Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-185
142 185. országos ülés deezember 9.1879. a törvényben megállapított testület közvetlen felügyeletet gyakorol. E czélra pedig — miután a felügyelet nem nélkülözhető — éppen a közigazgatási bizottságot kell legalkalmasabbnak tartanom. Ennélfogva a közgazdasági bizottság nézetem szerint helyesen cselekedett, midőn e pont intézkedését fenntartotta. Kérem a t. házat, méltóztassék e pontot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A második szakasz második bekezdése ellen adattak be csak módosítások, a szakasz többi részére észrevétel nem tétetett. A második bekezdésre nézve három módosítás adatott be. Az első abból áll, hogy az „érdekében" szó ezzel cseréltessék fel: „végett" A második abból áll, hogy a „közigazgatási bizottság" szavak kihagyassanak. Ettől elállott az illető képviselő ur. Fennáll azonban a harmadik módosítvány, t. i. a Gulner képviselő uré, mely szerint a második bekezdés egészen ki volna hagyandó. A házszabályok értelmében, először a bizottság szövegét kell kitűznöm szavazásra s úgy hiszem, hogy a t. ház beleegyezik, hogy azon esetre, ha a második szakasz a bizottság szövege szerint elfogadtatnék, mégis ezen szó helyett: „érdekében", tétessék „végett." (Helyeslés!) Ha a bizottság szövege nem fogadtatnék el, következnék azon kérdés, elfogadja-e a tisztelt ház Gulner képviselő ur módosítványát. Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a második szakaszt a bizottság szövege szerint annak kivételével, hogy az „érdekében" szó „végett"-tel cseréltessék fel, elfogadni? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, tehát a második szakasz a bizottság szövege szerint annak kivételével, hogy az „érdekében" szó „végett" szóval cseréltessék fel, elfogadtatott és e szerint Gulner képviselő ur módosítása elesett. Antal Gyula jegyző (olvassa a 3-ik §-t). Elnök: Elfogadtatik. E szerint e törvényjavaslat végig tárgaltatván, harmadszori felolvasása holnap fog megtörténni. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat a Horvát-Szlavonországokkal kötött pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az a pénzügyi egyezség, melyet Magyarország Horvát-Szlavonországokkal kötött, mint méltóztatnak tudni, az 1877-iki év végével lejárt, azonban már akkor beállott annak szüksége, hogy — a két ország köztt az egyezség e tekintetben még csak kezdeményezve sem lévén, — meghosszabbíttassák. Két izben történt meghoszszabbítás. Először az 1877: I. t. ez. meghosszabbította ez egyezséget 1878-ra és másodszor az 1878: XXX. t. ez. meghosszabbította ezt 1879-re. Időközbei± kiküldetett a horvát regnicolaris bizottság, de ez, mint tudjuk, az egyezséget Horvátországgal nem létesíthette oly időben, hogy az törvényerőre emeltethessék és hogy ne legyen szükség egy további provisoriumra. Minthogy azonban ennek szüksége beállott, a pénzügyi bizottság ugyanazon szempontokból, a melyek a kormányt e törvényjavaslat beadására indították, t. i. hogy addig, mig Horvát-Szlavonországokkal a pénzügyi egyezség létrejő, de legfölebb egy évi időtartamra a jelenlegi statusquo meghosszabbittassék, ajánlja a t. háznak az erre vonatkozó törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés jobbfelol.) B. Bánhidy Béla: Engedje meg a t. ház, hogy „az 1873. évi XXXIV. t. ez. 3. §-ban megállapított határidőnek, valamint a HorvátSzlavonországok beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbításáról szóló 1878. évi XXX. t. czikk hatályának kiterjesztéséről" szóló törvényjavaslatra adandó szavazatomat néhány szóval indokoljam. Tény, hogy a pénzügyi egyezmény létesítése végett kiküldött országos bizottságok, tárgyalásaikat ez évben be nem fejezhették s igy kénytelenek valának azokat elhalasztani. A törvényekben köztudomás szerint nincs gonkodva arról, hogy mi történjék azon esetben, ha a fennálló egyezmény lejártáig az új egyezmény létre nem jöhet. Azt hiszem azonban, hogy ugy az előállott helyzet kényszerűségéből, mint a dolog természetéből folyik, hogy ezen esetben alig történhetnék más intézkedés, mint az: a mely a szőnyegen fekvő törvényjavaslatban foglaltatik; a mely a Magyar- és Horvátországok közötti viszonyt pénzügyi tekintetben szabályozza ideiglenesen egy évre, illetőleg egy éven belől, az egyezmény létrejöttéig. Ezért részemről, ámbár elismerem az efféle provizóriumok hátrányos voltát s azon óhajt kell nyilvánítanom, hogy a végleges pénzügyi egyezmény, természetesen egészséges és igazságos alapokon, a kölcsönös érdekek és jogosult igények lehető méltánylásával, mielőbb létrehozható legyen, a t. kormány által előterjesztett törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Megragadom egyszersmind az alkalmat, hogy a pénzügyi bizottság jelentésére vonatkozólag egy szerény észrevételt koczkáztassak s ezzel kapcsolatban a t. kormányhoz egy felhívást intézzek. A pénzügyi bizottság jelentésében ezen figyelemreméltó passus foglaltatik: „csak mégazt kívánja a bizottság constatálni, hogy az igy
