Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

185. országos ülés deezember 9. 1879. 135 hogy szárnyassá kifejlődve saját központokat képez, a harmadik s ez a legveszélyesebb, hogy a kereskedés utján világszerte széthordják, elannyira, hogy, mint most a lapokban olvassuk, már Ausztráliában is fellépett. Ismétlem tehát, hooy a conventiónak ezen pontozataira nézve nao-y súlyt nem fektetek, azokat később majd paralyzálni lehet, a mint hogy paralyzálni is fogják mindenesetre a különböző államokban tartandó tanácskozmányok, melyeknek nálunk is létre kell jönniök, mert nálunk nagy mérveket öltött e baj éppen oly elterjesztés következtében, milyet említek, t. i. a kereskedés által. Itt arra van fektetve a fősúly, hogy kölcsönösség jöjjön létre az illető államok köztt, hogy a teendő tapasztalatok egymással kicseréltetvén, a követett eljárást is tudassák egymással. Ennélfogva én a conventio elfogadását ajánlom a t. háznak. (Helyeslés.) Baross Gábor előadó: A tárgyalás végett kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a bizottság azon törvényjavaslatból, melyet a kormány előterjesztett, kettőt csinált; egyikben magát a kouventiót foglalta, a másik a kormány részéről teendő ideiglenes intézkedésekről szól. Az előbbi most van tárgyalás alatt; ez utóbbi később kerül szőnyegre. Tisztelettel kérem a t. házat, hogy az első törvényjavaslatot, t. i. a nemzetközi egyezményről szólót elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház elfogadni a phylloxera vastratrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről és az ebből folyó intézkedésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és czikkelyeit) melyek észrevétel nélkül elfogad atnak). Elnök: E törvényjavaslat e szerint részleteiben is elfogadtatván, harmadszOT^feJoJvasása a holnapi üléa-^rapireffdjHe^tnzetik ki. Következik a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött és az 1879. évi . . . t. ez. által beczikkelyezett nemzetközi egyezményből folyó ideiglenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása. Baross Gábor előadó: T. ház! A most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat, t. i. a philloxera vastatrix ellen követendő rendszabályok ügyében kötött és az 1879. évi .... t. ez. által beczikkelyezett nemzetközi egyezményből folyó ideiglenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat második részét képezi annak, mit a t. ház az imént elfogadni méltóztatott. Tartalma a törvényjavaslatnak lényegében az, hogy egyfelől a kormány felhatalmaztatik bizonyos ideiglenes intézkedések megtételére a rovar becsempészése és terjedése ellen, másfelől sanctiót tartalmaz azon intézkedésekre, melyek úgy ezen kormány rendeletein, mint a nemzetközi egyezményen alapulnak. Az első tekintetben a felhatalmazás megadása szükségesnek tartatott azért, mert úgy a szakférfiak, mint a kormányok nyilatkozatai szerint végmegállapodások arra nézve, miként történjék az eljárás a rovar pusztítására, még nincsenek s ezek a tapasztalatra lesznek alapítva. Időt kell tehát engedni a helyszínén való tapasztalatok gyűjtésére, másfelől tanulmányozására mindazon óvintézkedéseknek, melyek más államokban e téren foganatba vétetnek. Ez időt 2 évre korlátolja a törvényjavaslat s ez idő alatt, vagy után, köteles lesz a kormány részletes javaslatot terjeszteni elő. A mi a második részt, a sanctiót illeti, az egyforma és megfelel azon intézkedéseknek, melyek az áthágásokat illetik. Kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Ha nincs észrevétel, a t. ház a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a czímet, mely észrevétel nélkül elfog adtatik. Olvassa az 1. %-t). Hermann Otto: T. ház! Az eljárás, mely hazánkban a phylloxera felmerülte óta a kormány, részéről a baj megakadályozására követtetett, az volt, hogy eleinte gyakorlatlan, a bajt nem ismerő szakférfiak által történtek a vizsgálatok és azután az enquéte rendszerre tértek át, a mely szintén tájékozatlan, másnemű foglalkozásra utalt férfiak tanácskozásából és véleménynyilvánításából állott. Itt. t. ház, egy ily bajnál, a mely Magyarország egyik nemzetgazdaságilag fontos ágát végpusztulással fenyegeti, a melynél a szakférfiak a szigorú inductió útjára vannak utasítva, a melynél nem az esetlegesség, hanem a bajjal való folytonos, komoly, beható foglalkozás a fő feladat, az alkalmi enquéte-ozás és jelentéstétel szerintem nem elégséges. És ha nem csak ebből a szempontból vesszük a dolgot, hanem abból is, hogy miként járnak el külföldön, azt fogjuk találni, hogy mindenütt a legelső dolog, a miről gondoskodtak, az volt, hogy egy állandó phylloxera bizottságot alakítottak, a melynek megadták a módot és eszközöket, hogy magát a baj iránt tájékozhassa és a szerzett tapasztalatok iránt oly javaslatokat tehessen, a melyeknek végrehajtása a közigazgatási közegekre, vagy a kormányra legyen bizható. Én