Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-183

183. országos ülés deczember ő. 1879. 1(3 fizettetik, egyáltalában semmi ok sem forog fenn, hogy ez ne a hadügyi kiadások arányában fizettessék, mint a többek, a minek következése, hogy a quóta szerint kell fizetni és akkor nem 857,000 frtot kellene ezen ezélra fordítani, hanem éppen 600,000 frtot, tehát 257,000 írttal lesz Magyarország túlterhelve. Azt mondta a ministerelnök ur, hogy a magyar állam méltóságával ellenkezik, hogy saját rokkantjait ne maga tartsa, én bátor vagyok állítani, hogy a magyar állam méltósága azt követeli és azt inkább követeli, hogy mindannyiszor, valahányszor az cnyim-tiedről van szó szemben Ausztriával, valahányszor alkuról van szó, ne mindig Magyarország húzza a rövidebbet. {Helyeslés a szélső balfelöl.) Azt mondja továbbá a törvényjavaslat, hogy egy bizonyos része ezen adónak fog fordíttatni az elesettek és behívott szabadságoltak családjainak felsegélyezésére. Hanem, hogy mennyi fog arra fordíttatni, mikor fog fordíttatni, arról a törvény egy szót se mond, mert a törvény maga azt mondja 9-ik §-ában, hogy erről majd később fog törvényhozatni; tehát meglehet, hogy ismét 10 év múlva, vagy isten tudja mikor. Tehát most ni ég az ilyen ezélra való fordításról szó sem lehet, tehát az egész maradvány, három vagy negyedfél millió forint, egyszerűen az állampénztárba megy, abba a feneketlen hordóba, a melybe láttatlanul, haszon nélkül folynak be Magyarország véres verejtékének eredményei. És ezt a negyedfél millió forintot, kik fogják fizetni ? Fizetni fogja az ország lakosságának legszegényebb része, az a rész, a melyet, ha igazságos volna adóügyi politikánk; nem is volna szabad adó alá vetni. (Igaz! a szélső balfelöl.) Már fel lett itt említve Schweiz példája, Irányi t. képviselő úr előadta részletesen, hogy ott a legkisebb tétel, a mi fizettetik, 6 frank; nálunk a legkisebb tétel lesz 3 frt. És azok, kik 600 frankon alól bírnak jövedelmet, valamint semmi adót, úgy ezt sem fizetik. Kik fogják fizetni? Engedje meg a t. ház, ámbár sajnos, meg is unta a t. ház ezen vitát, a mely pedig igen fontos, mert a legfontosabb adót hozza be, hanem leszek bátor egy kissé ezt részletesen megvilágítani. (Halljuk!) Azt mondja a törvény: 3 frtot fizetnek azok, a kik először mezőgazdaságban és a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cseléd minb'ségbeu vannak alkalmazva; másodszor a napszámosok. Ezek fizetnek három forintot. Mennyi ezen osztálynak összes államadója? Városokban két frt, falukon egy frt. Azonban, ha az illetők csak családtagok, akkor városban egy frt, falukon hatvan krajezárt fizetnek. Ha már most tekintjük ezen arányt, úgy találjuk, hogy az állami adó összege a legtöbbnél meg lesz négyszerezve; pedig itt, a mint mondám, leginkább azokról van szó, kik falukon, mint kis-béresek, bojtárok stb. vannak alkalmazva. Ezeknek adója, mondom, megnégyszereztetik. Négy forintot fognak fizetni: először a házi cselédek, másodszor a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha negyven forintnál több havi díjt nem húznak, továbbá napdíjasok, Írnokok stb. Ezeknek tudjuk, fizetnek 60krt., sokszor 80 krajezárt. Ezeknek adójuk most öt és két forint közit váltakozik. Bátran vehetjük einosurául a középszámot és bátran elmondhatjuk, hogy ezeknek adójuk is meg lesz kétszerezve. A harmadik kathegoriában vannak azok, a kik hat forintot fizetnek. Ide tartoznak a) a segéd nélkül dolgozó önálló kézmü-iparosok; b) kis és nagy községekben segédekkel dolgozó kézmű-iparosok. Tehát falusi mesteremberek, a kikről tudjuk, hogy igen-igen szűk anyagi viszonyok köztt vannak rendesen. Ezeknek adója változik 3 és 12 forint köztt. Miután pedig itt is bátran vehetjük einosurául a középszámot, bátran állíthatjuk, hogy adójuk meg fog kétszereztetni és ha a törvényhozás elégnek tartotta reájuk nézve a mostani adót, azt hiszem, ezen adónak meghatszorosítása, megnégyszerezése és megkétszerezése, az igazsággal — pedig az igazság nevében terjesztetik elő a törvényjavaslat — azt hizem, homlokegyenest ellenkezik. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) De hát nézzük a birtokos osztályt. A birtokos osztálynál az vau mondva, hogy öt forintot fizetnek azok, kiknél az adóalap ötven forintnál nem nagyobb; tehát azok, kiknek adója Ötven forinton alul van. Ezek között vannak azok, kik nem fizetnek 10 frtot sem, 5 frtot sem államadó fejében, hanem 2—3 frtot. Ide tartoznak nevezetesen a zsellérek, kiknek van egy kis házuk, kertjük, ián egy-két vékás földjük és kik talán állami adó fejében alig fizetnek két frtot. Ha tehát ezeknek adója is öt forint lesz, ezeknek adója meg lesz kétszerezve. (Ugy van! a szélső balon.) Pedig t. ház, ezen kathegoriába tartozik a földmívelő népnek legnagyobb része, a felső vidéken mindenesetre, az alföld nagy községeiről nem is szólok. Ebbe az osztályba tartoznak azok, kik a szavazati jogtól, az utóbb meghozott törvény által el lettek ütve. De nem csak idáig van a dolog. Ezeknél gyakori azon eset, hogy egy ilyen szegény birtokosnak van nem csak egy fia, hanem a tizenkét esztendő lefolyása alatt, addig t. i., míg a legidősebb hadikötelezettsége tart, felnőhet három négy fia, kikért az apa tartozik fizetni, mint ez a törvényben világosan kimondatik, hogy a családtagok adóját ezen osztályoknál, a családfő fizeti. Tehát fordulhat elő eset, hogy egy szegény zsellér, a ki nem fizet még 5 frt adót sem, ezen add czímén 10, vagy 20 frtot is fog fizetni. Kérdem ismét, mikép felel ez meg az igazság követelményeinek?