Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

1S5. országos ülés deezember 9. 1879. ^43 meghosszabbított provizórium alatt is, a jövedel­mek elszámolása azon statusquoban marad, melybe az 1876 óta hozatott". A jövedelmek elszámolása iránt, t. ház, a törvény világosan inlézkedik s ezért a magyar törvényhozás ezen ügyben nem foglalhat el soha, semmi körülmények között más álláspontot, mint azt, a melyet eddig elfoglalt s nem adhat a törvénynek más értelmezést, mint att, a melyet annak világos és szabatos szövege igényel. Ennélfogva merőben fölösleges lenne, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban fel­említve legyen: hogy a jövedelmek elszámolása miként eszközöltessék. Helyes azonban, vagy legalább éppen nem fölösleges, hogy a pénzügyi bizottság jelentésé­ben erről említés vau téve, mert hisz tudjuk, hogy voltak évek, midőn a törvénynek a jőve-/ delmek elszámolására vonatkozó rendelete, szem előtt nem tartatott, vagy tán helyesebben szólva: szem elől tévesztetett. Nem kétlem, t. ház, hogy a t. kormány teljesen és mindenben egyetért a pénzügyi bizott­sággal, de mindazáltal czélszerűnek, sőt igen kívánatosnak tartanám, ha a t. kormány már csak azért is, hogy netaláni félreértéseknek, vagy félremagyarázásoknak eleje vétessék, véleményé­nek a discussió folyamában kifejezést adua; s ezért bátorkodom a t. kormányelnök urat föl­kérni, hogy, méltányolva az általam fölhozott indokot, nyilatkozni méltóztassék s nyilatkozva megerősítni azt, a mit a pénzügyi bizottság a jövedelmek elszámolására vonatkozólag consta­tálni jónak vélt s igy egyszersmind biztosítékot adni az iránt, hogy a házban ezen ügyet illető­leg, eltérő felfogás, mely számbavehető volna, nem létezik s nem is érvényesülhet. Egyébiránt, mint már említem, a törvény­javaslatot elfogadom. Tisza Kálmán ministereinök: T. ház! Én azt hiszem, hogy magában a dolog termé­szetében rejlik, hogy a jövedelem kiszámítása alapjául más jövedelmek, mint a melyek az utóbbi években vétettek, ezen provisorium alatt nem vehetők s épen azért, bár ennek nyilvání­tását némi részben legalább — annyira tiszta lévén a dolog, —• feleslegesnek tartom, de ha a t. képviselő urat, vagy bárkit is ez irányban megnyugtathatom, igenis teljes készséggel és határozottsággal nyilváníthatom, hogy ezen tör­vényjavaslat idejére, ha törvénynyé válik, a jöve­delmek megosztásánál, vagyis a 45% kiszámí­tásánál csakis azon jövedelmek fognak számí­tásba vétethetni, melyek az utóbbi években vétettek számításba. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, a vitát berekesztettnek jelentem ki. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Méltóz­tassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Meg­történik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a fórvény­javaslat czímét, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa az 1. %-t). Hegedűs Sándor előadó: Az 1. §. utolsó sorában „ez iránt" szavak, mint feleslegesek kihagyandók. Elnök: Méltóztatik az 1. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogad­tatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. %-t, mely változtatás nélkül elfogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részle­teiben is elfogadtatván, annak harmadszori fel-; olvasása a holnapi ülésben fog megtörténni. Következik a napirend szerint a Franezia­országgal 1879. január 20-án kötött kereskedelmi egyezmény hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ha a jelentést fel­olvasottnak méltóztatnak venni, (Felolvasottnak vesszük!) akkor a szó az előadót illeti. Barross Gábor előadó: T. ház! Azok után, mik a bizottság jelentésében ezen törvény­vényjavaslat indokolására felhozvák, egyszerűen kérem a t. házat, méltóztassék ezea törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elfogadjuk!) Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) A ház a tör­vényjavaslatot elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, az 1., 2., 3., 4. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A Francziaországgal 1879. évi január 20-án kötött kereskedelmi egyezmény hatályának meghosszabbításáról szóló törvény­javaslat végig tárgy altatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülésben fog megtörténni. Következik a Németországgal fennálló keres­kedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Baross Gábor előadó: T. ház! Nehogy bárki is azt mondhassa rólam, mint előadóról, hogy ezen tárgyat sem tartom eléggé fontosnak, kötelességemnek érzem már most röviden előadni az ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedéseket. Tény az, t. ház, hogy a Németországgal folytatott vám- és kereskedelmi alkudozások sikerre nem vezettek. Ezen eredménytelenség és az idő rövidsége miatt, mert tudni méltóztatnak, hogy a törvényhozás itt nem említhető indokok­nál fogva, üléseit szintén nem fogja folytatólag

Next

/
Thumbnails
Contents