Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-187

20Q 187. országos ülés deezember 11. 1S7Í>. ki nem felel meg a törvény által rá rótt kötelességnek, az megérdemli, hogy bizonyos alakban és módon megbüntettessék. Ennélfogva ezen §-t elvileg fenntartandónak tartom. A mi már most azon módosítást illeti, melyet Teleszky t. képviselő ur adott be, tény, hogy annak czélja nem más, mint a mulasztás folytán, az annyiszor ismételt birságnak fogságra való átváltoztatása esetében, az időtartam maximumát meghatározni. Semmi más czélja ezen módosításnak, mint az, hogy bármi nagy legyen a reá rótt birság összege, az átváltoztatás 30 napig terjedő fogságon túl ne menjen. A képviselő ur módosítását indokolta egy már alkatott törvénynyel, én megvallom, hogy azt egyszerűen, törvénytől teljesen függetlenül, kivánom megbírálni és ennélfogva semmiféle megszorítást ez irányban nem tartok szükségesnek és pedig annálinkább, mert hiszen világosan meg van mondva, hogy itt az elmarasztalt vagyontalanról van szó, a kitől a birság részben be nem hajtható. A 3-ik módosítványra nézve azonban, melyet Veszter t. képviselő ur benyújtott, kijelentem, hogy ahhoz hozzájárulok, nem ugyan azon alakban, a melyben ő azt tette, hanem bizonyos módosítással. Én meg vagyok győződve, hogy ha van valamely törvény, a mely általában alkalmat szolgáltat arra, hogy a közigazgatási bíróságnak igénybe vételét óhajtsuk, az alkalom a jelen törvényjavaslat folytán erre számtalanszor fog nyilvánulni. De ha áll ez a tény, akkor áll az is, hogy ezen esetekben, az eljárást a rendes bíróságoktól el ne vonjuk, illetőleg az 1869. IV. t. ez. hatálya meg ne akasztassák. S azért mert a képviselő ur indítványa az idézettt törvényezikk fenntartását czélozza, helyeslem azt. Csak hogy elfelejti, a képviselő ur, hogy miképen szabályoztassék a törvényben az eljárás, nem mondja meg, vájjon megengedi-e azt, hogy a járásbíróságtól minden fórumon ezen ügyekben fellebbezni lehessen. Azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ezt nem eontemplálta. De azt sem vélem hinni, hogy az ő nézete szerint, az adófelügyelő tegyen javaslatot a kir. járásbirónak, mert erre semmi körülmények között az adófelügyelő hivatva nem lehet: hanem jelentést tehet az adófelügyelő és nem javaslatot. Ennélfogva bátor vagyok azon módosítványt, melyet a t. képviselő ur beadott, a §-t különben fönntartván, a következőkkel kibővíteni: „Az elzáratás büntetésének alkalmazását a kir. adófelügyelőnek indokolt jelentésére első fokban a királyi járásbíróság, másod és utolsó fokban az illetékes királyi törvényszék határozza meg. Annyival is inkább, mert erre tökéletes, jogos alap van, melynél fogva tényleg szabadságbüntetésről van szó, de úgy könnyedén a közigazgatási testületekre bizni semmi esetre sem volna czélszeríí. | Ilyen módosítással hozzájárulok Veszter Imre képviselő ur módosítványához. (Helyeslés a jobbóldalon.) Thaly Kálmán: T. ház ! Az adófelügyelöknek, valamint egyáltalában az adókivető és adóbehajtó közegeknek úgyis már-már végnélküli hatalmuk van az országban, ugy hogy a nép már a nevöktől is retteg. És teljes joggal. Most pedig ezen törvényjavaslat egy újabb joggal akarja ezen adófelügyelőket felruházni. Maholnap valóban oda juthatunk, hogy az adófelügyelő javaslatára az egyes polgár be is záratkatik,: ugy a mint az a Bach-korszak alatt volt, midőn a zsandár javaslatára a polgárok bezárathattak. Igaz ugyan, hogy a törvényjavaslat szerint a bezáratást csak a közigazgatási bizottság rendelheti el, hanem mégis az adófelügyelő javas* latára. Én pedig azt is helytelennek tartom, hogy e közigazgatási bizottság minden új törvényben újabb meg újabb jogokkal ruháztatik fel, a helyett, hogy ezen bizottság végkép eltöröltetnék. Már az általános tárgyalásnál is kifejeztem azon nézetemet, hogy miként a phylloxera egy nagyon ártalmas féreg, ugy ezen bizottság is olyan féreg, mely a haza fájának ö'vökerén ráaródik és kiirtandó volna a phylloxerával egyetemben. Én tőlem tehát nagyon távol van az, hogy ezen bizottságot új jogkörrel ruházzam fel. Eléggé kimutatta Veszter Imre, t. képviselőtársam annak absurd voltát, hogy a bíróságok jogkörének rovására, a közigazgatási bizottság tétessék ezen fórumban competenssé. Azonban leghelyesebbnek tartom Szederkényi Nándor i képviselőtársam módosítványát, ki ezen szakasz egyszerű kihagyását, törlését indítványozza, Annálfogva én, a helyett, hogy az adófelügyelünek még több hatalmat akarnék adni, már azt is ellenzem, hogy a kiirtandónak vélt közigazgatási bizottságnak még nagyobb jogkör adassék. Pártolom mindezeknél fogva Szederkényi indítványát, ha pedig ez el nem fogadtatik Veszter Imre képviselőtársam indítványát, Baross Grábor t. képviselőtársam ármódosítása szerint. Elnök: Szólásra nem levén feljegyezve senki, a vitát berekesztem. Szó illeti még a ministerelnök urat. Tisza Kálmán ministerelnök és belügy minister : T. ház! Bátor leszek egy pár szóval magam is hozzá szólani ezen kérdéshez és pedig szólani igen röviden és a nélkül, hogy az ide nem tartozó dolgokra reflektáljak. (Halljuk!) Mi a czélja ezen szakasznak? Az, hogy kiszabatván a kötelezettség a törvényben, annak teljesítésére mindenki szorítható legyen. Tehát az, a mi minden törvénynek szándéka és kell,, hogy szándéka legyen, mert a törvény azért hozatik, hogy a ki azt meg nem tartja, az bizo-