Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-164

161. orszásros ülés november 11. 1S79. 69 b) alkotmányos szempontból azért, mert az nz általunk mindenkor rosszalt 1867. évi XII. t. czikkel megalkotott közjogi állapotokat még kedvezőtlenebbekké alakítja, a mennyiben az eddigi két alkotmányos államot, még egy har­madik — az idézett t. ez. 25. §-a ellenére — öokényűleg kormányzott területtel növeli, szapo­rítja a nézetünk szerint, amúgy is kárhozatos közös ügyeket és a delegáti ók hatáskörét, ugyan­azon t. ez. 37. §-ának világos rendelete ellen kiterjeszti, továbbá, éles ellentétben áll ezen egész t. ez. szellemével s jelesül annak 27. §-ával, mely elrendeli, hogy a közös ministerium a közösügyek intézése mellett, se egyik, se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viselheti és azokra befolyást nem gyakorolhat; c) nemzetgazdaságilag pedig kárhozatos azért, mert oly tartományokkal gyarapítja az állam területét, melyeknek jövedelmei saját köz­igazgatási költségüket sem fedezik, sőt azok még a magyar államkincstár terhére költséges és idegen érdekeknek szolgáló beruházásokat igényelnek, — végre d) nemzetiségi szempontból is veszedelmes a bosznia-herezegovinai foglalás, mivel a magyar állami fennsőséget kiterjeszti oly idegen nemzeti­ségekre, melyek már ennél fogva is esetleg ellen­séges szellemet tanúsíthatnak a magyar nemzet ellen; minthogy pedig mi jeleideg is azon meg­győződésben vagyunk, hogy e minden tekintet­ben kártékony következményű foglalás, minél előbb megszüntetendő — azonban ezzel ellen­kezőleg az előttünk fekvő törvényjavaslat azon föltevésre jogosít, hogy ezen foglalás hovatovább maradandóbb jelleget ölt, a mely felfogásunkat még inkább megerősíti azon tény, hogy az emlí­tett tartományok, a már előterjesztett törvény­javaslat szerint, a közös vámterületbe bevonatni ezéloztatnak : Mindezeknél fogva kérjük a képviselő házat, mondja ki határozatikg. hogy a fennforgó törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául sem fogadja el. Beadják: Simonyi Ernő, Madarász József, Katona Lajos, Turgonyi Lajos, Nóvák Gusztáv, Vidliczkay József, Csanády Sándor, Mocsáry Lajos, Hermann Ottó, Kaszap Szilágyi Dezső: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Én t. ház! egy értelemben vagyok az előttem szólott képviselő urak egynémelyikével abban, hogy a jelen törvényjavaslat megbirálá­sánál kiindulási pontul, országgyűlésünk azon tényét kell venni, melylyel a berlini szerződést beczikkelyezte és miután ezen szerződés a monarchia másik államának törvényhozása által is jóváhagyatott, annak 25. czikkelyében fog­lalt megbízást, a monarchia mindkét állama átvál­lalta. És miután alkotmányunkban semminemű határozat nem található, a melynek alapján ezen feladat, valamely orgánum hatáskörébe tartoznék : miután határozottan ragaszkodnunk kell ahhoz az elvhez, hogy a monarchia mindkét állama által átvállalt ugyanazon feladat, a monarchia közös kapcsolatából kinövő kormánynak nem feladata, mig hozzá nem utasittatik: miután határozottan ragaszkodnunk kel] ahhoz, hogy a közös minis­terium és az annak ellenőrzésére hivatott dele­gatiók hatásköre, szorosan meg van határozva és ha bármi okból azon hatáskörnek tágítása kívánatosnak, vagy czélszeríínek mutatkoznék, vissza kell menni az eredeti forráshoz, a monarchia két államához, a melyek a souveraini­tásnak és az állami hatalom teljességének bir­tokában lévén, egyedül bírnak hatalommal ezen változtatás megtételére; de azt, hogy ezen közös orgánumok hatáskörét akár analógia, akár létre­jöttök alapjául szolgáló indokok alapján, úgy kell tekintenünk: mint alkotmányunk egyik biztosí­tékának egyenes megtámadását. (Ugy van! bal felöl.) De én más okokat is ismerek, a melyekből ezen intézkedést sürgősnek vélem. Nemcsak azon okot, hogy mi azon úgynevezett békés occupatiót egy véres, majdnem irtóvá fajuló háborúval haj­tottuk végre és szétromboltunk ott minden rendet, a mely addig azon tartományokban fennállt és most reánk legalább is azon erkölcsi és politikai kötelesség háromolt , hogy már most önnön érdekünkben és kötelezettségünk alapján ott fenn­tartsuk ; de van ennél még egy fontosabb és nézetem szerint sokkal döntőbb ok és ez abban áll: hogy miután iiynemű kapcsolatba hozatott a monarchia két államával azon két tartomány sorsa, Magyarországnak nagy érdeke van azon tarto­mányok sorsára befolyást gyakorolni és meg­gátolni azt, hogy ott obynemű politika ne folytattas­sék, a mely azon tartományok végsorsára fennálló czéíokat meghiusítja, vagy önnön viszonyainkra káros visszahatással biró állapotokat alkot meg. Es ha azok, a miket Polyt t. képviselő ur tegnap e házban elmondott, tekintetbe vétetnek; ha tekintetbe vesszük azon egymás után következő változást és habozást a katonai kormányzat politikájában: akkor felfogható lesz azon fontos érdek, a mely a magyar államot kell, hogy ösztönözze arra, hogy a maga befolyását azon tartományok rende­zésére mielőbb hatályosan érvényesítse. De ha elismerjük a rendezésnek szükségér, egy kívánat­hoz, a melyet Simonyi Ernő tiszt, képviselő ur kifejezeti, határozottan ragaszkodnunk kell: kíván­nunk keli a t. miniäterelnök úrtól, hogy az 1867 : XII. t. ez. 8. §-a alapján a pótconventiót ter­jeszsze elő. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Igaz, a t. ministerelnök ur úgy nyi­latkozott, hogy az a hivatalos lapban már közze­tétetett és ennek más módon való közlésére a

Next

/
Thumbnails
Contents