Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-188

188. országos ülés dcczember 12. 1879. gj7 ster ur a jelentést beterjeszti, észrevételeimet megtehessem. Egyszersmind kifejezem azon óhajtásomat, hogy a t. minister ur ezen előterjesztését mielőbb beadni szíveskednék. Ezen értelemben válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Péchy Tamás közlekedésügyi mnister: T. ház ! Egyedül szavaimnak — úgy látszik — nem helyes értelmezése miatt vagyok kénytelen pár szót szólani. En ugyanis nem azt mondtam, hogy nem szándékozom intézkedni, hiszem méltóztatott is a t. képviselő ur említeni, hogy intézkedtem ; csak azt mondtam, hogy azokra nézve, miket felsoroltam, mindegyikre nézve nem intézkedhetein, mert ez túl esik hatáskörömön. A mi hatáskörömbe esik. abban intézkedhetem, intézkedni is fogok, mert az kötelességem. Csak ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház méltóztatik a közlekedési minister ur válaszát tudomásul venni. (Helyeslés.) Méltóztatik a t. ház tudni, hogy több törvényjavaslat tétetett át a méltóságos főrendekhez tárgyalás végett. Reményiem, hogy a mai ülésben ezek közül némelyeket, a holnapi ülésben pedig valamennyit el fogják intézni, e szerint várható, hogy holnap izenetek fognak érkezni. E czélból holnap 1 órakor ülés volna tartandó. Ezen kivül talán a ministerelnök ur át fogja nyújtani a királyi leiratot, melylyel a delegatiók egybehivatnak s nyilatkozni fog az iránt, hogy az érdemleges ülések, mely időtől meddig fognak szünetelni. Holnap van a kérvények tárgyalásának ideje is, de azok ma elintéztettek, az interpellatiós könyvben pedig semmi bejegyzés nincs. (Félkiáltások: Gulner !) Most felkérem Gulner képviselő urat, mélméitóztassék interpellátióját megtenni. Madarász József: Méltóztatott a t. elnök ur maga mondani, hogy valószínűleg a ministerelnök ur a kormány nézetét elő fogja adni és a ház kötelessége szerint fog határozni, hogy mikortól meddig napolja el az érdemleges üléseket. Mig ez meg nem lesz, ma előre kimondani, hogy például, ha valami nevezetes adja elő magát, holnap interpellálni ne lehessen, nem lehet. En erre nézve fenn akarom tartani a ház jogát. Elnök : En is úgy értettem előbbeni kijelentésemet. Gulner Gyula: T. ház! Becses eugedelmökkel bátor leszek egy interpellátiót intézni a — sajnálatomra — távol levő pénzügy minister úrhoz. (Halljuk!) Mondhatnám, hogy interpellátióm, mely az újpesti kikötőre vonatkozik, némi tekintetben országos érdekű is, legalább azzá lehet az által, hogy mint méltóztatnak tudni, legújabban a Duna KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. IX. KÖTET. j fővárosi voualrészének újabb szabályozása, vagy az újabban bekövetkezett változások folytán azon körülmény áll elő, hogy a soroksári gát esetleg ki fog nyittatni s ennek folytán a soroksári gátnál tervezett téli kikötő sorsa a levegőben lebeg, elannyira, hogy nem hiszem, hogy bármely hajótulajdonos elszánná magát arra, hogy tudván azon körülményt, miszerint magas vízállás alkalmával s jégzajlás esetén a soroksári gát ki fog nyittatni, — mondom, nem hiszem, hogy valaki bátorságot érezne magában bajóit ott elhelyezni s ez által kitenni magát azon veszélynek, hogy hajóit a Duna jege és vize elhordja. A mennyiben tehát e körülmény folytán a Dunán egy tervezett kikötő a soroksári gát mentén elesik, kettős fontossággal kell hogy birjon és országos szempontból bir is ezen kikötő, mely ilyen veszélynek kitéve nincs, t. i. az újpesti kikölő. Ha nem félnék, hogy visszaélek a t. ház türelmével, (Halljuk! Halljuk!) akkor bátor volnék dióhéjba szorítva az újpesti kikötőnek históriai részét a t. házzal megismertetni, mert igen érdekesek az adatok. (Halljuk! Halljuh!) 1 836-ban t. ház, gr. Károlyi István káposztás-megyeri határából, közvetlenül a fővárosi határ mellett telkeket, házhelyeket osztatott ki és ekkor az eredeti szerződések szerint, a korcsmáltatási jogot, a határ mellett elvonuló Dunának és partjainak szabad használatát, valamint egyéb, az akkori időben fenállott uri és kisebb királyi haszonvételeket átengedte telkenként 100 pengő forintnak fizetéseért azon tulajdonosoknak, a kik ott házhelyeket, illetőleg telkeket vásároltak. E helyek mindenike 1200D öl volt, a melyekért akkor 100 frt fizettetett és a melyeknek némelyikeért, ennek az equivalense fejében, még ma is 105 frt fizettetik. A főváros közelsége és a telep mellett közvetlenül elvonuló Duna eredményezte azt, hogy a kereskedésnek és egy élénk forgalomnak gyúpontjává vált azon telep, évről évre gyarapodott elannyira, hogy négy év alatt, tehát már 1840-ben Újpest név alatt községgé alakulhatott. A mint a kereskedelem és a forgalom növekedett, úgy emelkedett a község is. A főváros közelsége, a Dunának és a rakpartnak szabad használata folytán, jelentékeny fakereskedés fejlődött ott ki és számos fűrész- és bőrgyár állíttatott fel, a melyeknek létfeltétele az volt, hogy a vizén könnyen és szabadon közlekedhettek és vizet közelről és olcsón kaphattak. Ez úgy ment 1855-ig, a mikor az akkori kormány, hogy quo jure, azt nem tudom, — de nem is vitatom, sőt felfogni sem vagyok képes azt, hogy miként történhetett, de állítólag az akkor felmerült dunai flotillának eszméjéből, azon öblözetből, melyet ez úgynevezett Kis-sziget 28