Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-164

1% 164. orFíAgos tálé- november 11. ISTíl. T. ház! Igaz! Bausznern Chiido képviselő ur pótolni látszik azt, a mit a t. ministerelnök ur elmulasztott indokolásában. A ministerelnök ur indokolásában azt mondja, hogy az, hogy ezen tartományokban a közös kormány kormányozzon, „a dolog természetéből látszik folyni". De kérem, ha ez csak látszik és csak folyni látszik, az 1867: XII. t. ez.-ben pedig nincs kimondva, akkor kérdem: ha a ministerelnök ur javaslata törvénynyé válik, minő törvényes tétel erejénél fogva fog ott, a közös kormány kormányozni? Ebben a javaslatban nincs benne, hogy reá bizatik a kormányzat, az 1867: XII. t. cz.-rol, indokolásában, a ministerelnök ur sem állírja, hogy benne foglaltatik; tehát kérdem, hogy ha elfogadtatik e javaslat, minő törvényes határozat erejénél fogva fog ott a közös kormány kormányozni? (Elénk tetszés és helyeslés a baloldalon.) I)e Bausznern Ghiidó képviselő ur megfelelt erre, hogy minő jogtétel erejénél fogva; ő azt mondta: „ki van mondva, hogy a közös védelem eszközei közösek". Már most Bosznia és Herczegovina elfoglaltatott a monarchia oltalmára, ebből tehát világos, hogy Bosznia és Herczegovinában a közigazgatásnak, a közös kormány jogköréhez kell tartozni. T. ház! Én nem gondolom, hogy hosszasan kelljen ezen érveléssel vesződni, hogy még egyszer ki kelljen emelni, hogy az 1867: XII. t. ez. szerkezete, az annak megalkotásánál tett összes nyilatkozatok kizárják azt, hogy a törvényben kimondott indokok alapján, a közösügyek azon körön túl szaporittassanak, a mely körben itt világosan meg vannak határozva. Ennélfogva, ha állana is a képviselő ur érvelése — pedig ki fogom mutatni, hogy nem áll, — ha állana érvelése, az csak egy új törvényhozási motívum lehetne arra, hogy 1867: XII. t. ez. egy új jogtétellel pótoltassék. De ezt pótolni kell, ezt törvénynyel, ugy, a mint ama törvényezikk létrejött, kell kimondani? Teszi ezt a jelen javaslat? (Elénk tetszés a, baloldalon.) Különben Baussnern képviselő ur, ha hiszi érvelését, el nem fogadhatja azt a javaslat. Szerinte a közös kormány feladata az igazgatás a tizenkettedik törvényezikk szerint. Tehát közösek ezen ügy költségei is s igy azok kizárólag a delegatiók elé tartoznak: de ezen javaslat, azok egy részét elveszi a delegatióktól s igy módosítja az idézett törvényt, pedig azt a képviselő ur egészben akarja ez ügyre alkalmazni. De ha állana is a képviselő ur érvelésének az a része, hogy ama tartományok megszállása és igazgatása a monarchia védelmi eszköze: abból a közös ministerek igazgatása még sem következik. Mert téves és hamis az az állítás, hogy a közös védelem eszközéül szolgálható minden rendszabály, a közös orgánumok jogkörébe tartozik. Ezt az idézett törvény tartalma czáfolja meg. A közös védelemnek csak némely eszközei azok, melyek ott kimerítőleg elő vannak számialva, csak azok utasíttattak a közös kormány körébe. Számos és azokkal egy rangú fontosságúak, egyenesen a két államnak tartattak fenn. Igy a véderő-szervezet, igy az újoncz megajánlás, a katonaság elhelyezése, a védelmi czélból szükséges nagy közlekedési vonalok. Mi alapon lehet tehát — a törvény rendelkezésének csak futólagos áttekintése mellett is — oly exorbitáns állítással előlépni, hogy minden közös igazgatás tárgya, a mi a közös védelem czéljaira szolgálhat? (Helyeslés a baloldalon.) És azután arra figyelmeztetem, hogy a logika szabálya szerint, abból, hogy Bosznia és Herczegovina megszállása a monarchia védelmére szükséges volt, csak az következik, hogy ennélfogva foglaltassák el közös erővel, de az, hogy a közös kormány által igazgattassák, épen nem következik ; mert ha ez következnék, ha állna az az elv, hogy minden területnek igazgatása, mely a monarchia területének védelmére szükséges, közös administratió alá tartozzék: akkor, t. ház, én nem tudom, hogy ezen elv alapján nem lehetne-e határainkban lévő tartományokat, például Erdély és Gallicziátis, a közös administratió alá helyezni, mert ennek bírása is szükséges a monarchiára. (Hegedűs Sándor közbeszól: Az magyar terület!) T. barátom Hegedűs Sándor (Halljuk /) megtisztelt azzal, hogy Bausznern képviselő urat védő szárnyai alá vegye (Derültség halfelöl) és figyelmeztet engem arra, — nem tudom osztozik-e annak a képviselő urnák okoskodásában .... (Felkiáltások halfel óí: Osztozik. Hegedűs Sándor tagadólag int) ha nem osztozik, nem látom át, hogy miért buzgólkodik a mellett, a mit hamisnak tart. Arra figyelmeztetem tehát, hogy azon képviselő ur által kimondott elv oly általánosságban lett kimondva, hogy nem vehető ki beszédéből az ok, hogy miért vesztené el ezen elv a maga érvényét, ha belföldi területre alkalmaztatik és nemcsak külföldire? Bausznern képviselő ur, ez elvet azzal látszott indokolni, hogy a védelmi szempontból ily jelentőséggel bíró területen, a közös admin'stratió összpontosított erejére van szükség. Már most kérdem, ha a védelmi szempontoknak megfelelő admin'stratiót egy, az államon kívüli területen, egyik állam kormánya sem létesíthet: hogy létesíthet az államon belüli területen is? Bármi legyen is a képviselő ur érvei ezen részének értelme: megvallom, a törvény világos szavai mellett, arra semmi súlyt nem helyezhetek.