Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-187
űjQ4 l 87 ' országos ülés deezember 11. 1870. Vécsey Tamás előadó: T. ház! A jelen j javaslatban foglalt szegényjog azon értelemmel bir, hogy a magyarországi alattvalók Franeziaországban, a mennyib n szegénységöket igazolják, felmentetnek azon cautió-adás kötelezettsége alól, melylyel Franeziaországban az idegenek szabályszerűen tartoznak. A megkötött szerződés Magyarországra nézve még csak a viszonosság terhét sem involválja, a mennyiben a magyarországi bíróságok előtt sem a belföldiek, sem a külföldiek cautió adására nincsenek kötelezve. Ennélfogva az igazságügyi bizottság az előterjesztett szerződést általánosságban elfogadta. A részletekre nézve némi irályi módosítást akart ugyan a magyar szövegben javaslatba hozni, azonban a kormány részéről a hiteles alakban megkötött szerződés lett előterjesztve, a melyből kiderült, hogy a magyar szöveg is eredeti, mert a szerződés magyarul, németül és francziául lett megkötve. Ha ezen módosításokhoz ragaszkodott volna a bizottság, akkor új nemzetközi tárgyalásokat kellett volna megindítani. De miután a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy egy-két szó, vagy mondat miatt, új nemzetközi tárgyalások indíttassanak meg, ezen módosításoktól elállott és csak az előforduló nyomdahibákat és hibás interpunctiókat, melyek a franczia szövegben is benne vannak, javította ki. Ezek után ajánlom a t. háznak e szerződést elfogadásra. Irányi Dániel: Ugy látszik, t. ház, hogy nem csak az igazságügyminister úr, hanem az igazságügyi bizottság is és annak előadója nincsenek tisztában az előttünk fekvő törvényjavaslathoz mellékelt szerződés tartalmának értelmére és horderejére nézve. Úgy az igazságügyministeri indokolásban, mint a bizottság jelentésében ugyanis, a szerződés tartalma és hordereje úgy magyaráztatik, hogy annak egyedüli czélja azon kötelezettség megszüntetése, a mely eddig az idegenekre és igy a magyar honosokra nézve is fennáll Franeziaországban és a mely szerint, ha ezek ott felperesként kívántak fellépni, bizonyos előleges biztosítékot tartoztak letenni. Pedig t. báz a dolog nem úgy áll. E mentesség bennfoglaltatik ugyan a szerződés harmadik czikkében, de az első czikkben a bírói segélyjog biztosíttatik és pedig nem csak a magyar honosoknak Franeziaországban, hanem a franczia honosoknak Magyarországban is. Hogy miből áll a bírói segélyjog nálunk, azt tudjuk. Abból, hogy a szegények, ha szegénységi bizonyítványnyal vannak ellátva, felmentetnek bizonyos díjak fizetésétől és számukra díj nélküli ügyvédi segély nyujtatik. Azt hiszem, hogy szükséges tudnunk, mit jelent Franeziaországban a segélyjog a végett, hogy ha honosaink netalán perlekedni lennének kénytelenek, ez iránt tájékozva legyenek. (Halljuk! Halljuk!) Franeziaországban az 1851. évi törvény 14. §-a szerint, a segélyjogban részesülő fel van mentve egyelőre a kincstári bélyeg, lajstromozási és beiktatási díjaktól (droits de timbre, d'enregistrement et de greffe), valamint bármely birság letételétől. Úgy szintén fel van mentve az iktatóknak (greffiers), a ministeriális tiszteknek és ügyvédeknek járó díjak, járandóságok és tiszteletdíjak fizetése alól. Ezt szükségesnek tartottam megemlíteni azért, hogy egyrészt az igazságügyi és pénzügyministerek, valamint az ügyvédi kamarák és a bíróságok előre tisztába legyenek az iránt, micsoda kötelezettségeket vállalunk a franczia szegény polgárok irányában, ezen szerződés elfogadása által; másrészt pedig ismerjék saját honfitársaink azon jogokat, melyeket nekik ezen szerződés biztosít azon esetre, ha Franeziaországban perlekedniök kell. Egyébiránt kijelentem, hogy a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadom, remélve, hogy azon számos sajtóhiba, mely a franczia szövegben előfordul, ki fog javittatni. Elnök : Szólásra nem lévén följegyezve senki, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: Méltóztatik a t. ház a Francziaországgal a szegény-jog kölcsönös biztosítása tárgyában kötött szerződésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem'? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül, változatlanul elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat végig tárgya Itatván, annak harmadszori felolvasása holnap fog megtörténni. Tisza Kálmán ministerelnök: Miután az interpellatiókra adandó válaszok, a mint értesültem, a holnapi napra halasztattak, egyúttal bátor vagyok bejelenteni, hogy holnap lesz szerencsém, a Miklós István képviselő ur interpellatiójára is felelni; most ugyan nincs itt, de ugy tudom, hogy Pesten van és reménylem, hogy holnap jelen lesz. Ezenkívül a betegség által távol tartott pénzű gyminister ur helyett és annak nevében bátor vagyok törvényjavaslatot az 1880. évi államháztartási hiány részbeni fedezéséről, azon kéréssel benyújtani, hogy méltóztassék kinyomatását elrendelni és egyúttal a pénzügyi bizottsághoz oly módon utasítani, hogy az majd, ha a képviselőház januárban összejön, akkor a jelentését megtehesse. (Helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, kiosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni.
