Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-184

128 184. országos ülés deczember C. 1S7Í). meny hatályának meghosszabbításáról és másodszor a törvényjavaslatot, a Németországgal 1878. deczember 16-án kötött kereskedelmi szerződésnek meghosszabbításáról, esetleg az illető kereskedelmi viszonyok ideiglenes biztosításáról. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen beterjesztett jelentések és törvényjavaslatok kinyomatását és a ház tagjai között leendő szétosztását elrendelni és egyszersmind megengedni, hogy ezen törvényjavaslatok minél előbb és pedig közvetlenül a házban tárgyaltassanak. Elnök: Ezen jelentések ki fognak nyomatni, szétosztatni és minek utána az év vége közeledik és igy az ügy halasztást nem szenvedhet, az elnökség intézkedni fog, hogy a jelentések azonnal kinyomatván, a t. ház tagjai azokat még holnap megkapják. A t. ház beleegyezésével pedig, tárgyalásukat talán a keddi ülés napirendjére tűzhetem ki. lEeyeslés) Most következnének, t. ház, az interpellatiók. Miután azonban több képviselő ur van interpellatiók megtételére feljegyezve s nem tudhatni, vájjon némely interpellatió nem fog-e sok időt igénybe venni és ennélfogva meglehet, hogy a hátralevő idő nem is lesz elég ezen interpellatiók megtételére, azonkívül pedig Trefort miaister ur kivan egy hozzá intézett interpellatióra felelni, a ki már ismételten sürgcttetett a válasz megadására, talán megengedi a t. ház, hogy most a minister ur válaszolhasson. [Általános helyeslés.) Trefort Ágoston közoktatásügyi minister: T. képviselőház! Hozzám két interpellatió intéztetett. (Halljuk !) Annak elsejénél elhagyván a bevezetést, melyre csak akkor fognék visszatérni, ha ez okvetlenül szükséges lenne, felolvasom magát az interpellatiót, mely igy szól: 1-ör. Hajlandó-e a minister ur a taksonyi haszonbérletről, Szeniczei Ödön képviselő úrral kötött szerződést nekem magán utón átolvashatás végett átadni? vagy 2-or. Ha ezt nem tenné hajlandó-e akár az eredeti szerződést, akár annak hiteles másolatát a t. képviselőház asztalára megöl vasas végett letenni?" Ezen két kérdésre válaszom nagyon egyszerű. (Halljuk!) Nem vagyok hajlandó ezt tenni és pedig nem ok nélkül. Szerencsém lesz ezt indokolni. (Halljuk!) Először nem tehetem le a ház asztalára ezen szerződést, mert a ház asztalára nem tétetnek le szerződések tisztán elolvasás végett, hanem tárgyalás végett. Már pedig egyelőre a t. ház nem kivánja, nem rendeli, nem határozta el azt, hogy én ezen szerződést benyújtsam tárgyalás végett. De nem vagyok hajlandó ezen szerződést a képviselő úrral sem közleni. (Derültség a baloldalon .) Ne méltóztassék azt hinni, hogy valami személyes tekinteteknél fogva nem vagyok erre hajlandó. Hisz az ilyen szerződésekben nincs valami titokszerű, mert az ilyen szerződést a minister nem magán szobájában köti négyszem köztt, hanem a szokásos formalitások mellett, a kormány orgánumainak hozzájárulásával; tehát az ilyen szerződések absolute nem tartalmaznak titkot, mert hisz az ily szerződést — nem akarok nagy számot mondani — ha nem 100

y de bizonyosan 50—60 ember olvasta. De azért nem közölhetem ezen szerződéseket a képviselő úrral, mert tudom — van annyi emberismeretem 60 éves koromban, (Halljuk!) — hogy nem azért kivánja a képviselő ur ezen szerződéseket olvasni, hogy objeetiv nézetet képezzen magának, hanem azért kivánja olvasni, hogy ez alapon újabb interpellatiót intézzen hozzám. (Mozgás balfelöl.) Azt hiszem tehát, figyelmet tanúsítok az interpelláló képviselő ur és a t. ház iránt, ha anticipálom ezen interpellatiót és most mindjárt válaszolok rá. (Halljuk!) Szerencsém lesz előadni, hogy miből áll ezen bérlet, hogy mily föltételek alatt volt kiadva azelőtt s mily föltételek alatt adatott ki most; végül pedig elő fogom adni az indokokat, melyek ezen ügy elintézésénél engem vezéreltek. (Halljuk! balfelb'l) Ezen bértárgy két részből áll. Az első intravillanum négy épületből, t. i. egy igen nagy magtár, egy tiszti lak, egy azelőtt serfőzdének használt épület lakóházzal és végül egy mészárszék, mely szintén csak azelőtt volt használatban s egy ehhez tartozó kisebbszerű lakház. Méltóztatnak csodálkozni, hogy miért vaunak ott azon épületek, mert hiszen ma nem használhatók, habár felállításuk hajdan nagy költségbe kerülhetett is; talán nem csalódom, ha fölteszem, hogy 80—100 ezer frtba kerültek. Ezen épületekre hajdan szükség volt, t. i. midőn a czeglédí kerületben lévő alapítványi jószágokból a dézsmagabna oda vitetett, ott eladatott, vagy onnan Pestre szállíttatott. Akkor természetesen szükség volt a granariumra és a tiszti lakra. Most azonban nem lehet azoknak absolute semmi hasznát sem venni. Megvallom, ez nagyon szomorú kép, mert az épületek nemsoká romokká lesznek, minthogy fenntartásuk nagyon költséges volna,, hasznukat pedig — ismétlem — nem lehet venni. A fedeleket nemsokára nemcsak igazítani, hanem különösen a granariumra új födelet kellene tenni s az épületek restauratiója, a jószág 4 — 5 évi egész jövedelmet absorbeálná. Ezen épületek többször és a legutóbbi időben 22,800 írtra becsültettek. Megjegyzem, hogy nemcsak az actákból beszélek, hanem magam is láttam mindezt. A bértárgy másik részét képezi azon pusztarész, mely fél vagy 3

/

4 órányira fekszik Taksony-