Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-185
144 185. országos ölés decrember 9. 1879. tartani, azon kérdés merült fel: mily intézkedések kellenek, hogy Németország és a monarchia köztt a kereskedelmi és vámszerződés meg nem kötése esetén szabályképen létesüljenek? Ezen kérdés egy másikat von maga után, azt: hogy mily intézkedések legyenek azok, melyeket a törvényhozás legczélszerübben fog most megalkothatni? És itt, t. ház, e kérdésekre válaszolólag röviden meg kell jegyeznem, hogy ezen törvényjavaslat, melyet a tiszt, háznak van szerencséje bemutatni, egy felhatalmazást tartalmaz a kormány részére, részben az 1878: XXXVI. t. ez.-be foglalt vám- és kereskedelmi egyezmény meghosszabbítására, részben esetleg ezen egyezmény egyes intézkedéseinek fenntartására, ha és a mennyiben ezen meghosszabbítás nem sikerülne, részben végre teljesen a kormány felfogásához és a szükséghez képest teendő intézkedésre. A bizottság a maga részéről elfogadta ezen törvényjavaslatot azért, mert valójában ez idő szerint mást, mint felhatalmazást adni a kormánynak ezélszerűen nem lehet, a kormánv lévén hivatva ezen rövid időt is felhasználni arra, hogy ideiglenes intézkedéseivel a további kereskedelmi forgalmat lehetővé tegye. És ez az oka, a miért a bizottság a törvényjavaslatot jelen szövegezésében egyszerűen elfogadásra ajánlja a t. háznak. {Helyeslés jobb felöl.) B. Simonyi Lajos és gr. Apponyi Albert t. képviselőtársaim azonban egy különvéleményt nyújtottak be, melyre vonatkozólag kötelességemnek tartom szintén nyilatkozni. A külön vélemény tulajdonképen 3 pontban külömbözik a bizottság javaslatától, illetőleg részleteiben három pont képez különbséget, mert hiszen általánosságban e különvélemény is elismerte szükségét annak, hogy a kormánynak az ideiglenes intézkedés megtételére felhatalmazás adassék. Az egyik részletes különbség szerkezeti. Erre vonatkozólag csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a bizottság nem tartotta ezélszerünek a szerkezet megváltoztatását, mert az kölcsönös megállapodás eredményét képezvén, az idő rövidségénél fogva nem akarta a megoldás nehézségét módosítások tétele által növelni. A második különbség vonatkozik a felhatalmazás időtartamára. A bizottság törvényjavaslatában hat hónapra van ezen felhatalmazás időtartama megszabva; mig a különvélemény három hónapban véli ezt megadandónak, de hozzáteszi javaslatának harmadik pontjában, hogy a kormány köteles intézkedéseiről azonnal jelentést tenni a törvényhozásnak és ez a harmadik eltérés. T. ház! A bizottság a hat hónapi időtartamot azért ajánlotta, mert a különféle törvényhozási intézkedésekre szükséges idő hiányzik. Másfelől azért is, mert egy ilyen fontos ügyben, kellő időt óhajtott engedni a kormánynak arra, hogy megállapodásai Németországot illetőleg valahára létre jöjjenek; szükségesnek tartotta végül ezen hat hónapi időtartamot megszavazni azért, mert ez valósággal ez irányban a minimumot képezi. A különvéleményt benyújtó t. képviselő urak három havi időtartamot engednek és a 3. §-ban azon intézkedést hozzák javaslatba, mely szerint haladék nélkül megteendő az előterjesztés a törvényhozásnak. Ez a megállapodásra nézve némi ellenmondást tartalmaz: mert ha egyfelől a képviselő urak szükségesnek tartják a három hónapot megadni arra, hogy ezen három hónapi felhatalmazás alatt a kormány erre nézve az intézkedéseket megtegye; másfelől pedig azt javasolják, hogy azonnal a törvényhozás összejövetele után tegyen a kormány előterjesztést törvényjavaslat alakjában intézkedéseiről: ez a három hónapi felhatalmazás erejét teljesen meggyengíti, mert akkor határozottan ki kellett volna már az 1. §-ban mondani, hogy ezen felhatalmazás csak addig adatik meg a kormánynak, mig az országgyűlés összejön és alkalma lesz a kormánynak jelentést tenni a törvényhozásnak. De másfelől azt kell figyelembe venni, hogy tulajdonképen már most is igen nagy a bizonytalanság a kereskedői körökben arra nézve, hogy mi fog történni Ausztria-Magyarország és Németország között. Ezen bizonytalanság némi enyhítésére szolgál a kormánynak adandó hat hónapi felhatalmazás. Azt senki sem fogja tagadni, hogy ezen bizonytalanság magára a kereskeeelmi világra és hazánkra nézve ezélszerű nem lehet. Már pedig növelése a bizonytalanságnak az, ha a felhatalmazás tartamának keretén belül törvényhozási intézkedés czéloztatik oly irányban, hogy az által a kormány ideiglenes intézkedése is megváltoztathatik ; tehát addig, mig e törvényjavaslat alapján legalább hat hónapi intézkedés jön létre, a t. képviselő urak különvéleménye értelmében ezen három hónapon belül is provokáltatik ideiglenesség az által, hogy esetleg a kormány által megállapított rendelet hatályon kívül helyeztettetnék, megváltoztathatnák, vagy a helyett más rendelet adathatik ki. Ez tehát csak növelése volna a bizonytalanságnak. Kétségtelenül joga van minden képviselőnek ezen hat hónapi időtartam alatt is interpellatió, vagy indítvány alakjában az intézkedésekről számot kérni; ehhez joga van, de e között és a között, a mit a t. kéyviselő urak különvéleményeik szerint a törvényben kimondatni kivannak, lényeges a különbség: mert az egyszerű jelentéstétel mellett is van ugyan a bírálatnak helye, de más alakú bírálatnak, mint az, melyet a törvénybe felvett intézkedés megállapít. Ezek az okok, t, ház, melyek folytán én a
