Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-184

184. országos Ülés deczember 6. 1S<9. 129 tói. Nincs ott semmi épület, nincs egyetlenegy fa sem és nincs körülárkolva. Láttam az alföldön és a Bánságban is nagyon silány és rósz állapotban levő birtokokat; de mondhatom, oly elhagyott, oly desolált birtokot a főváros közelében sehol sem láttam. Ezen birtok áll: 500 hold szántóföldből, rét 68, homokos legelő 1023, mocsáros lap 168, futó homok 55, Dunakiöntésbeu 30 és belsőségben 9 hold; összesen 1853 hold. De midőn azt mondtam, hogy ezen birtok igen desolált és elhagyott, méltóztatnak talán hinni, hogy csak saját impressióm után Ítélek. Midőn azonban megkezdtem a tárgyalásokat Szeniczey úrral a birtok bérbeadása iránt, kiküldtem egy ministeri biztost, hogy vizsgálja meg a birtokot és tegyen az iránt jelentést. Ha méltóztatik a t. ház megengedni, leszek bátor ezen jelentésből néhány sort felolvasni. (Halljuk!) (Olvassa) : „A birtok talajának nagyobb része homokos, helyenkint futó homok, kisebb része agyagvegyületű homok kavicsos altalajjal. A szántóföldek, melyek leginkább rozs és burgonya, kevésbbé tengeri, árpa és zabtermelésre alkalmasak, igen kizsarolt állapotban vannak, mit leginkább a vetések silány llapota s a múlt (1877-iki) évből való gabona minősége tanúsít. A rétek legnagyobb része, nedves években egész esztendőn át viz alatt áll, lapályos fekvésénél fogva rósz minőségű. A legelő silány s csakis tavaszszal használható." Ezen birtok kilencz esztendőre ki volt adva a taksonyi lakosoknak, kik a regáléval együtt 8000 irtot fizettek. De az akkori czeglédi főtiszt becsületére ki kell jelentenem, hogy ő már akkor oda nyilatkozott, hogy ezen birtokot a taksonyi lakosoknak nem kell kiadni, mert ha kilencz esztendeig minden trágya nélkül kezelik, a nélkül, hogy lakházak felállíttatnának és marhaállomány tartatnék, akkor tökéletesen tönkre fogják tenni a birtokot és az, csaknem egészen hasznavehetetlenné válik. De ismervén nálunk azon állapotot, hogy ha ily birtok a lakosok és a földmívelők kezéből kivétetik és más vállalkozókra bizatik, amazok sok port szoktak felverni és találkoznak Jprocatarok, kik a szegény népnek sorsát szívökre veszik és a ministert uton-utfélen rágalmazzák és insultálják ; ismervén ezt, mielőtt a tárgyalásokat Szeniczey úrral megkezdtem volna, megkérdeztem a taksonyi lakosokat, vájjon hajlandók-e a birtokot az előbbi feltételek mellett megtartani? Ezek oda nyilatkoztak, hogy a regáléval együtt semmi esetre sem fognak többet fizetni 5000 írtnál s az ő szempontjukból tekintve a dolgot, igazuk volt. Meg vagyok győződve, hogy ha még öt, vagy kilencz esztendeig birták volna a földet KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. IX. KÖTET. és ha aztán ismét becslésre került volna a dolog, azt mondták volna, mint ez sok esetben történik, hogy a fold nem ér semmit, ki van zsarolva, kiveszszük legelőnek 50 krajezárért és fizettek volna 1000 frtot. Midőn Szeniczey ur ajánlatot tett, megkezdettek a tárgyalások, melyek hoszszabb ideig tartottak és a következő szerződéssel végződtek. Szeniczey Ödön képviselő ur nejével együtt 1878. július 18-án haszonbérbe veszi a földet. Az első években fizet 4000 frtot, később 4500 frtot, az utolsó öt esztendőben 5000 frtot. Lekötelezte magát, hogy körül fogja árkoltatni, be fogja ültetni, kertet és hat holdnyi szőlőt alapít. Továbbá június 20-án árverés tartatván a regálékra nézve, azt is kibérelte, mint legtöbbet igérő 2340 írtért. S minthogy a holt Duna medrében levő nádért és vesszőkért még 80 frtot fizet, a haszonbér összesen 6390 frtot tesz. Azonkívül kötelezte magát arra is, hogy ha az előbb említett épületek árverés, vagy más utón el fognak adatni és senki sem lesz hajlandó a becsárt megadni, ő a becsárban átveszi. Tehát 1869-ben kiadatott a föld a regáléval együtt 8000 írtért, mikor a föld értéke és haszonbére évről-évre növekedett, mikor a regale sokkal többet hozott, mint most és az addigi bérlők 1878-ban csak 5000 frtnyi ajánlatot tettek. Tekintve, hogy a jelenlegi haszonbérlő 6390 frtot fizet és azonkivül az épületeket is, melyekkel nem tudom, mit fog csinálni, átvette, azt mondom, hogy ezen szerződés fiscalitás szempontjából igen jó. Ezek a terhek, a melyeket Szeniczey képviselő ur magára vállalt. Most beszélek a kedvezményekről is. (Halljuk!) Miután Szeniczey képviselő ur lekötelezte magát, hogy „okszerűleg s házilag fogok gazdálkodni", természetesen a pusztát épületek nélkül hagynia nem lehetett, mert azon épületek, melyek a városban vannak, gazdasági czélokra absolut nem használhatók, tehát äz alapítványokat kezelő rész lekötelezte magát arra, hogy építtet neki egy lakházat, egy cselédházat, egy csőszlakot, egy ököristállót, egy tehénistállót, egy juhaklot, egy hambárt és egy fészert. (Mozgás baljelöl.) Ezen épületek 45 ezer frtra voltak praeliminálva. Az épületeknek legnagyobb része már áll s csak 22 ezer frtba került, miután azon 22,800 frt, melyet ő fizet a faluban levő épületekért, a melyeket hasznosítni nem lehet, szintén azon czélra fordittatik. Ha akarjuk, hogy egy jószág jól kezeltessék, azt épületek nélkül hagyni nem lehet. Kendkivül rósz gazdálkodás volt az, hogy az állami és alapítványi jószágok minden épület nélkül hagyattak; mert ily módon csak rablógazdaságot lehet folytatni, a mint az sok helyen történt is az alapítvány, vagy az állam legnagyobb kárára. Most jövök egy ponthoz, melyet ajánlok a 17