Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-187

187. országos ülés deczember lí. 1879. 201 nyos büntetésben is részesüljön. Ezen szakaszt tehát, mely ezen, minden törvénynél megkívántató, szükséges intézkedést hozott javaslatba, kihagyni, nézetem szerint semmi szin alatt, semmiesetre nem lehet. A többit illetőleg, a mi ezen szakaszra nézve felhozatott és a mit a gazdagság és a szegénység szempontjából is vitatni méltóztattak, csak arra kérem, hogy méltóztassanak megnézni a törvényjavaslat határozmányait. A birság, mely a büntetést képezi, a fizetendő összeg háromszoros, esetleg hatszoros összege lehet, tehát szegény embernél a maximum 18 frt, gazdagnál 600 frt lehet. Itt tehát azt gondolom, hogy azon a gazdag és szegény köztti külömbség-tétel vádja, a mely felhozatott, nem alkalmazható. .Nem ezeu törvény mondja először, de számtalan törvényeink kimondják és egyáltalán elfogadott törvénykezési elv az, hogy birság bizonyos esetekben, különösen ha az be nem hajtható, fogsággá változtatható át, bizonyos összeg erejéig. Teljesen lehetetlen tehát azt mondani, hogy itt valami hatalom kiterjesztésről, oly valamiről volna szó, a mi eddig hallatlan, a mi másutt nem volt; mert ismétlem, a birságról és a birságnak bizonyos összeg erejéig esetleg fogságra való átváltoztatásáról, más törvényekben is van szó s ez elkerülhetien is, mert különben nem lehet a törvénynek a kellő sanctiót megadni. Én részemről minden aggály nélkülinek tartom e tekintetben a szakaszt, ugy a mint van; de nem látom a megtámadás okát az ellen sem, a mit Teleszky István t. képviselőtársam indítványozott. O, ugy látszik, prineipialis szempontpontból indulva ki, tartja szükségesnek, hogy egy maximum állapittassék meg, a melynél több birság börtönné át nem változtatható; bár ezen törvénynél ennek praktikus eredménye aligha lesz, mert hisz csak az esetben lehet a bírságot fogságra átváltoztatni, ha valaki fizetésképtelen, az ilyenekre nézve pedig a kiszabható birság maximuma 18 frt, tehát a fogság maximuma két nap. De nem teszek kifogást az indítvány ellen, mert ugy látszik, hogy az igen széles körökben elfogadott jogi princípiumnak akar praegnans kifejezést adni. A másik, a mi megtámadtatott, a fórum. Én, t. ház, tudom azt, hogy a személyes szabadság kérdésében rendszerint a bíróságoknak kell Ítélni. (Felkiáltások balfelöl. Mindig!) Méltóztassanak meghallgatni, talán nem lesz egészen alap nélküli, a mit mondok. {Halljuk!) Számos államban ugy van és ha ugyan nem akarunk megint ezéltalanul eljárni, nálunk is ugy lehet, hogy bizonyos kisebb rendőri kihágásokban ne a rendes bírói eljárás követeltessék, ugy, hogy néhány napi meghatározott rövid ideig terjedő fogságot, KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. IX. KÖTET. ne csak rendes bíróság által lehessen kimondatni, tehát — a mint mondtam — nem mindig rendes biró által mondatnék ki a birság kiszabása és átváltoztatása. Más országban is ugy van ez. De itt nem is börtönbüntetés kiszabásáról van szó, hanem birság kiszabásáról, mely a már megállapított törvényes elv alapján változtatik át megállapított esetekben fogsággá. Tehát nem lehet még azon szempontból sem, hogy fogságot mindig csak biró mondhat ki, követelni, hogy itt is a már kiszabott és kiszabható birság átváltoztatását okvetlenül bírónak és pedig fellebbezési forummai ellátva, kellene kimondani. Vagy azt kell kimondani, a mi addig még egy törvényünkben sem mondatott ki, hogy a törvényben megszabott bírságot sem alkalmazhatja más, mint rendes biró. De hova vezet ez? A bírságot kimondja az illető hatóság, a törvény megmondja, hány forint birság után kell a meghatározott esetben az egy napi fogságot kiszabni. Ha tetszik, meg lehet mondani a maximumot is, melyen túl nem mehet ezen fogság. Már most két eset fordulhat elő. Vagy fogja revideálni a járásbíró, hogy az illetékes hatóság a bírságot helyesen szabta-e ki; vagy ha ezt nem akarjuk, jogot kell adnuns a bírónak, hogy tetszése szerint alkalmazza a törvényben kimondott átváltoztatást, vagy sem. Én a magam részéről egyiket sem tartom helyes eljárásnak és igen kérem azon t. képviselő urakat, a kik nem barátai annak, hogy mindig mindenben, a hol nem is szükséges, a rendes bíróságok vétessenek igénybe, fontolják meg, hogy ez éppen egyike azon eseteknek, midőn egy kiszabott birság átváltoztatásáról, megszabott feltételek melletti átváltoztatásáról van szó; ha még ezt is rendes biróra kell bízni, akkor mindenféle kihágási esetekben, mindenféle rendőri esetekben, egyátalában mindenütt, hol a rend fenntartásáról vau szó, meg kell fosztani a közigazgatási hatóságokat minden befolyástól, mert akkor mindent a rendes biró kezébe kell adni. (Mozgás.) És méltóztassanak meggondolni azt is, hogy hova vezet ez törvénykezési szempontból. Atalános a panasz, hogy bíróságaink túl vannak halmozva teendőkkel s ezen panasz legtöbb esetben igazolt. De ha ez igazolt és ha most ezen ügyeket is a biróságokhoz utaljuk, nem tudom, hajlandó lesz-e a t. ház az igazságiigyminister ur budgetjét ehhez képest, de mindenesetre igen nagy és tetemes összegekkel emelni. Én tehát mindezek alapján, miket elmondani bátor voltam, első sorban kérem a szakasznak változatlan elfogadását; ha ez nem fogadtatnék el, hajlandó vagyok Teleszky t. képviselőtársam módosítványával is elfogadni a szakaszt; de a többi módosííványokat én a magam részéről, mint olyanokat, melyek nem egyeznek meg az eddigi, ily dolgokban szokásos el26