Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-164

72 164. országos ülés aoTomber 11. 1879. midőn ezen monarchiának és ezen országnak politikájáról van szó, ne kívánja, hogy szavai­nak súlyt tulajdonítsunk, (filénk helyeslés bal­fém.) Ellentétben a t. képviselő úrral, az előadó ur más alapon kisértette meg a javaslat védel­mét. (Halljuk! Halljuk!) Igaz, t. ház, hogy az előadó ur hű maradt azon bizottság magatartá­sához, melynek véleményét, a mint ama három­soros jelentést 1 , melylyel a« törvényjavaslatot bemutatta, rendkívüli udvariassággal elnevezi. (Elénk derültség a balon.) Képviseli is azt a véleményt oly módon, hogy aggodalmasan ragaszkodott az e törvény­javaslatot indokoló ministeri előterjesztés szavai­hoz is, mintha félt volna, hogy e törvényjavaslat indokolására, ha nem is a maga eszméiből, ha nem is a bizottság indokaiból, legalább a bizott­ság szavaiból hozzá kell valamit tenni. (Derült­ség balfelöl.) Ez az indok, melynek veleje abban összpontosul, hogy a ministerelnök ur által elő­terjesztett indokokat teljesen kielégítőknek és talán — ezt ugyan nem mondta, de beszédének szelleméből következik — felül múlhatatlannak is tartja, (Derültség balfelöl) gondolom legjobban méltatható, az általa oly szívbeli fogadott ministeri előterjesztés bírálata alkal­mával, (ügy van: balfelöl.) És itt engedje meg a t. ház, hogy egy perezre megállapodjak és egy második kérelmet fejezzek ki a kormányhoz. (Halljuk! Halljuk!) Én nagyon szomorúnak tartom azt, hogy a rendezés törvényes szabályozása alkalmával a házat, a kormány nem tartotta érdemesnek arra, hogy a Boszniában fennálló állapotokról és viszonyokról és az ott jelenleg fennálló szerve­zetről kimerítő előterjesztést tegyen; {ügy van! halfelöl) mert, ha ezen ház közreműködését merő formaságnak nem tekintik: melyen jól, vagy roszul, de minél hamarább át kell esni; akkor első kötelessége lett volna, hogy ily nagyhord­erejű kérdés eldöntésénél, a házat mindazon ada­tok birtokába juttassa, mik a rendszabályok természetének és horderejének megbirálására szük­ségesek és a melyeket a kormánynak lehető volt és kötelessége, volt megszerezni, mielőtt e javaslatot szerkesztette. (Helyeslés a balon) Ennél­fogva remélem, hogy a ministerelnök ur, ezt legalább a tárgyalás folyama alatt, a mennyire lehetséges, pótolni fogja és ugy a Boszniában fennálló szervezetre, népességi, adózási viszo­nyaira, mint mindennemű viszonyra nézve ben­nünket azon informatiók birtokába fog helyezni, a melyeknek birtokában, a magyar kormánynak kötelességszerűen lenni kellett, mielőtt ezen tör­vényjavaslatot előterjesztette. Igaz, t. ház, hogy én ezen kívánalmat a ház bizottságában nem hoztam fel, de méltóz­tassanak meggondolni, hogy egy oly bizottság" ban, a mely ezen törvényjavaslatot, egy három­soros jelentéssel terjeszti elő, a melynek elő­adója nem tud egyebet mondani, mint hogy o reá egész evangéliumi meggyőző hatással bir a ministeri előterjesztés, (Elénk derültség a bah oldalon) a ki még szavaiban is óvakodik a minis­téri előterjesztés szavaitól eltérni: gondolon^ hogy egy ily bizottságban, egy ily kívánat nem­csak hogy támogatásra, de meghallgatásra w alig számíthatott volna. (Ugy van! balfelöl.) így lévén a dolog, kötelességemnek tartom, t. ház, a magam részéről kifejteni azon szem­pontokat, — azon informatió alapján, melylyel bírhatok, — a mely szempontokat én elenged' hetetleneknek tartok Bosznia rendezésére nézve. Ezen ügy rendezése, a két állam egyetérté­sét feltételezi. Azon tényezők véleményének alapos ismerete, nélkül, senki egy rendezési tervet részleteiben nem terjeszthet elő, de Magyar­ország képviselőházának és képviselőinek, mindig meg van adva a lehetőség, hogy megmondják, mi az absolut kívánat, minő szempontoknak kell absolute megfelelni minden rendezésnek, bárminő módozatú legyen is az, hogy az elfogadásra számíthasson. Ezen kívánalmak pedig meggyő­ződésem szerint a következők: (Halljuk!) Először szükséges, hogy a rendezés olyan legyen, a mely által alkotmányunk, különösen a monarchiánkban fennáló dualizmus nem érin­tetik és nem sértetik, ennélfogva az igazgatással a közös ministerium ne bizassék meg. Másodszor szükséges, hogy a rendezés olyan legyen, a mely az ottani közigazgatás rende­zésére és vitelére a magyar államnak hatályos és gyakorolható befolyást biztosítson. Harmadszor szükséges, hogy meg legyen állapítva, hogy, ha az ottani feladat megoldásá­hoz akárminemű czélra, akármin emu összegek kívántatnak, kivéve természetesen az ott állo­másozó csapatok tartására szükséges szigorúan hadügyi költségeket, azok egyenesen a két állam törvényhozásától kéressenek. Negyedszer szükséges és pedig elenged­hetlenül, hogy ha netalán az ottani feladat tel­jesítésére, a monarchia mindkét állama által nyúj­tandó járulékok szükségesek volnának, ezeknek megosztása iránt világos, határozott szabályok álljanak fenn, nehogy a két állam köztt súrló­dások és viszályok keletkezzenek. (Elénk helyes­lés halfelöl.) Az előterjesztett javaslat ezen szempontok­nak egyáltalán nem felel meg: s itt áttérhetek azon okok részletezésére, melyekből a javaslat elvetését ajánljak. Az első ok abból áll, mert ezen törvény­javaslat nem állítja őszintén oda sem a meg­oldandó feladatot, sem a megoldás módozatait

Next

/
Thumbnails
Contents