Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-183

1S3. országos ülés deczember 5. 1S7S). 109 teljességgel nem volt figyelemmel és ismét állítom, hogy e tekintetben a legnagyobb könnyelműséggel járt el. Az osztrák javaslat gondoskodik az ily esetekről, pb a 16. §-ban meg van állapítva, (Halljuk!) hogy az adó kivetésénél tekintettel kell lenni a családapának nemcsak kereseti és vagyoni viszonyaira, hanem a közös háztartásban élő gyermekeinek számára is. Ezen intézkedés enyhíti a teher súlyát. Még csak egy hiányát a törvényjavaslatnak legyen szabad kiemelnem. (Halljuk!) Ez az, hogy nincs provisio a törvényjavaslatban az iránt, hogy tulajdonképen ki fog disponálni ezen alapokkal. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy a honvédelmi minister, a közös hadügyministerrel egyetértőleg. De pl. a közös hadsereg rokkantjainak, vagy a közös hadseregben mozgósítottak családjainak ellátásáról, ki fog gondoskodni, ki fog erre nézve intézkedni ? Azt hiszem, hogy a dolog practieuma az lesz, hogy tulajdonképen intézkedni fog a közös hadügyminister és hogy a magyar pénzíigyminister, a ki kezelője ezen alapnak, tulajdonkép nem lesz más, mint pénztárnoka a közös hadügyministernek. (Tetszés balfelöl.) Ide reducálható tehát azon nagy vívmány, melyet a minisíerelnök ur annyira hangsúlyozott és mely szerinte abban áll, hogy a magyar pénzügyminister fogja ezen alapot kezelni. (Tetszés balfelöl). Mindezek t. ház, oly lényeges hiányai a törvényjavaslatnak, melyek nézetem szerint azt a gyakorlati alkalmazásuál szerfelett nehézzé és súlyossá fogják tenni s miután az eddigi tapasztalatok szerint alig lehet kilátás arra, hogy ezen számos hiányokat a részletes tárgyalásoknál pótolhassuk és hogy az ez irányban teendő módosításaink elfogadtassanak, de miután a törvényjavaslatnak hiányai is oly számosak, hogy azokat a részleteknél pótolni alig lehetséges, én a magam részéről a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Élénk helyeslés halfelöl.) Madarász József: T. képviselőház! (Felkiáltások : Holnap! Halljuk!) Azért, mert tiz percznél tovább nem kívánom igénybe venni a t. ház türelmét, ha ezen 10 perczet megadni szíveskednek, kérem méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk !) Azon álláspont, melyet én 1867 és 68-ban a véderőről hozott törvényt illetőleg ma is elfoglalok, kötelességemmé teszi azt, hogy miként Irányi t. képviselőtársam szükségesnek látta néhány megjegyzést tenni Szederkényi t. képviselőtársam nyilatkozatára, úgy én most szükségesnek vélem Irányi t. képviselőtársam nyilatkozatára néhány megjegyzést tenni. Hegedűs Sándor (közbeszól): Ez aztán az egyetértés! Madarász József: Azért az elvekben egyetértünk, megbeszéljük a dolgot egymással és kicseréljük nézeteinket az általános elvben való együtt-tartás mellett. Én azt, hogy a kormány eddigelé nem terjesztette elő ezen törvényjavaslatot és ez által az állam polgárainak mintegy 30 millió frtot meghagyott, igen nagy jótéteménynek tartom hazám lakosaira nézve ; mert ennyivel kevesebbel nyomorgattattak a nemzet tagjai. Óhajtottam volna s óhajtanám, hogy mindaddig, mig az 1867—68. törvények meg nem változtattatnak és mig önálló magyar hadseregünk nem lesz, melyről csak Magyarország törvényhozása és Magyarország kormánya rendelkezik, addig ezen törvényjavaslat bár be ne hozatott volna (Tetszés a szélső baloldalon) s kívánom, hogy el se fogadtassák. Mert, ha csak egy évig tartaná is e kormány a maga kezében a gyeplőt, a múlt és a jövő évre kivettetvén ezen adó, legalább 6 millió frt hagyatnék meg, a leginkább terhelt polgárok vagyonából. Ez első észrevételem. Második a következő: Szederkényi t. képviselőtársam azt moudá, hogy nem igazságos ez a díj 5 Irányi t. képviselőtársam ez ellen azt monda, hogy a hadmentességi díj igazságos, az egyenlő teherviselés követelménye és a legdemokratikusabb intézmény. Ezen tételt bizonyítani akarja Svájcs példájával. Elfogadom én azon elvet, hogy a hol az egyenlő teherviselés elve alapján van kivetve a hadmentességi adó, mert én az összes hadviselést egyenlő terhévé kívánom tenni minden adózónak, ott az igazságos és demokratikus. De engedjen meg nekem az én t. képviselőtársam, még magában Svájczban sincs az egyenlő teherviselés elvére fektetve, tehát nemcsak nem legdemokratikusabb, de nem is demokratikus. Ön maga említette, hogy a legtöbb, a mivel megterheltetnek, 3000 frank. Kérdem t. képviselőtársamat és önöket is — hiszen említette Lukács Béla képviselő úr is — hát azok, a kiknek több jöevelmük van, mint a mitől 3000 frankot fizetnek, miért nem fizetnek többet? Vájjon egyenlő teherviselés-e az, a hol nem fizet mindenki egyenlőn adót minden jövedelmétől ? Ezen elv szerint, például a tíz frt, vagy öt frt, vagy száz frt adótól a megfelelő mérvben kell fizetni ezen díjat is s igy tovább minden jövedelmétől. És még akkor sem demokratikus és nem a legdemokratikusabb, mert a demokratia a fokozatos adórendszert ismeri, legalább én meggyőződésem szerint azt mondom, hogy helyeselem ugyan azt, a mi Svájczban van, arra nézve, hogy pl. egy bizonyos összegig senki sem fizet. Mert, vagy fizessen mindenki, vagy senki sem. De, ha csak a 3—4000 frt adót fizetőkre vettetik az ki, mint