Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-183
108 1S3. országos ülés deezemtoer 5.1878. a honvédség mozgósittatik, daczára annak, hogy mindaddig, mig a honvédség mozgósittatik, annak költségei egészen a magyar kincstárt terhelik, de a mozgósítás első pillanatától kezdve, annak költségei már a közösügyi költségek számlájára esnek, ágy, hogy minden egyes fegyver, vagy egyéb felszerelési tárgy, azon pillanattól kezdve, midőn a hadsereg és vele együtt a honvédség actióra rendeltetik, a közös kincstár, a hadügyminister számlájára esik és ez által a magyar kincstárnak, a magyar honvédelmi miuisteriumnak megtéríttetik. Ha áll ez, például a honvédnek nadrágjára nézve, a mely egy mozgósítás következtében elkopván, 70% erejéig az osztrákok által megtéríttetik, ha ez nem sérti a magyar állam méltóságát, akkor csakugyan nem látom át, hogy miért sértené a magyar állam méltóságát, viszont követelni, hogy a háborúban, a monarchia közös védelmében elesettek özvegyeinek és árváinak, valamint a monarchia érdekében mozgósítottak családjainak segélyezését szintén a közös költségek arányában fedezzük és fizessük. {Helyeslés balfelül.) De t. ház, hiszen az eddigi eljárás szerint is, a rokkantaknak ellátása a quóta arányában történik; és e tekintetben a ministerelnök ur tévedésben van, mert ezen törvényjavaslatban nem rokkantak ellátásáról van szó, hanem csak a rokkantak ellátásának pótlásáról. A rokkantak ellátása benne van a közös hadügyi budgetben, a mely 31°/° és 69°/° arányában fedeztetik. Ha helyes és az állami méltóságot nem sérti az, hogy a rokkantak ellátása ezen arány szerint fedeztessék, minő ok, minő alap foroghat fenn arra nézve, hogy az ezen ellátáshoz adandó pótlék, — mert ezen törvényjavaslatban csak erről van szó, •— hogy ezen pótlék már 427° súlyával essék ránk. {Helyeslés balfelöl.) Azt hiszem, t. ház, szükségtelen tovább fejtegetnem azt, hogy ezen terheknek az ujonczjutalék arányában való megosztása, egyáltalában nem felel meg azon viszonynak, melyet a monarchia két állama között, a közös védelemből folyó költségekre nézve, már a törvények változhatlanul megállapítottak. De bátor vagyok kiemelni a törvényjavaslatnak még egy másik, hiányát. {Halljuk!) Csak sejtem azt, hogy a rokkantak és esetleg a mozgasítottak családjainak ellátása, az ujonczjutalék arányában., illetőleg az illetőség arányában fogna fedeztetni. De ez is a törvényjavaslatban határozottan kimondva nincs. És én bátor vagyok felvetni azon kérdést, hogy föltéve pl. azon esetet, a mi egyáltalában nincs kizárva, hogy a monarchia egyik államában levő rokkantak, vagy mozgósítottak igénybe fogják venni azon egész alapot, a mely e czélra rendszeresittetik, hogy akkor a hiány honnan fog fedeztetni és vájjon a monarchia másik állama köteles lesz-e hozzájárulni a magyarországi rokkantak, vagy a Magyarországon mozgósítottak családjainak ellátásához? Mert egyáltalában nem képzelhetlen eset az, hogy akár Magyarországon, akár Ausztriában a rokkantak és mozgósítottak sokkal nagyobb %-ot fognak kitenni, mint a mennyi a 42%-nak megfelel. Hiszen emlékezhetünk, hogy pl. a boszniai occupatió alkalmával, a mozgósítottak legnagyobb része Magyarországra esett. Hasonló esetben tehát, ezek ellátása honnan fog fedeztetni? a magyarországi alapból? És ha kimerül a magyarországi alap, Ausztria hozzá fog-e járulni ezen deficit fedezéséhez? A monarchia közös védelmének kötelezettségével megegyeztethető-e az, hogy az egyik alap teljesen igénybe vétessék, a másik alap pedig teljesen intact maradjon? Mert ilyen eshetőség is képzelhető. Ez egy oly hiánya a törvényjavaslatnak, a mely számos complicatióra vezet. Nem akarok, t. ház, bővebben kiterjeszkedni magára az adó mértékére. {Halljuk!) Csak megérintem azt, hogy itt is egy lényeges különbség van az itteni törvényjavaslat és az osztrák törvényjavaslat köztt, a mely teljességgel nem válik a t. kormány által beterjesztett törvényjavaslat előnyére. A mig ugyanis, ez a törvényjavaslat megállapítja az adóösszeget 3 írttól 100 frtig, az osztrák javaslat szerint, ugyanaz csak í írttól 80 frtig állapittatik meg. A minimum tehát Ausztriában 1 frt, nálunk 3 frt. A miből ismét kitűnik, hogy ezen törvényjavaslat sokkal jobban fogja sújtani a magyarországi polgárokat, mint a miként sújtatnak Ausztriában. Csak megérintem még a törvényjavaslat azon másik hiányát, hogy az alsó osztályra eső összeg, t. i. a 3 frt, nézetem szerint igen magas és hogy magában a törvényjavaslatban nincs consequentia, a mennyiben a 100 frtnyi adótételnél megáll és azon túl nem megy, holott pedig, ha egyáltalában progressivitást megállapít, talán helyes lenne, ha e progressivitást még tovább is folytatná azokra nézve is, kiknek adója 3000 frtnál nagyobb. {Helyeslés a baloldalon.) Nem akarok kiterjeszkedni azon további esetekre, melyeket Szederkényi Nándor és Mocsáry Lajos t. képviselőtársaim már megérintettek, különösen arra nézve, hogy ezen törvény a legnagyobb igazságtalansággá válhatik, a menynyiben nincs gondoskodás az iránt, hogy ha pl. egy családapának két-három fia már katonai szolgálatban van, de egy-két fia kereset képtelen, nyomorék, hogy ezek ne rovassanak meg ezen adónak teljes mértékével. Ezekre is adót róni, a legnagyobb igazságtalanság. {Helyeslés a baloldalon.) Az ilyen és hasonló esetekre a t. kormány
