Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-164

I6í. országos niés mert ezen törvényjavaslat, az 1867: XII. t. ez., országunk alaptörvé iyét, természetes és törvényes értelméből kiforgatja és ez által alkotmányunk­nak egyik jogi biztosítékát dönti meg. T. ház! Ezen törvényjavaslat nem állítja oda a megoldandó feladatot őszintén, mert mond­ják meg, hol van kimondva az, hogy Bosznia és Herczegovina kormányzatával a közös minis­terium és ezen kormányzat ellenőrzésével, az országos bizottságok bízatnak meg? Pedig azt gondolom, ha egy tartománynak közigazgatása rendeztetik, a legelső törvényes kellék, meg­mondani, ki van megbízva ezen közigazgatás vitelével. Ha őszinte akart volna lenni a minister­elnök ur, akkor azt a czímet kellett volna adni a törvényjavaslatnak: „Törvényjavaslat az 1^67: XII. t. ez. módosításáról és pótlásáról" {Ugy van! balt elöl) és ezen törvényjavaslat élére kellett volna iktatni, hogy ezen tartományok közigaz­gatásával megbizatik a közös ministerium; annak ellenőrzésével — ha ugyan ez szándékoltatott — megbizatik a delegatió, E helyett, mi történik, t. ház? Az egész törvényjavaslatban ez sehol sem foglaltatik, hanem mintegy már jogilag eldön­töttnek föltételeztetik. Az egész törvényjavaslat az 1867: XII. t. ez. egy oly értelmezésére van építve, hogy annak törvényes erejénél fogva már a közös kormányt illeti ezen tartományok felett az uralom és ezen törvényjavaslatban min­denütt, csakis azon befolyás van szabályozva, melyet a közös kormányt törvényesen illető administratióra a két állam kormányának és némely ügyekre nézve, a törvényhozásoknak ki­kötni óhajt. Ez az, t. ház, mire én azt mondom: nincs őszintén fogalmazva a törvény; ez az, t. ház, mire én azt mondom, hogy alkotmányunk jogi biztosítékát szétrombolja. {Igaz! Ugy van! bal­felöl) Nincs őszintén odaállítva a kérdés, mert ugy van oda állítva, mint az 1867 : XII. t. ez. folyománya, mit ha helyesnek, jónak tart a ministerelnök ur, méltóztassék saját czége alatt, nem a 67: XII. t. ez. színe, (Igaz! Ugy van! bal­jelöl) hanem saját felelőssége alatt, érdeme szerint javasolni. {Élénk helyeslés balfelöl.) Másodszor egy furcsa elv van kimondva már az első szakaszban, t. i. az, hogy a minis­terium. felhataímaztatik, az ezen tartományok közigazgatásában való befolyásra az 1867: XII. t. ez. és a . ! Reichs-Gresetzblatt £í-ban 1867. decz. 21-ikén közölt törvény értelmében és annak következésében. (Derültség a bal- és szélső bal­oldalon.) Ez az első eset, hogy egy magyar niinis­terium egy osztrák törvényből folyó kötelességet KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. november 11. 1S79. 7°> vállal magára; ez az első eset, hogy itt az 1867: XII. t. ez. mellett, mint forrása a jogo­sítványoknak, magyar ministeriumra az osztrák törvény is társul odaállittatik. Ez nem egyéb, mint zavaros felfogása a viszonyoknak Ausztria és Magyarország köztt, mert nekünk az idézett osztrák törvény nem törvényünk, az ránk nézve jogtételeket nem állapít meg. A jogtételek reánk nézve csak az 1867 : XII. törvényezikkben van­nak megállapítva. (Elénk helyeslés hal- és szélső balfelöl.) Ha helyesli ezeket a ministerelnök ur, a mint — ugy látszik — helyesli, akkor kér­dem : mit keres egy magyar törvényben az, hogy a magyar ministerium egy osztrák törvény folya­mán yaként és értelmében hatalmaztatok fel ? A t. ministerelnök ur, midőn ugy állítja oda a kérdést, hogy már a 67: XII. t. ez. jogtételeä szerint, ezen tartományokban a kormányzat, a közös kormányt illeti, én azt állítottam, hogy alkotmányunk egyik jogi biztosítékát felforgatja. Miért? Midőn a 67 : XII. t. czikket alkották, kettő­ben találták annak jog biztosítékát, hogy ezen törvénj' alapján túlterjeszkedés, különösen a közös kormány s a közös orgánumok túlterjeszkedése nem fog történni; először találták abban, mert ugy szövegezték a törvényt, hogy ezen törvény­ben a közösügyek kimerítőleg, taxatíve vannak elősorolva; ennélfogva a törvény indokai alapján akármit lehetne is tartani valamely ügyről, közösügynek azon törvény értelmében csak az tekintendő,^ mi ott világosan közösnek megvan jelölve. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ezt mondják világosan a 37., 38. §§., ugyanezt mondja a 18. §. is. Én nem gondolom, hogy kétségbe­vonassék. A 37. és 38. §§-ban pedig világosan meg van mondva, hogy ugy a bizottságnak, mint a közös ministeriumnak hatáskörébe csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a jelen határozat­ban, mint közösek, határozottan hozzájok vannak utasítva. Már most, t. ház, ha egyszer felállíttatik azon elmélet, hogy a törvényben lefektetett indokok alapján, a törvényben világosan meg­nem nevezett ügy, a nélkül, hogy a két állam törvénye által, pótlólag közösnek nyilváníttatnék igénybe vehető, mint törvényes jogkör a közös kormány által: akkor alkotmányunk jogi bizto­sítéka le van rombolva, mert senki önök közül meg nem mondhatja, hogy mily beláthatatlan sora a közös ügyeknek fog abból a törvényből következni, melyről Deák Fere-ncz az 1867. márczius 28-iki ülésben kimondta, a melyről az 1867-iki országgyűlés tagjai kivétel nélkül azt tartották, hogy kimerítőleg és kizárólag hatá­rozták meg a közösügyeket. 10

Next

/
Thumbnails
Contents