Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

185. országos ülés deezember 9. 1879. 153 ha egyszer a határozat kimondatott, akkor j azt mondani, hogy tekintsük be nem fejezettnek és kezdjük újra, ellenkezője történhetik annak, mint, a mit a többség akar. [Helyeslés a jobboldalon.) Mint már volt szerencsém kijelenteni, az elnöki enunciatio után most nem teszek kifogást az ellen, hogy a módosítvány beterjesztethessék; de óhajtom, hogy nyoma legyen a naplóban, hogy ez praecedensnek nem tekinthető. Ha már megvan az a rósz szokás, a mely, fájdalom megvan nálunk, de mely megvan más parlamentekben is, nem marad egyéb hátra, mint hogy az, a ki szólni kivan, feljegyeztesse magát, illetőleg ügyeljen arra, mikor szólalhat fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Aladár: T. ház! (Zaj. Halljuk!) En azt hiszem, hogy annak kijelentése, hogy ezen eset ne szolgáljon praecedensül, csakis akkor volna helyén, ha a határozat az egyes szakaszoknál külön-külön kimondatott volna. (Felkiáltások a jobboldalon: Ki is mondatott!) A mélyen t. elnök ur éppen azt mondotta, hogy olyan esetekben, midőn senki sincs szólásra feljegyezve, nem mindig szükséges az egyes szakaszokat szavazásra bocsátani. Engedelmet kérek, a házszabályok értelmében és az eddigi gyakorist szerint is, ha nincs is valaki feljegyezve, minden egyes szakaszt szavazásra kell bocsátani. Ha nincs észrevétel a szakasz ellen, akkor nem hivja fel az elnök a házat felállásra, hanem kijelenti, hogy a szakasz ellen észrevétel nem történt és hogy az elfogadtatik. (Felkiáltások a 'jobboldalon: ügy történt!) Hogy ez a jelen esetben megtörtént-e, nem tudom, sőt megvallom, azt sem vettem észre, hogy a részletes tárgyalásban bennt vagyunk. Ha tehát a szakaszok nem bocsáttattak ily módon szavazásra, az esetben a t. minister ur azon kívánságának, hogy a naplóban nyoma legyen annak, hogy ezen eset nem tekintetik praecedensül, nézetem szerint nincs helye. Elnök: Csak annyit vagyok bátor a t. képviselő urnák megjegyezni, hogy hajói emlékszem, nem mondottam, hogy az elnök az egyes szakaszoknál nem mondja ki a határozatot, (Helyeslés jobbfelöl) mert az nem is történik, hogy a határozat nem mondatik ki. Hanem azt mondottam, hogy a ház nem szólittatik fel arra, hogy szavazzon, (Helyeslés) hanem a szokásos formula az: ezen szakasz ellen észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. Ezen formulát használtam most is s ismétlem, használhattam jogosan, (Helyeslés) mert a képviselő urak közül szólásra nem jelentkezett senki és gr. Apponyi Albert képviselő ur nem lépethetett meg, minthogy a törvényjavaslatnak két szakasza van, tehát nagyon jól tudhatta, hogy az első után csakhamar következik KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. IX. KÖTET. a^ második s ez esetben az utolsó. (Derültség.) Én nem tudom, méltóztatik e a t. ház megengedni, hogy ezen esetben, (Megengedjük!) minden ebből jövőre vonható következtetés nélkül gr. Apponyi Albert tegye meg az indítványt. (Helyeslés.) Megengedjük !) Gróf Apponyi Albert: A t. ház engedelméből, bátor vagyok egy új második szakaszt indítványozni a törvényjavaslathoz. A t. ház bölcsessége döntött azon argumentumok súlya között, melyek e részről felhozattak a mellett, hogy minden ideiglenes intézkedésnek törvényhozási megerősítése kiköttessék és azok között, melyek a másik oldalról ezen intézkedés mellőzésére hozattak fel. Döntött azon irányban, hogy ily törvényhozási megerősítésnek szükségét nem kívánja kimondani. De ezzel nincs kizárva s a ház határozatával ellentétbe nem jön az, hogy a tett intézkedésekről a kormány tartozzék a háznak jelentést tenni; tartozzék pedig jelentést tenni — és erre én nagy gyakorlati súlyt helyezek — a czélból, hogy legyen egy elkerülhetlen alkalom, melynél a tett intézkedések érdeme, czélszerüsége és indokoltsága megvitatás alá okvetlen jöjjön. Mert az hozatott ugyan fel ezen eszmével szemben is, ugy az előadó ur, mint a ministerelnök ur által, hogy ez iránt nincs szükség provisióra, mert mindenkinek módjában áll interpellálni, vagy külön indítványt tenni és ez által az intézkedéseket napirendre hozni. Igen ám, de mi történik egy indítvány, mi történik egy interpellatió tételekor ? Az az egy képviselő, a ki az interpellatiót, vagy indítványt megteszi, indokolhatja álláspontját, a többség aztán azt határozhatja, hogy az indítvány további tárgyalásának, vagy az interpellatióra adott válasz napirendre tűzésének nincs helye s akkor minden meritorius megvitatása a tárgynak ki van zárva; és ezt egy többség oly kormánynak, mely iránt különben bizalommal van, sok oly esetben is meg fogja tenni, midőn eljárásának érdemét, ha az megvitatásra hozatnék, helyeselni s ahhoz hozzájárulni kész nem volna. Szükséges pedig legalább az, hogy a mi kereskedelmi politikánk leglényegesebb pontját, Németországgal való viszonyunk szabályozását ne vonjuk ki azon normális situatióból, hogy legalább a discussio kereszttüzének mindenesetre kitéve legyen. Szükséges tehát gondoskodni arról, hogy az e téren tett intézkedések, legalább jelentés alakjában, e háznak okvetlenül napirendjére kerüljenek. Ezen indítvány ellen pedig, t. ház, nem hozható fel azon, szerintem problematicus értékíí, de a ház által ma jogosultnak elismert érvek egyike sem, melyeket a practicabilitas szempontjából, a ministerelnök ur az általános vitában érvényesített; mert az sem bizonytalanságot nem idéz elő a kereskedelmi viszonyokban, miután itt 20