Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

Jgg 185. orseágos ülés deezember 3. 1879. t. ház, a ki foglalkoztam ezzel a bajjal, mióta Magyaroszágon felmerült, mindjárt az első tanácskozások alkalmával, a franczia eljárás módjára, azt indítványoztam, hogy egy phylloxera bizottság alakittassék. Fájdalom, leszavaztatíam és constatálom, hogy ezáltal a tapasztalatokra nézve négy teljes év veszet el. Ez akkor történt, midőn velem szemben a többi szakférfiak, kiváltképeu pedig a kormány részéről igénybe vett közegek azt állitották, hogy csak Pancsova van inficiálva, holott tudva lévő dolog volt, hogy, midőn Franeziaország nagy része inficiálva volt, midőn ottan 80 millió hektoliterről 40 millióra apadt a szőllőtermelés és midőn Klosterneuburg teljesen el volt lepve e rovarral, még akkor Magyarország felé a legélénkebben folyt a szőllőtőkékkel való kereskedés; és igy már ekkor, már fel kellett tenni, hogy ez a baj Magyarország igen számos pontján el van terjedve és csak nincsen bejelentve. Most bizonyára a háznak minden tagja tudja, hogy az utolsó időben számos pontról jelentették a phylloxera előfordulását s hogy a közönségben ennélfogva nagy a felháborodás, nyugtalanság. Itt tehát az alkalmi enquetezés, melynek pontozatait a ministeri bureaukraticus körök állítják össze, többé nem elégséges. Azt tartom, hogy megérkezett a pillanat, a melyben e bajjal szemköztt határozott állást kell foglalnunk, meg kell alkotnunk egy szakemberekből álló vegyes bizottságot, melynek permanensnek kell lenui és folytonosan foglalkozni e bajjal. Ennek alapján a következő módosítványt vau szerencsém a t. háznak becses figyelmébe és elfogadásába ajánlani : „A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 1. §. első és utolsó bekezdése közé tétessék a következő szöveg: „Ezen intézkedéseket a kormány csak egy természetvizsgálókból és szőllő-mívelőkből alakítandó állandó bizottság meghallgatása után teheti meg." Ajánlom módosításomat a t. ház figyelmébe. Antal Gyula jegyző (olvassa a médosítványt). Szalay Imre: T. ház! Őszintén megvallom, nem találom helyesnek azt, hogy azon t. minister ur, kit ezen törvényjavaslat leginkább illet, nincs jelen a házban. Pedig mondhatom, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása nagyon megérdemelné, hogy a t. szakminister úr abban részt vegyen. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, az előttem szólott t. barátom, Hermann Ottó kifejezte azt a nézetet, melyet én pártolok. Az általa felhozott indokok még megczáfolva nem lettek, mert hiszen azt látjuk ma is, hogy mint ez a túloldal szokása, mi mindig beszélünk és ők sohasem czáfolnak semmit, onnét nem szólal fel senki. (Felkiáltás: Hát ha elfogadják!) Ha elfogadják, annak igen fognék örülni. Méltóztassék meggondolni, egy oly veszélyes ellenséggel áll szemben a szőüőgazda, a mely nemcsak a szőllőszetet és ennek következtében a borászatot végveszélylyel fenyegeti, hanem számosakat más keresetforrásoktól is megfosztja s ez által nemzetgazdászatilag is igen káros. Sok mondatott az utóbbi időben a phylloxeráról, de semmivel sem ment előbbre a tudomány, mint 1875-ben; mert minden néven nevezendő kísérletek közül, melyek e végből tétettek, egyik sem sikerült, pedig roppant pénzáldozatokat hoztak a baj orvoslása czéljából úgy Franeziaországban, mint máshol is, de egyiknek sem volt eredménye és pedig leginkáb azért nem lehetett, mert a szóbanlevő állatok természetrajzáról, fizíologikus működéséről semminemű oly beható ismeret nincs és általában még az sincs elhatározva, hogy ezen állat nem ok-e, vagy pedig okozat. A montpellieri congressusra kiküldött egyik megbízott, a következőket jelenti ezen ügyben : „Zunächst warf sich die Frage auf, ob das Insekt eigeschleppt sei, oder schon lange am europäischen Weinstock existirt habé, ohne bemerkt worden zu sein. Sie ist bis heute noch nicht entschieden. Nichts hhidert aber die andere Annahme, dass das Insekt von jeher den Weinstock begleitet habé, und nur unter begünstigenden Witterungs-Verhältnissen zu einer gefahrdrohenden Verbreituug gelangt sei." Régi gazdák azt beszélik, hogy volt egy idő, körülbelői 60 évvel ezelőtt, midőn a phylloxeráról mit sem tudtak, pedig már akkor KlosterNeuburg összes szőlői el voltak lepve és a szőlők elpusztultak, de később ismét virágzásnak indultak. Az én nézetem tehát az, hogyha azon feltétel, mely a phylloxera életét elősegíti, megvan a növényzetben és azon növényzet némi kóros befolyás alatt áll, akkor a phylloxera kiirthatatlan. Már pedig, mi nálunk a legegyszerűbb szőllőművelés föltételei sem teljesíttettek s ha lehet szőlőművelésről szó, ez körülbelül csak 16—20 év óta áll fenn. A régi időben a szőlőt még trágyázni sem volt szokás s igy volt ez századokon át, úgy, hogy a szőlő földjének semmi tápanyag vissza nem adatott. Ez okozta a szőlőknek azon állapotát, hogy ezen baj, mely végveszélylyel fenyegeti az egész ország szőló'szetét, oly mérveket ölthetett. Már most arról gondoskodni, hogy mi okozhatta ezen rovar elterjedését, egy kissé későn van. Magyarország, ma már az ország északi részétől a déli és keleti részétől a nyugoti részéig, mint egy körbe van szorítva a phylloxera által. S ezen állatot kiirtani nem lehet, mert először irtás által ki nem pusztítható és másodszor, mert ezen állatot, ha a szőllővesszőkereskedés egészen beszüntettetnék is — elhord-