Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

152 185- orsrágos ülés deczember 9. 187S*. Ezen gyakorlat követtetett most is. Nem lévén feljegyezve senki a szólásra, én kimondottam azt, hogy szólásra nem lévén feljegyezve senki, a paragraphus elfogadtatik. Ennélfogva kérném a t. házat, hogy méltóztassék ragaszkodni ez alkalommal a kimondott határozathoz, máskor pedig, kérném a t. képviselő urakat, szíveskedjenek a régi gyakorlatot követni és ha a részletes tárgyalás alkalmával egyik vagy másik módositványuk van, méltóztassanak magukat a jegyző uraknál idejében fel jegyeztetni. Gr. Apponyi Albert : Bocsánatot kérek, senki sem tiszteli nálamnál mélyebben a mi elnökünknek ugy személyét, mint azon állását, melyet e házban betölt, de kénytelen vagyok azon gyakorlattal szemben, melyre ő hivatkozott, azon kérdést tenni, hogy a házszabályokban meg vau-e az határozva, hogy ha valamely képviselő a részletes tárgyalásnál módosítványt kivan beterjeszteni, magát a jegyző' urak valamelyike által feljegyeztetni köteles? Ha ez a házs zabál vokban nincsen bennt, akkor — megvallom, fennáll minden képviselőnek áz a joga, hogy bármikor, tehát ilyen előzetes bejegyzés nélkül is felállhasson és felszólalhasson azon paragraphus felolvasása után, melyhez módosítványt akar beadni, akár bejegyeztette magát, akár nem. (Helyeslés bal felől.) Mi ezen jogunkkal akarván élni, a fennforgó, tisztán a gyakorlat természetével biró akadályoknál fogva ezt nem tehettük s — elismerem, hogy a forma-jog szerint a ház ragaszkodhatik ahhoz, hogy miután az a tárgyalás már be van fejezve, ezen jogunktól elestünk, de én részemről kérem a t. házat, méltóztassék a helyzetet figyelembe venni és ezen jogával nem élni s nekünk ezen módosításnak utólagos benyujthatását megengedni. (Helyeslés a baloldalon.) Helfy Ignácz: Azt hiszem, hogy a í. elnök ur és az elnöki állás iránti tiszteletben én sem maradok egy hajszálnyira sem a t. barátom gr. Apponyi Albert megett. Ha mindamellett felszólalok, teszem tisztán az igazság érdekében. (Halljuk !) A t. elnök ur a házban követett gyakorlatra hivatkozott. No hát én magam is hivatkozom erre és kénytelen vagyok constatálui, hogy azzal éppen ellenkezőleg járunk el. A részleteknél ugyanis azon szónok, a ki nem is volt elhatározva hozzászólani a vita folyamán, r bármely perezben felállhat és hozzászólhat. És azért én kénytelen vagyok gróf Apponyi Albert t. képviselő ur kéréséhez szintén hozzájárulni és kérni a t. házat, hogy neki a módosítvány utólagos beterjeszthetése megengedtessék. A mi pedig a zajt illeti, melyet a t. elnök ur felemlített, — mintegy szemrehányást tevén nekünk, boesánatot kérek, ez nem bennünket illethet, de —• ha lehet szemrehányásról szó

? azt a t. elnök ur csak magának teheti. Mert a t. elnök úrtól függ az, hogy csendet csináljon, ő tartozik csendet csinálni és az e részben tett figyelmeztetést kénytelen minden képviselő magára venni pártkülönbség nélkül. Itt pedig a zaj olyan nagy volt, hogy nemcsak mi nem hallottuk azt, a mit az elnök ur mondott, hanem az elnök ur sem hallotta azt, a mit mi kértünk. Midőn ugyanis szavazásra került e dolog, kértük az ellenpróbát nem 10, hanem 15 —20-an is. (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) Es a t. elnök ur nem rendelte el az ellenpróbát. Nem akarom mondani, hogy ezt nem akarta, de mert kérésünket a zajban nem hallotta. Elnök: Én nem akarok annak a kérdésnek fejtegetésébe bocsátkozni, hogy ilyen, vagy olyan volt a gyakorlat. Én megengedem, hogy az egyes esetek nem hasonlítottak egymáshoz, annyira, mint az egyik tojás a másikhoz, mert a gyakorlat alkalmazkodik a tárgyához. Eu figyelmeztetem a t. képviselő urakat arra, hogy akárhányszor, midőn egy száz, vagy több szakaszból álló törvényjavaslat olvastatik, a t. képviselő urak folyvást conversálnak (Igaz! Igaz! jobbfelöl) de mert a jegyző uraknál már előre tudva van az, hogy melyik szakaszhoz, melyik képviselő ur kivan felszólalni, azok az illető szakasznál a szólásra felhivatnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem is hivatkoztam ennélfogva jogra és a házszabályok szavaira, hanem csak azt mondottam, hogy ez igy szokott lenni s hogy ez igy van, az a t. képviselő uraknak kényelmére szolgál. (Helyeslés a jobboldalon.) Meri, tessék meghinni, hogy ha az elnök mindannyiszor, valahányszor itt beszélgetés van, megáll és félbeszakítja a tárgyalást, ha minden szakasz felolvasásánál csendet kér, ezt talán a t. képviselő urak maguk is megsokalnák. (Derültség és helyeslés.) De, hogy vége legyen már ezen kellemetlen vitának, én ez alkalommal magam kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy Apponyi Albert gróf képviselő ur módosítványát utólag betérj eszsze, (Atalános helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház / (Halljuk!) Miután az igen t. elnök ur enunciálta azt, hogy a maga részéről kéri a t. házat, hogy ez alkalommal engedje meg a módosítvány benyújtását, nem szándékozom ez ellen szólni. De igen kérem a t. házat, méltóztassék figyelmére méltatni azt — s éppen azért szólaltam fel, hogy ennek a ház naplójában is nyoma legyen, — hogy ebből praeeedens eset ne alkottassék. (Helyeslés.) Mert ha valaki szólni akar, ha zaj van is, vigyázhat és módjában van megtudni, hogy mikor érkezett el azon perez, melyben szólnia lehet. (Helyeslés.) Mig ellenben,