Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

I 179. országom fiit'* dícaítsBibwr 1. 1SÍ9. ben, ugy mint máskor, most is az ennek folytán teendő költségek, a jövő évi költségvetés kere­tén belől kell hogy elszámoltassanak, tehát nem feltétlenül adatik meg a felhatalmazás ugyanannak elköltésére, a mi a múlt évben elköltetett, hanem azon kikötéssel, hogy azok a jövő évi, rendsze­resen megállapítandó költségvetés keretében el­számolhatók legyenek. Ezen irányban tehát a képviselő ur aggálya, azt hiszem, alappal nem bir. Magam is tudom és érzem t. ház azt, hogy rendszeres költségvetés létesítése az év folyamán minden irányban s minden tekintetben kívána­tos; s hogy ezt oly ritkán sikerült még elérni nem csak a mostani kormánynak, hanem az előbbinek is, abban talán lelhető fel bizonyos indok arra, hogy csakugyan igen sok a nehéz­ség nálunk, a mi szerkezetünk mellett, midőn a különféle költségek, a különféle forumok utján megszavazandók, hogy a rendszeres költségvetés minden évben befejeztessék. Ez irányban már itt a ház kebelében is hallottam eszméket meg­pendíteni, esetleg a közigazgatási évnek áthelye­zése körül. Én ma is csak azt mondhatom, hogy magam is azt hiszem, hogy mihelyt ez, az álta­lam akkur felemlített viszonyok rendbejövetele következtében, lehető lesz, szükséges lesz ezt megtenni. Mert méltóztassanak megengedni, a költségvetés rendes időben elkészülésének még az az akadálya is van s ebben bizonyosan iga­Kát fognak nekem a t. képviselő urak adni, hogy a mi hazai viszonyaink, egyes képviselőtársaink, de majdnem mindnyájunk viszonyai miatt, szeptem­berben és októberben a háznak rendszeresen együtt lenni, majdnem lehetetlen, mert utoljára is mindenkinek megvannak a saját magáu teendői is. De ezt csak igy megemlítve, ismétlem, azon két képviselő urnák, kik e kérdésben nyilatkoz­tak, b. Simonyi Lajos és Simonyi Ernő képviselő urak felszólalása ellen, miután ők ugyanazon alapon tagadják meg a felhatalmazást, melyből ez az ellenzék részéről meg szokott tagadtatni, t. i. a bizalmatlanság alapján, kifogást nem tehe­tek, de igen természetesen a magam részéről kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés johbfelöl.) Csanády Sándor: T. ház! Szavaim félre­érthetése tekintetéből szót kérek. {Nagy derült­ség.) A midőn én a ministerelnök ur magánéletére vonatkozólag nyilatkoztam, én ez alatt azon politikai működését értettem, melyet nem mint minister, hanem mint képviselő tanúsított. Elnök: Szólásra senki sem levén fel­jegyezve, felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház, az 1880-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatot az állandó pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A több­ség elfogadja. Következik a részletes tár­gyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa az 1. %-t). Hegedűs Sándor előadó: A pénzügyi bizottságnak a törvényjavaslat 1. §-ára nézve azon észrevétele van, hogy az első szakasz 3. sorában: „az 1880-ik év első évnegyede" helyett ez lenne teendő: „az 1880-ik év első negyede." (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, az első sza­kasz a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatik el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. és 3. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 4. %-i). lírányi Inire: T. ház! Igaz ugyan, hogy a törvényjavaslat „az 1880-ik év első negyedé­ben viselendő közterhekről s fedezendő állam­kiadásokról" szól és az első §-ban ki is monda­tik, hogy „az 1880-ik év első negyede alatt érvényben tarthassa" a fennálló adókra s állam­jövedelmekre való összes törvényeket; azonban itt e szakaszban az van mondva, hogy „Jelen törvény hatálya az 1880-ik évi államköltség­vetésről szóló törvény kihirdetése napján meg­szűnik." Én ezt nem tartom eléggé tisztának s határozottnak, mert ha az 1880-iki költségvetési törvény a jövő év első negyedében meg nem szavaztatik, akkor e §. engedélyt ad arra, hog^y a törvény továbbra is hatályban maradjon. Én tehát sokkal helyesebbnek tartom, ha határozot­tan kimondatik, hogy a törvény hatálya az 1880-ik év márczius 31-ig tart mindenesetre, hogy ha pedig az 1880dki költségvetés elébb is megszavaztatnék, akkor ennek hatálya megszű­nik. Indítványom, melyet a háznak elfogadásra ajánlok, a következő (olvassa): „A negyedik §. ezen szava után „hatálya" tétessék: „az 1880-ik év márczius 31-én mindenesetre, vagy előbb is te és ezután következik többi része, az 1880. évi államköltségvetésről szóló törvény kihirdetése napján megszűnik." Baross Gábor jegyző (olvassa a mődosít­ványt): Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A mint az előttem szólott t. képviselő urak elmondották s én is sajnosán tudom, ez nem az első eset, hogy ily törvényjavaslat nyújtatott be, tehát meg van a gyakorlat arra, hogy minő kifejezések szoktak az ily törvényjavaslatokban használtatni. A negyedik szakasz, melyet az előttem szólott képviselő ur megtámadott, minden eddigi indemnity-törvényjavaslatban szóról szóra

Next

/
Thumbnails
Contents