret csináljon. Oly nagy ott a viz ereje, hogy — midőn a zárgát épült s egy ember beleesett, 40—50 ölnyire hajította ki a zátonyra, oly borzasztó sebességgel menvén, hogy azou idő alatt egy korty vizet nem volt képes meginni. És igy egy csekély nyilas, abban a különben is laza alkatrészekből álló töltésben elégséges arra, hogy a Duna magának elegendő nagy medret nyithasson, a mely megadja a kellő ventilt. E tekintetben tehát a főváros meg lehet nyugtatva. (Helyeslés.) A dolgoknak előkészítése végett egy bizottságot hívtam össze, melyben a főváros, a műegyetem, az építészeti és mérnök-egyesület részéről is hivtam meg tagokat, mert szeretem, ha ily dolgokhoz nemcsak a grémiumból való, hauem más egyének is hozzászoknak. E bizottság elé terjesztem a tervezeteket és a szakértők véleményét tanácskozás végett és egyúttal azt hiszem, hogy czélszeríí lesz ezen — a fővároshoz és az általam meghívott testületekhez tartozó egyénekből megbízni néhányat, a kik előre megállapítanák azt, bog.)' mikor áll be azon stádium, midőn a soroksári zárgáton vágást kell tenni és hogy oly intézkedések iránt tegyenek javaslatot, a melyek ennek gyors eszközlését lehetővé teszik. A nyilas, a melyet a Duna azon esetben, ha a főváros aggodalmának megszüntetése végett a gáton csinált bevágás folytán kimos, habár nagy lesz is, mégis fog ott a Duna annyi anyagot meghagyni, a mennyi ezen kisebb zárgátakhoz a köveken kivül szükséges lesz, minek következtében nem is fogunk oly nagy kárt vallani, a melynek helyreállítása felérne azon költségekkel, a melyre azon esetben, ha télen, vagy őszön nyakra-főre csináltattam volna azt, a mit a szakértők terveztek, szükség lett volna. Ez tehát válaszom a t. képviselő urnák interpella ti ójára. Mielőtt azonban szavaim bezárnám, még két észrevételt kell tennem. (Halljuk!) Az egyik az, hogy azon zárgáton alul, számos községei vannak Pestmegyének, a melyek azon 7 évi időszak alatt, mely alatt a zárgát őket a felülről jövő viz ellen védelmezte, egyfelől talán oly müveket is létesítettek, a melyeket csak azért lehetett létesíteniük, mert védve érezték magukat, másfelől pedig ezek által a védett állapotból, a védtelenbe helyezkedtek. Szükségesnek tartom tehát azt, hogy Pestmegyének mérnöke hasonlóképp meghivassék és oly intézkedések tétessenek, melyek e községeket és területüket, minden ebből eredhető vész ellen megvédik. (Helyeslés) Második észrevételem az, hogy habár, a mint ezt fenntebb is kifejtettem, minden bel- és külföldi szakértő azon nézetnek adott kifejezést, hogy a nagy vizek ellen Budapest főváros védve van és hogy csak a jégtorlódások azok, a melyek a fővárost veszélyeztethetik, ez ilyen absoiute, mióta Budapest Pestből, Budából és Ó-Budából áll, nem áll, mert Ó-Buda a nagy vizek ellen nincsen védve. Ó-Buda 20 lábnyi viz mellett elöntetik, pedig a külföldi szakértők nézete is az, hogy 20 lábnyi és ennél nagyobb viz jégtorlódás nélkül is lehetséges Budapesten, tehát mondom, Ó-Buda nincs védelmezve még a jég