Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-188

1SS. országos ülés d< a. melyre a ház engedelmével bátor leszek válaszolni. Az interpellatió igy szól: „1. Valók-e a hírlapokban közölt hirek, melyek szerint a fekete és fehér Kőrös mellett felemelt gátak számos helyen kiszakadtak és több község elárasztatott? 2. S ha valók ezen hirek, szándékozik a t. közlekedésügyi minister a lehető legrövidebb idő' alatt a szükséges intézkedéseket megtenni az iránt, hogy a szabályozás hiányai orvosoltassanak és a folyton megújuló veszélyeknek eleje vétessék?" Ezen interpellatió első pontjára nézve válaszolhatom, hogy igenis valók azon hirek és minthogy intézkedést tettem az iránt, hogy a hírlapok tájékozva legyenek, azt hiszem, hogy a ház minden tagja hasonlólag azon helyzetben van velem együtt, hogy tudhatja, hogy igenis a Kőrös mentén némelyek szerint 15, mások szerint 16 szakadás történt. Ezen szakadásokra nézve megtettem az intézkedéseket, hogy betömessenek; már sok be is van tömve. Megtettem az intézkedéseket az iránt is, hogy az azokon kitóduló viz visszabocsáttassék, mihelyt apadás áll be, ugy hogy a felső részeken már is visszabocsáttatik a viz s remélhető, hogy a vetéseken nagy károk nem fognak okoztatui, mert köztudomás szerint, a hideg viz a hideg földön nem szokott kárt okozni, ha csak nagyon soká nem marad ott. Ellenben az árvizek által sújtott községekre nézve, fájdalom, nem lehet egyebet tenni, mint intézkedni, hogy a károsodott lakosoknak ezen károsodása elviselhetővé tétessék, a mi iránt nem annyira én, mint a belügyminister ur van hivatva megtenni az intézkedéseket, ki azokat már meg is tette. A másik pontra nézve azt válaszolhatom a t. képviselő urnák, hogy nem csupán ezen események folytán, henem már az előtt a majdnem minden évben megújuló csapások folytán megtettem az előkészületeket az iránt, hogy a t. háznak előterjesztéseket tehessek e veszélyek végleges megszüntetése, vagy legalább is kevesbítése iránt. Ezen intézkedések azonban, mint a t. képviselő ur előadásából is kitűnik, nem oly könnyen valósíthatók, különösen a Kőrösnél, melynek fekvése igen nagy nehézségeket rejt magában azért, mert a Kőrös völgye aránylag lapályosabban fekszik, mint sok ponton a Tiszavölgye. Ha már most a Kőrös vizének a Tiszába kell folynia, nagyon természetes, hogy azon csekély esésnél fogva, mely a két völgy köztt van, nehéz a Kőrös folyót akként szabályozni, hogy árvizet ne okozzon. Fokozza ezen nehézséget azon körülmény is, hogy a régi időkben, midőn nálunk az árvédelmek kezdetüket vették, azon munkálatok minden rendszer nélkül tétettek. Maga Széchény eezemfcer 12. 18?». 215 István, ki ezen ügyet tulajdonképen kezdeményezte Magyarországon, látván azt, hogy systematicus árvédelem Magyarországon, az akkori rendszer alatt keresztülvihetlen, azt tanácsolta, iiogy meg kell kezdeni a munkát, meg kell szüntetni a legnagyobb veszélyeket, a többit az idő fogja meghozni, mert a károsodottak a maguk kárán okulva, igyekezni fognak systematicus árvédelmet keresztül vinni. Ennélfogva azon időben minden megye területén, sőt lehetne mondani, minden község területén a helyi viszonyokhoz és a helyi érdekekhez képest történtek a szabályozások. Hogy ez nem lehetett czélszerű, az természetes. Ma látjuk a következményeket. Látjuk, hogy sok helyen összeszorittatott az ártér, annyira, hogy a kellő lefolyást nem biztosítja; látjuk, hogy még az ártér is oly állapotba helyeztetett, hogy a lefolyó viznek temérdek akadálya van. Erdőkkel vau tele, melyek a jégnek nem engedik meg a lefolyást. Az illető hatóságok, melyek igyekeztek intézkedéseket tenni, erre nem voltak képesek. Én is felszólítottam, a hatóságokat, hogy tisztítsák ki a medreket, most pedig rendeletet bocsátottam ki az iránt. A meder ezen tisztátlansága is lényeges nehézséget okozott — különösen az idén tapasztaltuk azt, — a jég szabad elvonulásában, mert azok a fák, erdők, melyek ott voltak, nem bocsátották keresztül a jeget, dugulást okoztak és ez által fokozták a veszélyt. De több más körülmény is fennforog itt. A társulatok megalakultak gyakran oly területekre, melyek nem merítik ki az ártért, a mely tulajdonkép a társulati gátak által védetik és néhol előidézői annak, hogy a nem védett területekről, a gátak mögé megy a viz. Ez is egy körülmény, mely intézkedést kivan arra nézve, hogy azok, a kik valósággal védve vannak valamely gát által, azok azután járuljanak is annak fenntartásához, a mi eddig nem történt. Ha méltóztatik tekintetbe venni, hogj' itt szükséges, hogy a csekély méretű és alacsony töltések, nagyobb méretű, hatalmasabb töltésekkel helyettesittessenek - ha méltóztatik tekintetbe venni, hogy az ártér csekély kiterjedése, a gátak előtolása folytán szükségessé teszi, hogy a gátak néhol hátrább vitessenek; ha méltóztatik tekintetbe venni, hogy az ártér tisztántartására erélyes intézkedések teendők; ha méltóztatik tekintetbe venni, hogy az átmetszések kiszélesítése és mélyítése, sőt némely helyen újabbak készítése szükséges; ha méltóztatik tekintetbe venni, hogy az idő a gátak szilárdabb és gondosabb építését mutatta szükségesnek, mert néhol épp e miatt történtek szakadások; ha mondom, mindezeket méltóztatik tekintetbe venni: azt méltóztatik látni, hogy