Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-162

162. ©rseágos ülé» november 8. 1879. angyalaként szerepelt és az által közhírre vergődött. T. ház! Ha különösen ezen ügyben, ily világosan házi ügyben, a megye gyűlése nem volna jogosítva határozatot hozni olykép, hogy egy másik ember akarata által ne változtassék meg, kérdem a t. házat, melyik körben létezik jelenleg az önkormányzati jog, mire van feljogosítva a megye az önkormányzati jognál fogva? Semmire, mert minden egyes ügyben jogában állana a ministernek nemcsak a határozatot feloldani, de saját parancsa által substituálni. Tehát hogyan construáljuk a megye önkormányzati jogát? Mi e jog? Határozati jog? Nem, mert végleg a minister határoz. Talán véleményadás ? Még az sem egészen, mert a minister nemcsak azt mondta a jelen esetben, hogy a megyei közgyűlésnek ezen consultativ votuma tetszik, vagy nem tetszik neki, hanem egészen eltekintett a megyei közgyűlés votumától és önkényüleg parancsolt és rendelkezett. Én úgy hiszem, hogy mindaddig, mig fennáll a jelen törvény, különösen annak a 2. §-a, de egész szerkezete, iránya és szelleme is, nem szabad megengedm ily eljárást. A minister azzal akarta indokolni eljárását, hogy hiszen helyben hagyatott, ha nem is a megyei többség határozata, de a kisebbség véleménye. T. ház! Én határozottan tiltakozom e kifejezés ellen, „kisebbségi vélemény", egy közgyűlési határozattal szemben. Létezik esetleg egy felfolyamodvány, mely semmiesetre sem kisebbségi vélemény, melyet meg lehetne erősíteui. A többség akarata és csak is ez, a közgyűlés határozata és csak ezen határozat lehet alapja a ministeri jóváhagyásnak, vagy megsemmisítésnek. Az esetleges feífolyamodás, csak a minister informatiója végett terjesztetik fel, de éppenséggel nem lehet a megerősítés tárgya, mert különben, ez által többséggé tenné a minister a kisebbséget és a kisebbséggel kormányozna a minister, a mi talán a minister hatalmában sem áll. De, t. ház, meglehet, hogy azon ellenvetést teszik, hogy csudálatos, miszerint a megyei önkormányzat védelmére ki kel valaki, a ki elvileg a kinevezési rendszernek híve. A kérdés ilyen helytelen feltételének, itt mindjárt elejét akarom venni annak a constatálásával, hogy a kinevezési rendszer épenséggel nem azonos az autonómiának megbénításával és megzsibbasztásával, hauem csakis az a czéljä és intentiója a kinevezési rendszernek, hogy a megyei képviselő-testület, önkormányzati jogának teljes fenntartásával, a végrehajtásról kellő módon és mértékben legyen gondoskodva, még pedig akként, hogy azon közegek, a kik hivatva vannak a törvényeket, .ministeri rendeleteket, de megyei szabályrendeleteket és határozatokat is végrehajtani, bírjanak a kellő qualificatióval, állandósított hivatallal és hivatással s legyenek a kellő ellenőrzés alá helyezve, az által, hogy a megyei közgyűlés autonóm hatáskörében határozatokat hozván, ezeknek és a törvények végrehajtása fölött őrködik s amennyiben ez iránt köztte s a kormány köztt egyenlőtlenség és súrlódás fejlődnék, ott van azután a közigazgatási bíróság, mely hivatva van ezen súrlódást kiegyenlíteni és a vitás kérdéseket eldönteni. Tehát nagyon jól összefér a kinevezési rendszer az önkormányzati jog tiszteletben tartásával. Remélem, hogy a t. ház még elég tisztelettel fog bírni az önkormányzat iránt, semhogy annak ily világos megsértését turné, mint a milyent a belügyminister a jelen és számtalan más esetben az által követett el, hogy a közgyűlési határozatok helyébe, saját positiv parancsait helyezte. Ezen reményben bátorkodom a következő indítványt beterjeszteni. (Halljuk!) „Indítvány. A 19. sorjegyzék 7. folyó száma alatti kérvény felett beterjesztett kérvényi bizottsági véleményt mellőzve, mondja ki a t. ház: először, hogy a közigazgatási bizottság adjon véleményes jelentést, miként legyen az 1870. évi XLII. t. ez. 4. §-a és különösen az abban előforduló szó „magán felek" értelmezendő. Másodszor, hogy helyteleníti a belügyminister ur azon eljárását, miszerint a megyei közgyűlésnek az önkormányzat keretében hozott határozataival szemben nem szorítkozik a helybenhagyásra, vagy megsemmisítésre magára, hanem ezen határozatokat saját positiv rendelkezéseivel helyettesíti. Ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Baross Gábor jegyző (olvassa Zay Adolf javaslatai). Gulner Gyula: T. ház! A kérdés szerintem annyira közelről érinti az önkormányzati jogokat, hogy bocsánatot kell kérnem a t. háztól, ha néhány szóval én is hozzá szólni kívánok. A kérdés megitésénél, t. ház, szükséges a törvény ide vonatkozó §§-ainak komoly értelmezése és felvetése azon kérdésnek, ha vájjon mit értünk tulajdonképen önkormányzat alatt? valóságos önkormányzatot fejez-e ki a törvény akkor, midőn a törvényhatóságoknak saját belügyekben önálló intézkedési jogot enged, vagy pedig az csak egy czifra szó, minden béltartalom nélkül? Az 1780 : XLII. törvényczikknek. — mely a municipalis jogokat szabályozza, a közgyűlés, mint a megyének legfőbb fóruma által hozott határozatokra nézve- bizonyos kategóriákat állít fel, — második §-a. midőn azt mondja, hogy az önkormányzati jognál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben Önállóság intézkedik,