Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-188

214 18S. országos ülés deezember 12. 1878. Miklós István : T. ház! Az igen t. belügy­minister urnák imént hallott válaszára vonatkozó megjegyzéseimet bátor vagyok előadni. (Halljuk!) Interpellatiom első és második kérdésére adott válaszát tudomásul nem vehetem, azért, mert indokolását teljesen elfogadhatónak és kielé­gítőnek nem tartom. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) A belügyminister ur azt hozza fel, hogy a nem választók egyesületének alapszabályait azért nem erősítette és erősíthette meg, mert azokban a czél és eszközök kellőleg megvilágítva, praeci­sirozva nincsenek. Erre nézve én is constatálni kívánom, a mit a belügyminister ur is jelzett válaszában, hogy az alapszabályok több izben terjesztettek fel a belügyministeriumhoz és bátor vagyok a czél és eszközök meghatározására nézve a legutóbb íölterjesztett alapszabályoknak ide vonatkozó szavait fölolvasni. Itt igy van megírva: „Az egylet czélja. Az egylet arra törekszik, hogy minden a 20. élet­évet meghaladott fedhetlen életű magyar honos, a községi és országos választásokban részt vehessen, hogy tehát az általános választási jog életbe lépjen." „Az egylet a fenntebbi 2. §-ban kitűzött czél­ját a következő eszköz által óhajtja elérni: Elő­adások és felolvasások megtartása és oly folyó­és röpiratok kibocsátása által, melyek az általános választási jog érdekében szólnak és ennek meg­valósítására alkalmasak." En legalább saját felfogásom szerint ezen szövegezésben, t. ház, mind a ezélt, mind az eszközöket praecizirozva, meghatározva látom és részemről nem fogadhatom el, hogy akár a czél, akár ez eszközök oly minőségűek volnának, a melyek bármi tekintetben az állami rendet veszé­lyeztetnék. Erre nézve egyátalában az a nézetem, hogy bár megengedem, hogy az egyesülési jog gyakorlata felett, a felügyelet a kormány köte­lessége és mindenkor és mindenben az állam­rendet tiszteletben tartani és tartatni szintén kö­telessége, de azért nem ismerem el a kormánynak azon hivatását, hogy a munkás-osztálynak poli­tíkai, társadalmi és műveltségi előmenetelét meg­akadályozza az által, hogy a jogok jogát, a gondolatszabadságnak ikertestvérét, az egyesülési jogot semmisítse meg és annak gyakorlását éppen a munkás-osztálynál, melynek nagyobb szüksége van arra, mint bárkinek másnak e hazában, lehe­tetlenné tegye. (Helyeslés a szélső balfelől.) Mert v.gy vagyok meggyőződve, hogy utóvégre az állami jogoknak és szabadságnak nem a jogok és szabadság elvi megszorításában, hanem a jog­gal, a szabadsággal való visszaélés megtorlásá­nak lehetőségében kell keresni a jog és állami rend biztosítékát. (Helyeslés a szélső balon.) Ezek folytán az igen t. belügyminister urnák interpellatiom első és második pontjára adott válaszát tudomásul nem vehetem. (Helyeslés a szélső balon.) A harmadik ponttal megvallom, nem egészen igy vagyok. (Halljuk!) Én óhajtanám, hogy az egyesülési jog a ministeri rendeletek helyett tör­vénynyel szabályoztassék; de már nyilatkozata folytán tartok tőle, hogy a belügyminister ur által benyújtott e tárgyú törvényjavaslat, nem az egyesülési jognak biztosítását és szabályozását, hanem inkább hivatalos műnyelven: ismert eré­lyes megrendszabályozását fogja tartalmazni (Ogy van a szélső balon.) Ennélfogva a harmadik pontra adott válaszra súlyt nem fektetve, kérem a t. házat, méltóztassék interpellatiom első és második pontját tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök és belügy­minister : T. ház! Csak egy igen rövid meg­jegyzésem van. (Halljuk!) Hogy mennyire alapos volt az egylet intentióinak nem praeeis kitünte­tésére vonatkozó észrevételem, ezt maga a t. kép­viselő ur bizonyította be, (Halljuk!) mert midőn itt szó van a választói jogosultsággal nem biró polgárok egyesületének alapszabályairól, azt mon­dotta, hogy a ministerium a munkás-osztály művelődési eszközeit akarja megsemmisíteni. En azt gondolom, mint először is mondottam, hogy a választásra nem jogosítottak, nem esupán a munkás-osztályból valók; tehát, hogy már itt is megvan az eszmezavar az alapszabályokban, arra öntudatlanul maga rájött a képviselő ur. De különben azt, mintha Magyarországon a munkás­osztály jogaiban, akár hogy anyagi helyzetét emelje, akár hogy szellemi művelődését előmoz­díthassa, akadályozva lenne, azt nem szükséges, hogy tagadjam, mert azt megtagadja azon tény. hogy számos munkás-egyesület létezik ugy a fővárosban, mint a vidéken. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a t. belügy­minister ur válaszát tudomásul venni? (Felkiál­tások jobbfelől! Tudomásul veszszük!) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség a belügyminister ur válaszát tudomásul veszi. Pauler Tivadar igazságügyminister T. ház! Halász Bálint képviselő urnák óhajtottam volna felelni a közforgalom tárgyát képező érték­papírok megsemmisítésére vonatkozó interpella­tiójára; de mivel a t. képviselő úrhoz nincsen szerencsénk, kérem a t. házat, méltóztassék meg­engedni, hogy válaszomat elhalaszszam oly ülésre, a melyen a t. képviselő ur is jelen lesz. (Helyeslés.) Péchy Tamás közmunka- és közle­kedésügyi minister: T. ház! Bánhidy Béla b. képviselő ur egy interpellatiót intézett hoz

Next

/
Thumbnails
Contents